26 gén emlő- és petefészek-daganatokkal összefüggő mutációinak vizsgálatára alkalmas panel az Istenhegyi Géndiagnosztikai Klinikán

Illyés András 2018. július 16.
Megosztás:

26 gén emlő- és petefészek-daganatokkal összefüggő mutációinak vizsgálatára alkalmas panel vált elérhetővé a budapesti Istenhegyi Géndiagnosztikai Klinikán a korábbi, az örökletes emlő- és petefészek-daganatok egy bizonyos életkorban történő kialakulási valószínűségét meghatározó kétgénes (BRCA1 és BRCA2) mutációvizsgálata mellett.

Az örökletes emlő- és petefészek-daganatok kialakulásának kockázatát jelentősen növelik a BRCA1 és a BRCA2 nevű génekben előforduló mutációk: ha egy nő a két gén valamelyikének hibás változatát örökli, annál a betegség kialakulásának átlagos valószínűsége 80 százalék emlődaganat esetén és 54 százalék petefészek-daganat esetén. A mutációt nem hordozók esetében az emlődaganat átlagosan 8 százalékos eséllyel alakul ki. 

Államilag finanszírozott formában hazánkban jelenleg csak a BRCA1 és a BRCA2 gének örökletes emlő- és petefészek-daganatokkal összefüggő 5 patogén mutációját vizsgálják a különféle kockázati tényezők fennállása esetén, az eredményre pedig mintegy 3 hónapot kell várni. Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Klinikán ezzel szemben 26 gén emlő- és petefészek-daganatokkal összefüggő mutációinak vizsgálatára van lehetőség, az eredmény pedig 25-30 munkanap alatt megvan.

Milyen esetekben érdemes BRCA mutációs vizsgálatot végeztetnünk?

Emlőrákban elsősorban abban az esetben érdemes a BRCA gének mutációit vizsgálni, ha olyan tényezőket ismernek fel a páciensben, amelyek alapján feltételezhető, hogy jelen van nála a kétféle BRCA gén valamely mutációja.

Ilyen tényező például:

  • a két oldalon kialakult emlődaganat,
  • ha a családban korábban több rokonnál is emlő- vagy petefészek-daganat alakult ki,
  • ha akár a férfi, akár a női rokonok között agresszív hasnyálmirigy-daganat fordult elő,
  • illetve ha olyan változást találunk az úgynevezett receptorstátuszban, amely alapján az emlődaganat háromszorosan negatívnak minősíthető.

Ezekben az esetekben mindenképp érdemes megvizsgálni a BRCA gének különféle mutációinak jelenlétét, hiszen az emlő- és petefészek-daganatok előfordulásának esélyei ezekben esetekben az átlagos kockázatnál akár jóval magasabbak is lehetnek.

A BRCA mutációvizsgálat azonban nemcsak az imént említett kockázati tényezőkkel rendelkező hölgyeknek lehet javasolt, hanem például a lányaiknak is, hiszen a BRCA gének esetében nem spontán módon a testi sejtekben kialakuló, hanem az ivarsejtekben megjelenő, és emiatt - az esetek nagyobb részében, de nem mindig! - egy bizonyos életkorra egy bizonyos valószínűséggel örökletes daganatot okozó csíravonal mutációkról van szó.

Ugyancsak javasolt ez a vizsgálat a BRCA génmutációkat hordozó hölgyek nőrokonainak, például a húgaiknak vagy nővéreiknek, hiszen az emlő- és a petefészek-daganatok kialakulásának valószínűsége a teljes életkorra vonatkoztatva ilyenkor akár a 80-90 százalékot is elérheti.

Nagyon fontos, hogy a korán felfedezett emlő- és petefészek-daganatokból jó eséllyel teljes mértékben meg lehet gyógyulni, a késői, már áttétes stádiumban felismert daganatoknál viszont már sokkal kisebb az esély a gyógyulásra, vagyis korántsem mindegy, hogy egy esetlegesen már kialakult daganat mikor kerül felismerésre.

Új, 26 gén emlő- és petefészek-daganattal összefüggő mutációinak vizsgálatára alkalmas panel az Istenhegyi Géndiagnosztikai Klinikán

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Klinikán már korábban is elérhető volt az örökletes emlő- és petefészek-daganatok egy bizonyos életkorban történő kialakulásának várható kockázatát meghatározó BRCA mutációvizsgálat, most azonban egy ennél bővebb, összesen 26 gén emlő- és petefészek-daganattal összefüggő mutációit elemző vizsgálat elvégzése is lehetővé vált.

Alapvetően a BRCA gének mutációs vizsgálatait érdemes elvégezni abban az esetben, ha az örökletes emlő- vagy petefészek-daganatra utaló kockázati tényezők jelen vannak valakinél. A 26 gén - BRCA géneket is tartalmazó - emlő- és petefészek-daganatokkal összefüggő mutációinak vizsgálata pedig akkor lehet javasolt, ha a daganatos betegség valakinél már jelen van, előrehaladott állapotú és távoli áttéteket is adott, a kezelőorvosok pedig már az összes jelenlegi gyógyszeres kezelési lehetőséget kimerítették. Ezekben az esetekben érdemes a leginkább megnézni, hogy pontosan milyen génmutációk vannak jelen a daganatban, hiszen így esély adódhat rá, hogy akár már törzskönyvezett, akár klinikai vizsgálati fázisban tartó célzott daganatellenes kezelést kezdjen el kapni a páciens.

Mi a teendő akkor, ha a mutációs vizsgálat során igazolódik a BRCA gének valamely mutációjának jelenléte?

A BRCA mutációvizsgálatot követően statisztikai analízissel mondható meg, hogy az adott hölgynél mekkora valószínűséggel fog emlő- és/vagy petefészek-daganat kialakulni egy bizonyos életkor elérésekor.

Ha ez a valószínűség magas, abban az esetben gyakran, félévente vagy évente lesz szükség a daganatok esetleges jelenlétét kimutató szűrővizsgálatra (mammográfiával vagy ultrahanggal végzett rendszeres állapotellenőrzés) annak érdekében, hogy a korai felismerés, majd az időben elvégzett daganateltávolító műtét lehetségessé váljon. A daganat áttétessé válása ezekben az esetekben elkerülhető, a betegség pedig jó esetben akár teljesen meg is gyógyítható.

A daganatmegelőző jelleggel elvégzett emlőszövet-eltávolítás lehetőségeit abban az esetben érdemes mérlegelni, ha az emlő és/vagy petefészek-daganat kialakulásának valószínűsége nagyon magas értéket mutat (például az az eredmény jön ki, hogy 60 éves életkorra 75 százalékos eséllyel jelenhet meg a páciensnél emlő és/vagy petefészek-daganat). Ebben az esetben daganatmegelőző jelleggel végzett emlőszövet-eltávolításra lehet szükség: jó hír, hogy az emlők a modern plasztikai sebészeti eljárásoknak köszönhetően ma már teljes mértékben helyreállíthatóak. (Az emlők helyreállítására jelenleg alkalmazott modern plasztikai sebészeti eljárásokról itt olvashat bővebben: Dr. Gulyás Gusztáv: Plasztikai sebészeti lehetőségek az emlő helyreállítására).

Kétoldali petefészek-eltávolításra ugyancsak szükség lehet megelőző jelleggel, amelyben pozitívum, hogy a petefészkek eltávolítása ma már laparoszkópos sebészeti eljárással, minimális műtéti megterhelés mellett, egynapos sebészet keretében is elvégezhető.

Valóban szükségesek-e a daganatmegelőző műtétek?

Sok vita folyt és folyik azzal kapcsolatban, hogy a daganatmegelőző jellegű műtétek valóban szükségesek-e. A szakmai vita legutóbb az amerikai színésznő, Angelina Jolie esete kapcsán lángolt fel, aki édesanyja emlődaganatban történt elhalálozását követően végeztette el a BRCA mutációvizsgálatot, majd döntött úgy, hogy mindkét mellét és petefészkeit is eltávolíttatja. Az onkológusok egy része a megelőző műtét mellett tette és teszi le a voksát, míg mások ezt az álláspontot támadják, és amellett érvelnek, hogy érdemesebb várakozni, miközben rendszeresen ellenőrzik a páciens szervezetét az esetlegesen már kialakult tumorsejtek után kutatva.

A daganatmegelőző műtétek szükségességéről összeségében az mondható el, hogy a műtétek elvégzéséről a daganatkialakulás BRCA mutációs vizsgálatból megállapítható várható esélyei alapján érdemes döntést hozni a pácienssel közösen. Ha  daganatkialakulás várható kockázata alacsony (például 90 éves korra 10 százalék körüli eséllyel fog emlő- vagy petefészek-daganat kialakulni), akkor nincs erős javallata a daganatmegelőző műtéteknek. Ezzel szemben ha ez az érték magas, akkor már megfontolandó lehet a megelőző jelleggel végzett műtéti beavatkozás. (Az emlő- és petefészek-eltávolító műtétetekkel kapcsolatos hazai szakmai vitáról itt olvashat bővebben: Mi a véleménye a magyar onkológusoknak a rákmegelőző emlőeltávolításról?).

BRCA mutációk jelenléte esetén sem feltétlenül alakul ki emlő- vagy petefészek-daganat

Nagyon fontos még egyszer kiemelni, hogy ha valakinél pozitív eredményt ad a BRCA teszt - azaz jelen van a BRCA valamely mutációja - az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy biztosan emlő- vagy petefészek-daganat fog kialakulni az adott hölgy szervezetében.

Minden esetben a daganatkialakulás különféle valószínűségeiről beszélünk: a BRCA mutációk különféle típusaitól függően nőni fog a daganatkialakulás valószínűsége a BRCA mutációkat nem hordozó nőkkel összehasonlítva, de pozitív eredmény esetén sem kell azonnal kétségbe esnie a hölgyeknek.

A vizsgálatot megelőzően és azt követően is minden esetben egyéni konzultációra kerül sor, ahol elmondják a hölgyeknek, hogy érdemes-e elvégeztetniük a BRCA mutációvizsgálatot, illetve hogy egy bizonyos életkorukra mekkora eséllyel számíthatnak daganat kialakulására. Ezt követően - az összes fontos körülményt figyelembe véve - a pácienssel közösen születik döntés arról, hogy a rendszeres állapotellenőrzés vagy a daganatmegelőző műtét javasolt-e inkább.

Új gyógyszeres kezelési lehetőség BRCA pozitív, előrehaladott emlődaganatos hölgyeknél

Ma már léteznek olyan, forradalmian új gyógyszerek is - az úgynevezett PARP-gátlók - amelyeket főként az előrehaladott, vagyis IV-es stádiumú, távoli áttétes BRCA-pozitív emlő- és petefészek-daganatos hölgyek kezelésében alkalmaznak.

Ezek a gyógyszerek a DNS javításáért felelős enzimek működését befolyásolják és mind a BRCA pozitív emlő-, mind a BRCA pozitív petefészek-daganatok kezelésében egyaránt előnyösen alkalmazhatóak és akár több éves tünetmentes túlélést tesznek lehetővé.

Ha a PARP-ot sikerül működésképtelenné tenni, akkor a DNS-en apró törések keletkeznek, amelyeket egy normális sejt játszi könnyedséggel be tud foltozni. Azok a sejtek azonban, amelyekből a DNS-javító gépezet más tagjai is hiányoznak, a PARP gátlása esetén végzetesen nagyszámú DNS-károsodást szednek össze, és menthetetlenül elpusztulnak.

A PARP gátlása nem jelent akadályt a normális sejtek számára, a BRCA-működést nélkülöző emlődaganat-sejteket azonban a halálba kergeti, mert elpusztítja a DNS-üket.
(A PARP-gátlók működéséről egy korábbi cikkünkben olvashat: Új frontvonalak a mellrák elleni háborúban: PARP- és mTOR-gátlók, újabb HER2-ellenes és hormonterápiás gyógyszerek).

Az előrehaladott stádiumő emlődaganatos betegek kezelésében korábban más volt a helyzet, hiszen csak kemoterápiás gyógyszerek álltak a rendelkezésünkre, amelyek jóval több mellékhatást okoztak és sajnos csak rövidebb túlélést eredményeztek.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.