2000-2004: a magyar férfiak vezették a tüdőrák miatti európiai halálozási listát

2010. február 25.
Megosztás:

Egy új, az 1990-1994 és a 2000-2004 közötti időszak halálozási adatait vizsgáló európai elemzés szerint hat éve a magyar férfiaknál következett be a legtöbb haláleset tüdőrák miatt. Az összesített halálozási adatok szintén egyértelmű összefüggést mutattak az egyes országok dohányzási szokásaival, így a daganatos betegségek európai elterjedésének visszaszorításában továbbra is elsődleges szerep jut majd a dohányzásellenes kampányoknak. Mindamellett, az európai összkép mégis pozitívnak nevezhető: az általános rákhalálozási adatok folyamatos csökkenést mutattak az 1990 és az 1994 közötti időszakhoz képest.

Az Annals of Oncology című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői az Európai Unió 27 tagországában elemezték végig a rákhalálozási statisztikák elmúlt évekbeli változásait. Az 1990 és 1994, illetve a 2000 és 2004 közötti időszakra vonatkozó adatok összevetéséből kiderült, hogy a daganatos betegségek összes típusát tekintve kilenc százalékos csökkenést lehetett tapasztalni a férfiaknál, és nyolc százalékos csökkenést a nőknél. A halálozási arányok csökkenése a középkorúaknál volt a legkifejezettebb, mindkét nem esetében.

Az olasz Mario Negri Intézetben dolgozó Carlo La Vecchia professzor vezetésével készített elemzés a következőket találta: 1990 és 1994 között a férfiaknál évente átlagosan 185,2 haláleset következett be rák miatt (százezer főre vetítve), 2000 és 2004 között viszont 168-ra csökkent ez a szám. Nőknél 104,9-ről 96,9-re esett vissza a százezer főre vetített átlagos rákhalálozási mutató. "A csökkenés irányába mutató folyamatos trend nagyrészt a dohányzási szokások változásainak köszönhető, különösen azon európai országokban, ahol a vizsgált időszakban meredeken csökkent a tüdőrák és a dohányzással összefüggő egyéb daganattípusok gyakorisága. Egyenletes csökkenést figyeltünk meg a gyomorrák és újabban a vastagbélrák előfordulásában is, ami szintén hozzájárult az összesített halálozási arányokban megfigyelt eséshez. A teljes európai kép ezzel együtt változékony, így például azokban az országokban, ahol nőtt az alkohol- és a cigarettafogyasztás, ott egyaránt növekedett a tüdő-, a száj-, a garat- és a nyelőcsőrákok megjelenési aránya is" - mondta Vecchia professzor.

Dr. Christina Bosetti hozzátette, kutatásuk fő üzenetének mindenképp azt tekintik, hogy a rákhalálozási adatok kedvező alakulása az utóbbi évtized elején tovább folytatódott. A dohányzás részleges visszaszorításán kívül Bosetti a szűrővizsgálatok és a korai felismerés szerepét emelte ki a fej-nyaki daganatok esetében. Ezek az emlőrák halálozási statisztikáit is javították, bár ez utóbbinál főként a kezelési módszerek fejlődésének köszönhető a halálozás csökkenése. A kezelések hatékonyságának javulása elsősorban a hererák, a Hodgkin-limfóma és a leukémia egyéb típusainak gyakoriságcsökkenésében mutatkozott meg, de a kelet-európai országokban csak valamivel kisebb mértékben - írja a kutatásról kiadott összefoglaló.

Bár a felmérésről nyilatkozó szerzők elsősorban a pozitív változásokat emelték ki, Magyarországot tekintve néhány igen kedvezőtlen adatot is találunk a cikkben. Az egyik az általános daganatos halálozási arány, ami a férfiaknál az összes európiai uniós országot tekintve nálunk bizonyult a legmagasabbnak (átlagosan 255,2 haláleset 100 000 főre vetítve). Minket követtek a csehek (215,9/100 000), majd a lengyelek (209.8/100,000), a legalacsonyabbnak pedig svédeknél, a a finneknél és a svájciaknál adódott ez az arány (Svédországban átlagosan 125,8 haláleset). A nők esetében sem álltunk sokkal jobban 2000 és 2004 között: bár itt Dánia vezetett (100 000-ből átlagosan 141 haláleset), Magyarország sajnos a második helyre került, átlagosan 131,5 halálesettel. A nőknél a spanyoloknál, a görögöknél és a portugáloknál haltak meg a legkevesebben rák következtében. "Ezek az adatok ismét tükrözik azokat az eltéréseket, amelyek a dohányzó személyek korábbi eloszlásában jelentkeztek az egyes európai országokban" - írják a szerzők.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2008-as adatai szerint a hazai légcső-, tüdő- és hörgőrák-halálozás összesen 8330 személyt (5597 férfi és 2733 nő) érintett.

Száj- és garatrákok

A kutatócsoport az egyes daganattípusokra lebontva is közzétette az egyes országok halálozási adatait. A száj- és garatrákok esetében a dohányzás és az alkoholfogyasztás, illetve a kettő kombinációja tekinthető a legfőbb kockázati tényezőnek: az esetek több mint 80%-ában emiatt alakulnak ki ezek a daganattípusok. A szájrákok előfordulási gyakorisága esetenként erős összefüggést mutatott az alkoholfogyasztásai szokások változásaival. Franciaországban és Olaszországban például egyaránt csökkent a szájrák miatti halálozási arány azóta, hogy a lakosság jelentősen kevesebb alkoholt fogyaszt (az 1980-as évek elején az alkoholfogyasztás mértéke még ebben a két országban volt a legmagasabb Európát tekintve).

A közép- és kelet európiai országokban viszont egyáltalán nem ilyen kedvező a helyzet: a 2000 és 2004 közötti időszakban - illetve azóta - szinte járványos méreteket öltött a szájrákos esetek terjedése. "Ez elsősorban Magyarországra és Szlovákiára igaz, és főként a dohányzás tehető érte felelőssé" - olvasható a tanulmányban.

Nyelőcsőrák

A nyelőcsőrák kialakulása szintén összefügg mind az alkoholfogyasztással, mind a dohányzással. Az európai adatok a száj- és a garatrákokhoz hasonlóan alakultak, férfiaknál Magyarország a harmadik helyre került az átlagos mortalitási adatokat tekintve.

Légcső-, hörgő- és tüdőrák

Az EU egészét vizsgálva a férfiaknál csökkent a tüdőrák okozta összesített halálozási arány, 2004-re - 1995-höz képest - 17%-kal. Nőknél viszont 27%-kos emelkedést lehetett megfigyelni ugyanebben az időszakban. Mint már említettük, a férfiak esetében mi vezettük a halálozási listát, a nőket tekintve pedig a második helyre kerültünk.

Bőrrákok és melanoma

A nők és a férfiak esetében is egyaránt emelkedő tendenciát lehetett megfigyelni a 2000 és 2004 közötti időszakban. A kutatók kiemelik, hogy a középkorúaknál nagyjából egyformák maradtak a halálozási arányok, a fiatalabb generációkban viszont erőteljesebb csökkenést lehetett megfigyelni. "Ennek az lehet a magyarázata, hogy a fiatalabbakhoz már hatékonyabban eljutnak azok a közegészségügyi ajánlások, amelyek a túlzott napozásból eredő veszélyekre hívják fel a figyelmet" - véli Dr. Bosetti.

Emlőrák

Az emlőrák európai gyakorisága 1994 óta az összes korosztályt tekintve átlagosan 13%-kal csökkent. Az egyes életkorokra lebontva: a 35-64 évesek között 17%-os, a 35-44 évesek között 25%-os, a 65 év felettiek körében viszont csak 6%-os csökkenést lehetett tapasztalni. "Nagy-Britanniában és a többi nyugat-európai országban csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, Oroszországban és a kelet-európai országok többségében viszont stabil maradt, illetve emelkedett az emlőrákos megbetegedések száma" - írja a tanulmány. Ahol csökkenést tapasztaltak, ott elsősorban az egyre hatékonyabb kezelési lehetőségeknek és a jobb felismerésnek tulajdonítják a javulást.

Méhnyakrák

A méhnyakrákból eredő halálozások aránya mindent összevéve 19%-kal csökkent, Oroszországban és a kelet-európai országokban azonban továbbra is magasak maradtak az arányok. Nyugat- és Dél-Európában a méhnyakrák-szűrőprogramok fokozottabb látogatására vezetik vissza az adatok javulását. "Kelet-Európában sürgősen be kellene vezetni a szervezett méhnyakrákszűrési programokat" - hangsúlyozzák a kutatók.

Prosztatarák

A teljes Európai Uniót tekintve 4%-kos csökkenést lehetett megfigyelni a halálozásban, ami elsősorban az utóbbi évek jobb kezelési eljárásainak köszönhető. Az eddig említett ráktípusokhoz hasonlóan azonban Oroszországban, a balti országokban, Lengyelországban és Kelet-Európa egyéb részein is növekvő halálozást találtak a szerzők.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló