Szakmai állásfoglalás a fermentált búzacsíra-kivonatról

2006. október 18.
  e-mail nyomtatás

Az Orvosi Hetilap c. szaklapban megjelent a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság állásfoglalása, illetve ennek indoklása a hazánkban daganatos betegek tápszereként törzskönyvezett fermentált búzacsíra-kivonatról.

A Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság tavaly áttekintette a daganatos betegek tápszereként törzskönyvezett fermentált búzacsíra-kivonattal (a továbbiakban: tápszer) kapcsolatos kutatási eredményeket, és 2005 decemberében állásfoglalást adott ki. Eszerint a fej-nyaki tumorokban, elsősorban a szájüreg rosszindulatú daganatos megbetegedéseiben szenvedő betegeknél a kiegészítő tápszer tartós alkalmazásával jelentősen lassítható a betegség előrehaladása, jelentősen megnövelhető az ötéves túlélés, javítható az életminőség és csökkenthető a betegeket érő ún. oxidatív stressz. Az állásfoglalás szerint a szakmai társaság a szupportív (támogató) tápszeres kezelést a szájüreg daganatok kezelése fontos részének tartja.

Az Orvosi Hetilap 147. évfolyamának 7. számában megjelent az állásfoglalás alapját képező klinikai vizsgálatok rövid ismertetése is. A cikk három fej-nyaki, illetve szájüregi rákok támogató kezelését jelentő vizsgálatsorozatról számol be (Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti Klinika, Semmelweis Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinika és egy több kórházban végzett olaszországi vizsgálat).

A készítményt a komplex onkológiai kezelések részeként, a műtét, a sugárkezelése és a kemoterápia mellett, illetve azok befejeződése után folyamatosan alkalmazták.

Az eredmények szerint a tápszerrel kezelt betegeknél (a kontrollcsoporthoz képest):

- a tápszer erősítette a hagyományos kezelések hatásait

- a daganatkiújulás és áttétképződés mértéke csökkent (az esetek egy részében már korábban kialakult áttétek visszafejlődéséről számoltak be)

- az ötéves túlélés jelentősen nőtt

- a betegek étvágya, erőnléte és általános állapota javult, testtömege nőtt

- az előrehaladott betegek életminősége jelentősen jobb volt.

A magyar kutatók által kifejlesztett granulátumot daganatos betegségben szenvedők tápszereként az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet törzskönyvezte 2001-ben. A készítménynek nincsenek ismert súlyos mellékhatásai (enyhe emésztési zavarok előfordulhatnak), és nem mutat káros kölcsönhatást a hagyományos kezelésekkel (azaz nem rontja azok hatását), sőt, azok hatását erősítheti, és különösen a vérképző-rendszerre gyakorolt káros mellékhatásaikat jelentősen csökkentheti.

Klinikai vizsgálatokat vastag- és végbélrákban, rosszindulatú festékes bőrdaganatban (melanomában), tüdőrákban, gyermekkori szolid tumoros megbetegedésekben, fej-nyaki rákokban és sokízületi gyulladásban szenvedő betegekkel végeztek. Az eredmények szakmai folyóiratokban kerültek közlésre (a 19 közlemény megtalálható a Medline adatbázisban).

A hazai orvosi szakma sem annyira megosztott megosztott a tápszerrel kapcsolatban, mint korábban. Azt a szkeptikusok többsége is elismeri, hogy a tápszer nem rontja a hagyományos kezelések hatását, javítja a betegek erőnlétét és gyakorlatilag nincsenek mellékhatásai. Hiányolják ugyanakkor a még szigorúbban felépített klinikai vizsgálatokat, amelyek szerintük valóban meggyőzőek lehetnének. A gyártó cég és számos orvos véleménye viszont az, hogy az eddigi vizsgálatok és gyakorlati tapasztalatok is meggyőzőek, és etikai okokból már nem lehet olyan vizsgálatot végezni, amelyben bárkitől is megtagadják a kereskedelmi forgalomban elérhető tápszer alkalmazását. Sőt, az egyik uniós tagállam egyik tartományában az ottani egészségbiztosító a tápszert 100%-ban támogatja, azaz a daganatos betegek térítésmentesen jutnak hozzá. A 22-es csapdájaként jellemezhető helyzetből a tápszer pontos hatóanyag-molekulájának leírása jelenthetne kiutat, amelyen jelenleg is több neves hazai vegyész és immunológus dolgozik.


e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.