A veserák terápiája

Megosztás:

Az időben felfedezett és teljes egészében eltávolított vesedaganat még gyógyítható lehet, az áttétes betegséggel azonban már más a helyzet. Mitől függ a veseeltávolító műtét eredményessége és a betegség prognózisa?

A veserák eredménnyel kecsegtető kezelése a daganatos vese sebészi eltávolítása. Ennek lehetőségeit és eredményességét a daganat nagysága, kiterjedése, szomszédos szövetekre való esetleges ráterjedése határozza meg. Az időben felfedezett és teljes egészében eltávolított vesedaganat meggyógyítható. Viszont tudni kell azt is, hogy a vesedaganat akár 15 év panaszmentesség után is kiújulhat, például a tüdőben vagy az agyban adva áttétet. A szervi áttétet adó vesedaganat nem gyógyítható, a túlélés viszont a modern gyógyszeres terápiáknak köszönhetően jelentősen növelhető.

A műtét eredményessége és a betegség prognózisa nagymértékben attól függ, hogy a műtét idején a daganat milyen stádiumban volt. Ha nem törte még át a vesetokot és nem tört be a vesemedencébe, és kimutatható áttéteket sem képezett a műtét idején, a prognózis viszonylag jó, az 5 éves túlélés 85%-os. Ismételten hangsúlyozni kell azonban, hogy a veserákra jellemző a kiszámíthatatlan kórlefolyás. A daganatos vese eltávolítását követően esetenként még a meglévő áttétek spontán visszafejlődése is előfordul. Jó általános állapotú betegeken egy-egy izolált agyi vagy tüdőmetasztázis jelenléte mellett is - a jelenlegi ajánlás szerint - a vese műtéti eltávolítása a kezelési standard. Ez a beavatkozás a vizsgálatok eredményei szerint növeli az átlagos túlélési időt. Kiújulás azonban bármikor bekövetkezhet.

A veserák kezelésében a sugár- és kemoterápiának kisebb szerepe van. Sugárterápiát elsősorban nem operálható csont, vagy agyi áttétek esetében, vagy a helyileg kiújult daganatos sejttömeg elpusztítására alkalmaznak. Veserákban igazán hatásos kemoterápiás kezelés még nem ismert. Többnyire több daganatgátló szer kombinált alkalmazásával próbálkoznak, áttétes daganatok kezelésére pedig hormonhatású készítményeket, elsősorban progeszteron-tartalmú és -hatású készítményeket alkalmaznak.

A nyolcvanas években elterjedt immunterápiás eljárásokat ma már csak csökkenő mértékben alkalmazzák.  Az interleukint (IL-2) már nem, az interferont (IFN) pedig csak jó prognózisú daganatok esetén alkalmazzák, mert ekkor várható a legjobb terápiás válasz.

A célzott biológiai terápiák az utóbbi időkben a vesedaganatok kezelésében is tért hódítottak. A kemoterápiával szemben ezek a készítmények kizárólag (célzottan) a daganatos sejteket veszik célba. A receptorgátláson, vagy egyes jelmolekulák megkötésén alapuló készítményeket kombinációban, illetve egymás után alkalmazva a szervezet megtanítható arra, hogy együtt éljen a daganattal, vagyis a progressziómentes túlélés jelentősen megnövelhető. A sunitinib hatóanyagú, az érújdonképződés gátlásán keresztül ható tabletta ma már első- és másodvonalbeli kezelésként is alkalmazható. A gyógyszer hatására a daganat érrendszere visszafejlődik, ami a primer daganat vagy az áttét méretének csökkenését vonja maga után. Vesedaganatok kezelésére jelenleg klinikai vizsgálatok keretében érhető el a daganatsejtek által termelt epiteliális növekedési faktor (VEGF-faktor) gátlásán alapuló bevacizumab hatóanyagú intravénás készítmény, melyet már hazánkban is alkalmaznak a tüdő-, az emlő- és a vastag- ill. végbélrákok kezelésében.

Egy további lehetőség a daganatos sejt és az ér belső borítását (endothel) osztódását egyetlen molekula szintjén blokkoló sorafenib hatóanyagú tabletta, melyet elsősorban interferon kezelés után alkalmaznak, szintén törzskönyvezett és OEP támogatással elérhető a magyarországi betegek számára. Egy másik, hasonló hatóanyagú készítménnyel jelenleg klinikai vizsgálatok folynak, egyedi méltányossági kérelemmel már ez is elérhető.

A célzott gyógyszerek a vér-agy gáton keresztül képesek eljutni az agyba is, így ott is gátolják az áttétek kialakulását. Az esetenként ugyancsak súlyos mellékhatással járó készítmények a megfelelő adagban alkalmazva képesek viszonylag jó életminőség mellett a túlélés jelentős meghosszabbítására. Mellékhatásként például magasvérnyomás alakulhat ki, bőrkiütések jelentkezhetnek, de előfordul az ún. kéz-láb szindróma is. Ebben az esetben a végtagok megvastagszanak, kipirosodnak és fájdalmassá válnak. Ezen célzott készítmények szedése alatt szükség van a vércukorszint és a vérzsírok szintjének rendszeres ellenőrzésére is. Ha a mellékhatások jelentős mértékben befolyásolják az életminőséget, a célzott daganatterápiás készítmény adagjának csökkentésével szükséges megtalálni azt a még tolerálható gyógyszermennyiséget, amely képes biológiai hatását kifejteni.


 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló