Remény mindig van - betegtörténet a veserákról

Daganatok.hu 2010. június 8.
Megosztás:

Remény mindig van, nem tudjuk mikor következik be a minden ember számára elkerülhetetlen, a különbség más embertársainkkal szemben, hogy mi kicsit közelebb állunk hozzá.

Tisztelt Betegtársaim!

Az én betegségemet 2006-ban diagnosztizálták: jobb oldali rosszindulatú veserák. Még az évben eltávolították a jobb vesémet mellékvesével együtt. A következmény: 2007-ben tüdőáttétet állapítottak meg, mindkét tüdőlevélen két- két daganat. A lavinának koránt sincs vége. A következő 2008-ban: baloldali mellékvesedaganat, melyet szintén eltávolítottak egy bordám kíséretében. Így a mellékvesék szerepét gyógyszerrel pótolom, egy vesével élek. A  következő megpróbáltatás: 2009-ben a bal tüdőfél felső részében a daganat már áttörte a mellhártyát és "elfogyasztotta" három bordámat. A következmény: tüdőlevél-eltávolítás, tenyérnyi mellhártya-eltávolítás, három borda eltávolítása. Hála az orvostudománynak és orvosaink felkészültségének, pótolták a mellhártyát és a három bordámat is.

 

De nem adom fel! Még vannak a tüdőmön daganatok azokat próbáljuk kordában tartani. Jelenleg egy gyógyszer klinikai tesztelési programjában veszek részt immáron öt hónapja. Jól vagyok, horgászni járok, motorozok, autót vezetek, sétáltatom a kutyámat, jó kondiban érzem magam. El tudtam fogadni a betegségem,nem érzem magam kisebb értékűnek az egészséges embertársaimnál. Természetesen sok energiát fektettem az önmenedzselésembe, sok kórházat megjárva, több orvos véleményét meghallgatva, saját magamnak kellett meghoznom a döntéseket. És még valamit: ha valaki azt hiszi, vagy feltételezi, hogy ez mind csak pénz kérdése, a saját példámból tudom mondani, hogy nem! Abszolút kétkezi, civil foglalkozásom volt, nem volt, és nincs is rá lehetőségem. Családos ember vagyok, egy évvel közelebb a hatvanhoz mint az ötvenhez. Unokáim vannak, a családom tudomásul vette, és elfogadta tényként, hogy nekem ezzel kell élnem, ameddig a szervezetem engedi.

 

Minden hozzám hasonló cipőben járó embertársamnak további gyógyulást, kitartást, türelmet, a családtagoktól megértést, és nagyon sok biztatást kívánok!

 

Tisztelt Olvasóink! Várjuk az Önök történetét is az entortenetem@daganatok.hu címre, ha szeretnének másokon segíteni azzal, hogy elmesélik élményeiket betegségükkel kapcsolatban. Az írásokban a szerkesztőség csak a helyesírási hibákat, elütéseket, erős stilisztikai hibákat javítja, illetve töröljük a konkrét termékre, intézményre, orvosra vonatkozó ajánlatokat.

 

 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló