Kellemesebbé tehető a mammográfiás vizsgálat

A mammográfra szerelt eszköz kijelzi az asszisztensnek, hogy kinél mekkora nyomást lenne érdemes alkalmazni (Fotó: Academic Medical Center Amsterdam)A mammográfra szerelt eszköz kijelzi az asszisztensnek, hogy kinél mekkora nyomást lenne érdemes alkalmazni (Fotó: Academic Medical Center Amsterdam)
Daganatok.hu 2014. december 2.
Megosztás:

A mammográfiás vizsgálatok részvételi aránya évek óta jelentősen elmarad attól, mint amit a hazai szakemberek szeretnének. Ennek egyik oka a vizsgálattal járó kellemetlenség, ami a mellek összenyomásával jár. Egy holland kutatócsoport nemrég olyan eszközt fejlesztett ki, amellyel épp az ideális mértékű nyomást lehetne kifejteni a vizsgált nők melleire, így a mammográfia a jövőben jóval kisebb kellemetlenséggel járhatna.

Az elmúlt néhány év statisztikai adatai alapján a 45 év feletti nők mindössze 40-45 százaléka vesz részt a két évente javasolt mammográfiás szűrésen. Ez az arány nem teljesen egyforma az ország különféle régióiban - Hódmezővásárhelyen például a 75-80 százalékot is sikerült elérni - az átlagos részvételi arány azonban nem növekedett jelentősen az utóbbi években. Svédországban ezzel szemben a 85 százalékot is meghaladja a mammográfiára rendszeresen ellátogató hölgyek aránya.

A részvételi arány növelését többféleképpen is meg lehet próbálni: Hódmezővásárhelyen például az ápolónők személyesen vették fel a kapcsolatot a hölgyekkel, vagy telefonon keresték meg őket. Az amszterdami Academic Medical Center kutatói pedig arra gondoltak, hogy mi lenne, ha a vizsgálat egyszerűen kevesebb kellemetlenséggel járna a jövőben.

Változó, hogy kinél mennyire nyomják össze a melleket

A mammográfiás vizsgálat elvileg nem jár fájdalommal, sem túlzott kellemetlenséggel, leszámítva azt a körülményt, hogy a melleket össze kell nyomni a megfelelő képminőség elérése és a sugárterhelés minimalizálása érdekében. Az persze egyénenként változó, hogy ki mit érez fájdalmasnak, vagy kellemetlennek, és előfordulhat, hogy valaki a korábbi rossz emlékei miatt nem vesz részt a következő esedékes vizsgálaton. Egy 2008-as amerikai felmérés szerint a nők 35 százaléka számolt be fájdalomérzetről a vizsgálat során, azoknál pedig, akik később kihagyták a vizsgálatot, ez az arány 46 százalékos volt.

A mellek összenyomásához szükséges erő mértékét jelenleg a vizsgálatot végző asszisztensek becsülik meg. Ennek során figyelembe veszik a mell méretét, annak szöveti összetételét, és jó esetben a vizsgált hölgy fájdalomtűrő képességét is. Sokszor előfordul azonban, hogy túl nagy erőt alkalmaznak, különösen a kisebb mellű nők esetében. Ennek az ellenkezője is megtörténhet, ami szintén nem jó, mert emiatt romolhat a felvételek minősége, és nőhet a melleket érő sugárdózis.

Fotó: Academic Medical Center Amsterdam

Woutjan Branderhorst és kollégái egy új eszközzel oldanák meg ezt a problémát, amely egyszerűen felszerelhető a már most is üzemelő mammográfokra. Az amszterdami központban 2013 óra már alkalmazott módszer lényege, hogy nem a mellek összenyomásához szükséges erőt (dekanewton, daN) állítják be a mammográfon, hanem az alkalmazni kívánt nyomást (kilopascal, kPa). Ehhez ki kell számolni az emlők mammográffal érintkező felületének nagyságát, az új eszköz pedig éppen ezt végzi el teljesen automatikusan. A mammográffal érintkező emlőfelület nagyságából az asszisztens számára javasolt nyomásérték is kiszámításra kerül, amit a készülék egy digitális kijelzőn jelenít meg.

Kellemesebb volt így a vizsgálat

A kutatók 433 tünetmentes hölgynél végeztek egy kettős vak, randomizált klinikai vizsgálatot, amelyben az új eszközt is alkalmazták. Összesen négy felvételt készítettek, amelyekből háromnál 14 dekanewton erőt alkalmaztak. A negyedik esetben - amelynél sem a hölgyek, sem pedig az asszisztensek nem tudták, hogy melyik mérés a négy közül - viszont épp 10 kilopascal nyomás kifejtésére lett beállítva a mammográfiás készülék. (Az emlőket érő nyomás jelentős variabilitást mutathat az egyes vizsgálatoknál, egészen a 3 kilopascal-os értéktől a 30 kilopascal-ig.)

A résztvevő hölgyek egy numerikus skálán pontozták a fájdalomérzetüket. A kutatók emellett azt is feljegyezték, hogy a felvételek minőségromlása miatt meg kellett-e ismételni valamelyik vizsgálatot. A 10 kilopascal-os nyomást a hölgyek átlagosan kevésbé értékelték fájdalmasnak, mint a 14 dekanewton-os erőkifejtést: a fájdalomérzetre adott pontszámok ekkor 10-24 százalékkal csökkentek, a súlyosnak érzett fájdalom pontszámai pedig 46 százalékkal lettek alacsonyabbak. A felvételek ugyanolyan jó minőségűek maradtak abban az esetben is, amikor nem az erőt, hanem a nyomásértéket állították be.

A klinikai vizsgálatban ugyan minden esetben ugyanakkora nyomást alkalmaztak, a mindennapi gyakorlatban azonban mindenki számára egyedivé lehet tenni, hogy mennyire nyomódjanak össze a mellek. Standard értékhatárok beállítására persze ebben az esetben is szükség lesz, a vizsgálat azonban így már személyre szabottá és egyben kevésbé kellemetlenné tehető.

Brandenhorst és kollégái a Radiological Society of North America idei konferenciáján számoltak be eredményeikről.

* * *

Források:

New device may ease mammography discomfort 

A more comfortable mammogram: New technology linked to less pain, discomfort 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról:

Ajánló