CT-vel hatékonyabban szűrhető a tüdőrák, mint röntgennel

Daganatok.hu 2012. július 16.
Megosztás:

Dr. Barta Péter és dr. Losonczy György - a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársai - az Orvosi Hetilapban megjelent új tanulmányukban a tüdőrák szűrésének aktuális helyzetét tekintik át. A cikk részletesen tárgyalja azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyek az alacsony dózisú CT hatékonyságát elemezték a tüdőrák korai felismerésében. A CT-vel végzett népegészségügyi szűrőprogramok halálozásra gyakorolt kedvező hatása korábban erősen megkérdőjelezhető volt, 2011 őszén azonban - a világon elsőként - ötéves utánkövetés mellett sikerült igazolni, hogy a CT-vel szűrt egyedekben statisztikailag jelentősen csökken a halálozási arány.

A Semmelweis Figyelő új cikke számol be arról a magyar tanulmányról, amelyben a szerzők az alacsony dózisú CT-vizsgálatok hatékonyságát elemzik a tüdőrák diagnosztikájában. Vannak olyan szakemberek, akik az eddigi eredmények alapján már a CT-vel végzett, népegészségügyi szűrőprogramok bevezetését javasolnák, ehhez azonban az kellene, hogy egyértelműen igazolt legyen a szűrések halálozási arányra gyakorolt kedvező hatása. Ezt mostanáig még nem sikerült igazolni, zajlott azonban egy olyan amerikai vizsgálat is, amelyben kijött a várt eredmény.

Az amerikai National Lung Screening Trial (NLST) szerint azok, akiknél alacsony dózisú CT-vizsgálatokat végeztek, 20 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg tüdőrákban azokhoz képest, akiknél a hagyományos röntgenvizsgálatokat alkalmazták.

Tüdőrákszűrés: röntgennel vagy CT-vel?

Hazánkban a mellkasröntgen-vizsgálatot alkalmazzák a tüdőrák szűrésére, ezt idén júliustól több helyen kötelezővé is tették. Az eredetileg a tuberkulózisos (TBC-s) esetek felismerésére bevezetett vizsgálattal a tüdőrák is felismerhető, komoly hátránya azonban, hogy az egy centiméternél kisebb daganatok általában nem vehetőek észre vele. Ez a vizsgálat mindenhol térítésmentes, a pontosabb eredményt adó CT azonban nem, hiszen ez népegészségügyi szűrővizsgálatként egyelőre nem került bevezetésre (és ez a következő néhány évben még egészen biztosan így is marad).

A hagyományos tüdőröntgen érzékenysége mindössze 54-84%-os, vagyis a vizsgálat 16-46%-os eséllyel adhat álnegatív eredményt. A röntgenkép ilyenkor nem jelez semmit, holott már jelen van a tüdőrák; ez főként az első stádiumú, vagyis a korai, még műthető állapotban lévő daganatoknál fordulhat elő. A CT ezzel szemben már a néhány milliméteres sejtszaporulatokat is kimutatja (a vizsgálat érzékenysége 95%-os), így az első stádiumú tüdőrákok jó része is felismerhető vele.

Ez azért nagyon fontos, mert a tüdőrákos betegek nagy része előrehaladott, operálhatatlan formában kerül felismerésre. Nekik is rendelkezésre állnak a kemoterápiás, sugárterápiás és a célzott molekuláris terápiák, valamint ezek kombinációi. Ezek egyre hosszabb túlélést biztosítanak, "a definitív gyógyulás esélyéről azonban ma is majdnem kizárólag a korai stádiumban felfedezett, műtéten vagy irradiáción átesett betegek esetén beszélhetünk" - írja az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmány. Vagyis, a gyógyulás szempontjából szó szerint életbevágóan fontos, hogy mennyire korán kerül felismerésre a tüdődaganat.

Vizsgálatok a CT-alapú tüdőrákszűrés hatékonyságáról

"A röntgen hiányosságai miatt egyre inkább az alacsony sugárdózisú CT került előtérbe a diagnosztikai módszerek terén. A 2011 őszén közzétett adatok szerint a 9 évvel korábban indított, véletlenszerű mintavételen alapuló, utánkövetéses amerikai szűrőprogram - 53 300 fő bevonásával - több mint 20%-os tüdőrákmortalitás-csökkenést és 7%-os teljes halálozásmérséklődést mutatott a CT-vel szűrt egyéneknél" - idézi a Semmelweis Figyelő Losonczy és Barta tanulmányát.

Az alacsony sugárdózisú CT további előnyei közé tartozik, hogy ideális terepe a dohányzásról történő leszoktatás melletti kampánynak, hiszen a rendkívül pontos eredményeket megelőző aggodalom segíthet a nagy lépés megtételében. "Az említett vizsgálat során 14,5% volt a dohányzást elhagyók aránya, amely lényegesen magasabb, mint a szűrési programon kívül észlelt 3-7%-os hányad" - írja Semmelweis Figyelő.

"A CT hatékonyságát jelzi az is, hogy átlagosan minden 208. bevont személynél sikerült halálesetet megelőzni, míg az emlő- és prosztatarákszűrések esetén ez az érték többnyire 300 körüli. Ráadásul, az életminőséghez igazított megnyert életévek száma 15, holott a röntgenes vizsgálattal megállapított rosszindulatú tüdőráknál már az ötéves túlélés is ritka" - írja a cikk.

A Semmelweis Figyelő összefoglalója itt olvasható, Losonczy és Barta tanulmánya pedig innen érhető el teljes terjedelmében.

* * *

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.