Dr. Gulyás Gusztáv: Plasztikai sebészeti lehetőségek az emlő helyreállítására

"Mellsebészet vagy emlősebészet?" -indította a beszélgetést Bulla Bianka újságíró, a rendezvény egyik moderátora. "Mi orvosok inkább az emlősebészet szót használjuk. Ez az elnevezése az Országos Onkológiai Intézet nemrég átadott új központjának, az Emlősebészeti Centrumnak is. Használhatjuk a mellsebészet szót is, a lényeg nem ez. Sokkal inkább az, hogy a női szépség egy hihetetlenül fontos dolog" - kezdte a választ Gulyás Gusztáv professzor (Rekonstruktív sebészeti részleg, Onkológiai helyreállító plasztikai sebészet), plasztikai sebész szakorvos.

"Negyven év plasztikai sebészeti gyakorlattal a hátam mögött mondom ezt, és nem csak azért, mert férfi vagyok. Sebészként az a feladatunk, hogy azoknak is segítsünk megtartani ezt a szépséget, akiknél daganat miatt emlőműtétet kellett végrehajtani" - mondta Gulyás professzor.

Mindaz az új szemlélet, ami az emlősebészetben az utóbbi 15 évben megjelent, az onkoplasztika szóval foglalható össze legjobban. Az onko- előtag az onkológiai radikalitást - a daganat lehető legteljesebb eltávolítását - jelöli, a plasztika pedig értelemszerűen arra utal, hogy a szakemberek megpróbálják visszaadni azt, amit az emlőrák elvett.

Mikroszkóp alatt az egy milliméter átmérőjű erek is összevarrhatóak

"Emlőhelyreállító műtétek az 1900-as évek eleje óta léteznek. Ezt megelőzően a hölgypáciensek - más lehetőség híján - belenyugodtak abba a csonkolásba, amivel az emlődaganat eltávolítása járt. Én magam 1972-ben végeztem, és abban az időben már Magyarországon is alkalmaztak olyan plasztikai sebészeti eljárásokat, amelyek az emlő helyreállítására irányultak. Akkoriban azonban meg kellett elégedtünk annyival, hogy a páciens saját szöveteivel pótoltuk valamilyen mértékben az emlő hiányát" - folytatta Gulyás professzor.

"A saját szövettel történő plasztikai műtétre leginkább a hátizmot, illetve ritkábban a hasizmokat használtuk, az ezeket fedő bőrrel együtt. Az akkori eljárás hátrányai közé tartozott, hogy a helyreállított emlők nem lettek teljesen szimmetrikusak, és a műtét elég sok heggel is járt. Azonban, még így is örömet tudtunk okozni a hozzánk jelentkező emlőműtött hölgyeknek azzal, hogy valamilyen emlőformát azért ki tudtunk alakítani" - mondta Gulyás.

Ez az állapot körülbelül az 1980-as évekig volt érvényben. Ezt követően viszont robbanásszerű, erőteljes változások indultak be a plasztikai sebészetben. Megjelentek ugyanis az úgynevezett mikrosebészeti eljárások, ami azt jelenti, hogy már a gyufaszál méretű, egy milliméter átmérőjű ereket is össze lehetett varrni egymással. Ez kizárólag mikroszkóp alatt lehetséges, így viszont már biztosíthatóvá vált, hogy az erek összevarrását követően folyamatos maradjon a véráramlás, és az esetek döntő többségében ne alakuljon ki szövődmény.

A mikrosebészeti eljárások bevezetése hazánkban tehát az 1980-as évekre tehető, és ezzel vált tökéletessé a saját szövettel történő emlőpótlás műtéti technikája. Most azonban már 2012-t írunk: milyen az emlőhelyreállító plasztikai beavatkozások állapota ma?

Plasztikai sebészeti lehetőségek az emlő helyreállítására

"Az összes emlőhelyreállító műtéti módszer figyelembevételével jelenleg azt mondhatjuk, hogy a legtökéletesebb a saját szövettel történő emlőpótlás. Ez a műtét körülbelül hat órát vesz igénybe. A műtét altatásban történik, a felhasznált szövetek pedig leggyakrabban a hasfal, a szeméremdomb és a köldök közötti területekről származnak. Ezeken a területeken általában található egy kis zsírtöbblet, így a szövetek teljesen alkalmasak arra, hogy az operált emlő területeire ültessük át őket. A szöveteltávolítás egy emlőhelyreállító műtét esetében ugyanolyan, mintha valaki egy egyszerű hasplasztikát végeztetne el. A különbség annyi, hogy nem dobjuk el a kivett szövetet, hanem az emlőben használjuk fel újra" - mondta Gulyás.

A hasból - a szeméremdomb fölötti területről - vett szövetet megformálják, majd a műtött emlő eltávolított szöveteinek helyére ültetik. A beültetett szövet pici ereit - a fentebb már említett mikrosebészeti technikával - bekapcsolják a befogadó helyen található érhálózatba. A helyreállított emlő bőrszíne ezzel a módszerrel ugyanolyan marad, mint az ellenoldali emlőé. Az első műtét itt be is fejeződik. Ezt követően - rendszerint hat hónappal később - kerül sor a két emlő szimmetriájának helyreállítására. Ekkor adódik lehetőség a műtött mell térfogatának korrekciójára, majd az emlőbimbók magasságának azonossá tételére.

Meg kell említeni, hogy az imént ismertetett eljárás - az erek összevarrásával kísért, saját szövettel történő pótlás - sajnos nem mindenkinél alkalmazható. Ha valakinél - bizonyos kizáró okok miatt - nem hajtható végre ez a beavatkozás, akkor két másik módszer adódik. Kézenfekvő megoldás lehet a hátizom és az itt található bőr felhasználása. A műtéti metszést ilyenkor a melltartókapocs záródási helye mentén érdemes vezetni, hiszen a melltartó így éppen eltakarja majd a visszamaradó, cérnavékony heget. Ebben az esetben - mivel csak bőr- és izomszövetet vesznek át a hátból - a mell eredeti térfogatát egy szilikon-implantátummal (expander implantátum) kell helyreállítani. Ez a műtét körülbelül 2,5-3 órát vesz igénybe.

Létezik továbbá egy harmadik módszer is, amit akkor végeznek, ha a páciens állapota lehetővé teszi az úgynevezett azonnali emlőhelyreállító műtétet. Az onkológus sebész ilyenkor eltávolítja magát a daganatot (a szükséges szövetekkel együtt), a plasztikai sebész pedig ugyanabban a pillanatban, ugyanazon a műtőasztalon, azonnal pótolja a mellszövetek hiányát. Az expander implantátumot ilyenkor is a mellizomzat mögé helyezik, felette összevarrják a bőrt, majd az expandert akkorára tágítják, hogy a műtött mell térfogata elérje az ellenoldali emlő térfogatát. A már említett szimmetrizációs műtétet ilyenkor is hat hónappal később kell elvégezni.

* * *

Veszélyes-e a mammográfia során használt sugárdózis? Vannak-e olyan emlődaganatok, amelyek nem vehetőek észre ezzel a módszerrel? Mikor van értelme az országos szintű emlőrákszűrésnek? Egységes betegség-e az emlőrák? Mitől félnek a leginkább az emlőeltávolító műtét előtt álló nők? Ezekre a kérdésekre ad választ korábbi cikkünk, amelyben az onkoplasztika mellett az emlőterápiás nővér szerepe is szóba kerül. A cikk a következő címen érhető el: Dr. Mátrai Zoltán: nem egy emlődaganatot kell meggyógyítani, hanem egy nőt