Az Annals of Oncology című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői az Európai Unió 27 tagországában elemezték végig a rákhalálozási statisztikák elmúlt évekbeli változásait. Az 1990 és 1994, illetve a 2000 és 2004 közötti időszakra vonatkozó adatok összevetéséből kiderült, hogy a daganatos betegségek összes típusát tekintve kilenc százalékos csökkenést lehetett tapasztalni a férfiaknál, és nyolc százalékos csökkenést a nőknél. A halálozási arányok csökkenése a középkorúaknál volt a legkifejezettebb, mindkét nem esetében.

Az olasz Mario Negri Intézetben dolgozó Carlo La Vecchia professzor vezetésével készített elemzés a következőket találta: 1990 és 1994 között a férfiaknál évente átlagosan 185,2 haláleset következett be rák miatt (százezer főre vetítve), 2000 és 2004 között viszont 168-ra csökkent ez a szám. Nőknél 104,9-ről 96,9-re esett vissza a százezer főre vetített átlagos rákhalálozási mutató. „A csökkenés irányába mutató folyamatos trend nagyrészt a dohányzási szokások változásainak köszönhető, különösen azon európai országokban, ahol a vizsgált időszakban meredeken csökkent a tüdőrák és a dohányzással összefüggő egyéb daganattípusok gyakorisága. Egyenletes csökkenést figyeltünk meg a gyomorrák és újabban a vastagbélrák előfordulásában is, ami szintén hozzájárult az összesített halálozási arányokban megfigyelt eséshez. A teljes európai kép ezzel együtt változékony, így például azokban az országokban, ahol nőtt az alkohol- és a cigarettafogyasztás, ott egyaránt növekedett a tüdő-, a száj-, a garat- és a nyelőcsőrákok megjelenési aránya is” - mondta Vecchia professzor.

Dr. Christina Bosetti hozzátette, kutatásuk fő üzenetének mindenképp azt tekintik, hogy a rákhalálozási adatok kedvező alakulása az utóbbi évtized elején tovább folytatódott. A dohányzás részleges visszaszorításán kívül Bosetti a szűrővizsgálatok és a korai felismerés szerepét emelte ki a fej-nyaki daganatok esetében. Ezek az emlőrák halálozási statisztikáit is javították, bár ez utóbbinál főként a kezelési módszerek fejlődésének köszönhető a halálozás csökkenése. A kezelések hatékonyságának javulása elsősorban a hererák, a Hodgkin-limfóma és a leukémia egyéb típusainak gyakoriságcsökkenésében mutatkozott meg, de a kelet-európai országokban csak valamivel kisebb mértékben – írja a kutatásról kiadott összefoglaló.

Bár a felmérésről nyilatkozó szerzők elsősorban a pozitív változásokat emelték ki, Magyarországot tekintve néhány igen kedvezőtlen adatot is találunk a cikkben. Az egyik az általános daganatos halálozási arány, ami a férfiaknál az összes európiai uniós országot tekintve nálunk bizonyult a legmagasabbnak (átlagosan 255,2 haláleset 100 000 főre vetítve). Minket követtek a csehek (215,9/100 000), majd a lengyelek (209.8/100,000), a legalacsonyabbnak pedig svédeknél, a a finneknél és a svájciaknál adódott ez az arány (Svédországban átlagosan 125,8 haláleset). A nők esetében sem álltunk sokkal jobban 2000 és 2004 között: bár itt Dánia vezetett (100 000-ből átlagosan 141 haláleset), Magyarország sajnos a második helyre került, átlagosan 131,5 halálesettel. A nőknél a spanyoloknál, a görögöknél és a portugáloknál haltak meg a legkevesebben rák következtében. „Ezek az adatok ismét tükrözik azokat az eltéréseket, amelyek a dohányzó személyek korábbi eloszlásában jelentkeztek az egyes európai országokban” - írják a szerzők.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2008-as adatai szerint a hazai légcső-, tüdő- és hörgőrák-halálozás összesen 8330 személyt (5597 férfi és 2733 nő) érintett.

Száj- és garatrákok

A kutatócsoport az egyes daganattípusokra lebontva is közzétette az egyes országok halálozási adatait. A száj- és garatrákok esetében a dohányzás és az alkoholfogyasztás, illetve a kettő kombinációja tekinthető a legfőbb kockázati tényezőnek: az esetek több mint 80%-ában emiatt alakulnak ki ezek a daganattípusok. A szájrákok előfordulási gyakorisága esetenként erős összefüggést mutatott az alkoholfogyasztásai szokások változásaival. Franciaországban és Olaszországban például egyaránt csökkent a szájrák miatti halálozási arány azóta, hogy a lakosság jelentősen kevesebb alkoholt fogyaszt (az 1980-as évek elején az alkoholfogyasztás mértéke még ebben a két országban volt a legmagasabb Európát tekintve).

A közép- és kelet európiai országokban viszont egyáltalán nem ilyen kedvező a helyzet: a 2000 és 2004 közötti időszakban – illetve azóta – szinte járványos méreteket öltött a szájrákos esetek terjedése. „Ez elsősorban Magyarországra és Szlovákiára igaz, és főként a dohányzás tehető érte felelőssé” - olvasható a tanulmányban.

Nyelőcsőrák

A nyelőcsőrák kialakulása szintén összefügg mind az alkoholfogyasztással, mind a dohányzással. Az európai adatok a száj- és a garatrákokhoz hasonlóan alakultak, férfiaknál Magyarország a harmadik helyre került az átlagos mortalitási adatokat tekintve.

Légcső-, hörgő- és tüdőrák

Az EU egészét vizsgálva a férfiaknál csökkent a tüdőrák okozta összesített halálozási arány, 2004-re – 1995-höz képest – 17%-kal. Nőknél viszont 27%-kos emelkedést lehetett megfigyelni ugyanebben az időszakban. Mint már említettük, a férfiak esetében mi vezettük a halálozási listát, a nőket tekintve pedig a második helyre kerültünk.

Bőrrákok és melanoma

A nők és a férfiak esetében is egyaránt emelkedő tendenciát lehetett megfigyelni a 2000 és 2004 közötti időszakban. A kutatók kiemelik, hogy a középkorúaknál nagyjából egyformák maradtak a halálozási arányok, a fiatalabb generációkban viszont erőteljesebb csökkenést lehetett megfigyelni. „Ennek az lehet a magyarázata, hogy a fiatalabbakhoz már hatékonyabban eljutnak azok a közegészségügyi ajánlások, amelyek a túlzott napozásból eredő veszélyekre hívják fel a figyelmet” - véli Dr. Bosetti.

Emlőrák

Az emlőrák európai gyakorisága 1994 óta az összes korosztályt tekintve átlagosan 13%-kal csökkent. Az egyes életkorokra lebontva: a 35-64 évesek között 17%-os, a 35-44 évesek között 25%-os, a 65 év felettiek körében viszont csak 6%-os csökkenést lehetett tapasztalni. „Nagy-Britanniában és a többi nyugat-európai országban csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, Oroszországban és a kelet-európai országok többségében viszont stabil maradt, illetve emelkedett az emlőrákos megbetegedések száma” - írja a tanulmány. Ahol csökkenést tapasztaltak, ott elsősorban az egyre hatékonyabb kezelési lehetőségeknek és a jobb felismerésnek tulajdonítják a javulást.

Méhnyakrák

A méhnyakrákból eredő halálozások aránya mindent összevéve 19%-kal csökkent, Oroszországban és a kelet-európai országokban azonban továbbra is magasak maradtak az arányok. Nyugat- és Dél-Európában a méhnyakrák-szűrőprogramok fokozottabb látogatására vezetik vissza az adatok javulását. „Kelet-Európában sürgősen be kellene vezetni a szervezett méhnyakrákszűrési programokat” - hangsúlyozzák a kutatók.

Prosztatarák

A teljes Európai Uniót tekintve 4%-kos csökkenést lehetett megfigyelni a halálozásban, ami elsősorban az utóbbi évek jobb kezelési eljárásainak köszönhető. Az eddig említett ráktípusokhoz hasonlóan azonban Oroszországban, a balti országokban, Lengyelországban és Kelet-Európa egyéb részein is növekvő halálozást találtak a szerzők.