Ha a daganatsejtek kilépnek az emlőből: áttétes mellrák

Daganatok.hu 2011. március 7.
Megosztás:

Áttétről akkor beszélünk, amikor a daganatsejtek nemcsak az elsődleges daganatban, hanem abból kilépve, az ereken vagy a nyirokkeringésen keresztül más szervekbe és szövetekbe is eljutnak. A mellrák az esetek többségében a csontokba ad áttétet, de érintett lehet a máj, a tüdők, a környéki nyirokcsomók vagy a központi idegrendszer is.

Az áttétes vagy IV-es stádiumú mellrák kialakulása egy többlépcsős folyamat eredménye, amelynek során a daganatsejtek a mellből a szervezet egyéb területeire is eljutnak. Ez egy igen komoly szövődménynek számít, és gyakran halálos kimenetellel jár: sajnos nem létezik olyan kezelés, amely ebben a stádiumban gyógyítani tudná a betegséget.

A mellrák elsősorban a csontokba, a tüdőkbe, a környéki nyirokcsomókba, a májba és az agyba adhat áttéteket. Az áttétek a leggyakrabban a csontokban alakulnak ki, legritkábban pedig a központi idegrendszerben. Az áttétképződés során a mellráksejtek az elsődleges daganatból a tumort körülvevő egészséges szövetbe kerülnek, majd bejutnak a vér- vagy a nyirokkeringésbe. Ha a keringésben történő utazást túl is éli a ráksejt, a sikeres áttétképzéshez még azt követően is életben kell maradnia, hogy a daganat másodlagos helyének érrendszerébe került. A daganatsejt itt ismét kilép az érpályából, és belép az adott szerv szövetébe: ekkor ismét osztódásnak indulhat a tumor, és idővel életveszélyes áttét alakul ki.

Az áttétképzésre való hajlamot sok tényező befolyásolja, elsősorban az, hogy milyen a tumorsejt mikrokörnyezete. Ha a daganatsejtet körülvevő szövetben sok olyan anyag található, amely fokozza a sejtosztódási hajlamot, a daganatsejt túlélési esélyeit, továbbá az érképződést, akkor nagyobb eséllyel alakulhat ki áttét, mintha kevesebb ilyen anyag lenne jelen.

Az áttétes mellrák tünetei attól függően változnak, hogy az áttét melyik szervet érinti. Csontáttétek esetén például erős és gyakran fokozódó fájdalom jelentkezik, ritkábban pedig törések is kialakulhatnak. A tüdőben vagy a mellhártyában kialakult áttét krónikus köhögést és mellkasi fájdalmat okoz. A májat érintő áttétre utalhat a májenzimek megnövekedett szintje, a hasi fájdalom, az étvágytalanság, a hányinger és a hányás. Az agyba jutott áttétek állandóan fennálló, idővel rosszabbodó fejfájást, látászavarokat, remegést, hányást és hányingert, viselkedés- és személyiségbeli változásokat, továbbá a koponyán belüli megnövekedett nyomást okoznak.

Az áttétes emlőrák kezelésében egyaránt alkalmazhatóak a már említett célzott szerek, így HER2-pozitivitás esetén a HER2-gátló gyógyszerek (kemoterápiával kombinálva), vagy ha ez nem lehetséges, akkor az érképződés gátlása. Sugárkezelés szintén alkalmazható az áttétek kezelésére.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló