Ennyit költöttek 2018-ban a tüdőrákos betegek ellátására

MTI 2020. január 3.
Megosztás:

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 24 milliárd forintot költött tavaly tüdődaganattal összefüggő ellátásokra. Kásler Miklós elmondta: ebből tízmilliárd forint a fekvőbeteg-ellátás költsége, 11 milliárd a gyógyszertámogatás és egymilliárd forint a speciális eszközpark támogatása.

A miniszter kiemelte: az egészségügy támogatási rendszere a prevencióra, a betegségek megelőzésére helyeződött át, és ez igaz a tüdőrákos megbetegedésekre is.

A kormány számos intézkedést hozott a prevenció érdekében, többek között megszületett a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény. Nagyon fontos az alacsony dózisú CT-vizsgálat is, amellyel szűrhetővé vált a tüdőrákos megbetegedés - tette hozzá.

"Nagyon fontos, hogy kiszűrjük a környezetünkből és életmódunkból a daganatok kialakulásához vezető tényezőket" - fogalmazott, rámutatva, a daganatok kialakulásában 70-80 százalékos szerepe van a táplálkozásnak. Hozzátette: az alkoholizmus és a dohányzás együtt a fej-nyaki rákok kialakulásának kockázatát a negyvenszeresére növeli.

Kásler Miklós szólt arról is, hogy Magyarországon jelentős lépések történtek a prevenció érdekében, többek között megszületett a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény, bevezették a mindennapos testnevelést, és több szűrőprogram is indult. A miniszter kiemelte a szűrőprogramok szerepét a megelőzésben, megjegyezve, hogy csak az emlő-, a méhnyak-, a vastag- és végbélrákot lehet szűrni.

A tüdőrákkal kapcsolatban elmondta: az a legnehezebben kezelhető daganattípusok közé tartozik, a daganatok mintegy 80 százalékát kitevő nem kissejtes tüdődaganatok kezelésére új, innovatív terápiák jelentek meg az utóbbi években, de az eredményesség szempontjából a műtét a leglényegesebb terápiás forma. Hangsúlyozta: a tüdőrák ötéves túlélése Magyarországon rendkívül alacsony, mindössze 17 százalék, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy ebben előre tudjon lépni az ország.

A miniszter kitért arra, hogy a tüdőrák nem alkalmas a populáció-szintű szűrésre, de számos kezdeményezés van a korai diagnosztika elősegítésére. Mint mondta, eddig általában a tüdőrákot véletlenül vették észre, amikor más ok miatt mellkasfelvételt készítettek, és bár ez a technika nem alkalmas a szűrésre, általa mégis véletlenszerűen diagnózishoz lehetett jutni és el lehetett végezni a műtétet.

Hozzátette: az elmúlt években alacsony dózisú CT-vizsgálatok indultak világszerte és Magyarországon is, ez a tavaly zárult pilot-program volt a Hunchest. A programban arra jutottak, hogy az ilyen módszerrel vizsgált betegek lényegesen magasabb arányban voltak operálhatók, 28 százalékkal nőtt a túlélésük esélye. Kásler Miklós jelezte: a programot tíz centrumra terjesztették ki, és az eredmények alapján "szóba jöhet" a tüdőrák népességszintű szűrése is. 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.