A napokban jelent meg egy USA-beli független egészségügyi tanácsadó szervezet végleges állásfoglalása a PSA-teszt szűrővizsgálatként történő alkalmazásáról a prosztatarák kimutatására. A tanácsadó szervezet semmilyen életkorban nem javasolja a PSA-teszt használatát, az állásfoglalással azonban több probléma is van. Egyrészt, a szervezetben nem voltak urológusok és rákspecialisták, másrészt neves szakemberek állítják, hogy az állásfoglalás alábecsüli a PSA-teszt előnyeit és túlbecsüli a negatív hatásokat.
Prosztatarák hírek:
Hormonterápia prosztatarák kezelésére
Prosztatarákkal szembesült nagypapák üzentek apák napjára
Prosztatarák: hogyan élhetnének tovább a férfiak?
Háttéranyagaink:
Az amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet (United States Preventive Services Task Force) új állásfoglalásában a PSA-teszt prosztatarákszűrésben való tömeges alkalmazása ellen foglalt állást. Javaslatukat két klinikai vizsgálat eredményeire alapozták, amelyek szerint a PSA-teszt alkalmazásának hatására nem csökken számottevően a férfiak halálozási aránya. Az állásfoglalás tehát csak egyetlen szempontot vett figyelembe az értékelésnél, nevezetesen, hogy a PSA-tesztek eredményeképpen a tünetmentes népesség körében kevesebben halnak-e meg később prosztatarákban, azokkal összehasonlítva, akik nem végeztetik el ezt a tesztet - írja az Eurekalert összefoglalója.
Az állásfoglalás kiemeli továbbá a PSA-teszt negatívumait, mint amilyen a magas álpozitív teszteredmények aránya, illetve az emiatt elvégzett szövetmintavételt (biopsziát) követő lehetséges egészségügyi problémák (például fájdalom, vérzés, fertőzések vagy átmeneti vizeletürítési problémák) fellépése. Magyarországhoz képest fontos különbség, hogy míg az USA-ban népegészségügyi szűrővizsgálatként végzik a PSA-teszteket, addig hazánkban ez máig nem került bevezetésre, így csak abban az esetben fognak PSA-tesztet végezni nálunk, ha azt saját magunk kérjük, vagy ha kezelőorvosunk ezt szükségesnek látja.
Az állásfoglalásra többféle reakció is született, amelyeket az Annals of Internal Medicine kommentárok formájában közölt. Az egyik - amelyet egy most létrejött, prosztatarákkal foglalkozó sebészekből és radiológusokból álló orvoscsoport írt - kiemeli, hogy az állásfoglalást közlő szervezetben egyetlen urológus vagy rákspecialista sem volt. A kommentár szerint emellett hibásan lettek értelmezve az állásfoglalás alapjául szolgáló klinikai vizsgálatok eredményei is. Marc S. Rendell és kollégái szerint figyelmen kívül lett hagyva például, hogy az epidemiológiai vizsgálatok az USA-ban 40%-os halálozáscsökkenést és 75%-os csökkenést mutattak a rák késői stádiumban történő felismerésében azóta, hogy a PSA-teszteket széleskörűen alkalmazni kezdték - írja a MedPage Today beszámolója.
Az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society) szintén véleményt nyilvánított: "Remélem, hogy az új állásfoglalás hatására véget ér a széleskörűen elvégzett PSA-tesztek korszaka az USA-ban" - írta Otis Brawley, az ACS tudományos tisztviselője. Brawley hozzáteszi, hogy az állásfoglalás csak a PSA-tesztek rutinszerű alkalmazását nem támogatja, azt azonban továbbra is a kezelőorvosokra bízza, hogy javasolják-e betegüknek ezt a tesztet. Az állásfoglalás egyébként csak a tünetmentes férfiakra vonatkozik, azokra nem, akiknél korábban prosztatarákot állapítottak meg, vagy akik éppen kezelés alatt állnak.
Az Országos Onkológiai Intézet szakemberei egy korábbi rendezvényen a következőket mondták a PSA-tesztekről: "A prosztatadaganat népességszintű szűrése úgyszintén nincs megoldva. Az idősebb férfiak prosztatadaganatát jó lenne idejében kiszűrni, hiszen akkor még meggyógyítható. Egy jó sugárkezeléssel, egy eredményes műtéttel elébe tudunk menni a későbbi előrehaladott stádiumnak. Családon belül - ha előfordult már prosztatadaganat - nagyon sokat jelenthet, ha a hölgyek ösztönzik társukat, szeretteiket arra, hogy vegyenek részt az urológiai vizsgálaton" - fogalmazott dr. Szűcs Miklós klinikai onkológus, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának adjunktusa. "A prosztatarák szűrésére elérhető az úgynevezett PSA-teszt, amelynek népegészségügyi szinten való alkalmazását a legújabb kutatási eredmények tükrében mindenképpen újra meg kell vitatni" - mondta prof. dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa.
A kivizsgálás fontos része a vérminta laboratóriumi vizsgálata. Ezt főként egy, a prosztata mirigyei által termelt és a vérben is megjelenő sajátos fehérje, az úgynevezett prosztataspecifikus antigén (PSA) vérben, illetve szérumban lévő szintjének megállapítása érdekében végzik. A PSA koncentrációja a szérumban normálisan - az alkalmazott módszertől függően - 3-4 ng/ml (nanogramm/milliliter) alatt van.
PSA-t azonban nemcsak a prosztatamirigyek normális hámsejtjei, hanem a prosztata rákos sejtjei is termelnek. Tapasztalat szerint prosztatarák esetén a vér PSA-szintje jelentősen megemelkedik. Tudni kell viszont, hogy a PSA koncentrációja a vérben a prosztata egyéb, nem daganatos megbetegedései (gyulladás vagy dülmirigytúltengés) esetén is megemelkedik. A PSA-szint emelkedése tehát nem prosztatarák-specifikus.
Fontos, hogy a PSA-meghatározás önmagában nem elegendő a prosztatarákosok kiszűrésére, ehhez további vizsgálatok is szükségesek. A PSA a diagnosztika javításán kívül alkalmazható a betegség terjedésének, progressziójának vagy a terápia hatására bekövetkező javulás megítélésére is.
Bővebben a prosztatarák pontos diagnózisának felállításához szükséges vizsgálatokról: A prosztatarák diagnosztizálásának eszközei és lépései
Az új állásfoglalásról véleményt kértünk több hazai szakembertől is, válaszaikat remélhetőleg közölni tudjuk a későbbiekben.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
