Budapest légszennyezettségi térképe 2012. február 13-án (Forrás: www.idokep.hu)A hazai levegő szennyezettsége is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg kardiopulmonális megbetegedésekben és tüdőrákban, mint az egyébként hasonló történelmi-gazdasági adottságokkal bíró Szlovákiában vagy Csehországban - hívta fel a figyelmet Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója. A szív- és tüdőbetegségek, valamint a tüdőrák magyarországi kockázata a cikkben közölt térképek adatai alapján egyértelműen összefügg a 2,5 mikronnál kisebb részecskék által okozott légszennyezéssel.
Tüdőrák hírek:
A tüdőrák tünetei - mik a legáltalánosabb panaszok?
A tüdőrák kezelése
Stabilizálható-e a tüdőrák a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel?
A tüdőrák diagnosztikája
A tüdőrák korai diagnózisa
A tüdőrák kockázati tényezői
Megvalósítható a füstmentes világ? - Beszámoló a 9. E-cigaretta Csúcstalálkozóról
A dohányzás nem csak tüdőrákot okozhat
Dohányzásról, szenvedélybetegségekről az addiktológus szemével - interjú dr. Petke Zsolttal
Interjú dr. Szondy Klára tüdőgyógyász és klinikai onkológus szakorvossal
Megalakult a Nemzetközi Ártalomcsökkentési Társaság
CT-vizsgálattal a tüdődaganatok 70 százaléka korai stádiumban kimutatható
Javíthatóvá váltak a tüdőrák túlélési esélyei
Egészséges sejtek veszik át a károsodott sejtek helyét a tüdőben a dohányzásról való leszokást követően
Háttéranyagok:
Az Egészségügyi Világszervezet és az Európa Tanács javaslatára folyamatosan mérik, illetve becsülik Európa légszennyezettségét, ezen belül a 10 és a 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű szállópor-koncentrációt. A 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű, különösen káros hatású szennyezettség kimagasló Közép- és Kelet-Európában, ezen belül főként Magyarország középső és keleti területein. Ez egyértelmű összefüggést mutat a kardiopulmonális megbetegedések (szívinfarktus, hörghurut, asztma) és a tüdőrák gyakoriságával - írja a Semmelweis Egyetem beszámolója.
Dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója elmondta: A levegő részecskeszennyezettségéhez sokféle anyag járul hozzá: ezek lehetnek szilárdak vagy folyékonyak, füst, gőz, korom, egyéb égéstermékek, vagy akár a szél által felkevert por, tengeri só, pollenek, spórák. A részecske szennyezettséget fokozzák a fa vagy széna elégetése nyomán képződő füstök, a motorok kipufogógáza,de olyan másodlagos égéstermékek is, mint a szulfátok és nitrátok, amelyek porlasztott anyagok kondenzátumai vagy a légkörben oxidálódott gázok melléktermékei.
A levegőben lebegő szennyező részecskéket aerodinamikai átmérőjük alapján osztályozzák, ez határozza meg, hogy a részecske milyen mélyen hatol be az emberi szervezetbe. A 10 mikronnál nagyobb részecskék nem kerülnek a felső légutaknál mélyebbre, az ennél kisebbek bejutnak a hörgőrendszerbe. Ma a legveszedelmesebbnek azonban a 2,5 mikronnál kisebb részecskéket (PM 2,5) tartják, mert igazolódott, hogy ez a méretű szennyeződés lejut a léghólyagocskákba is, sőt bekerül a véráramba, ahol vérrögképző hatású. Ezek ezért nemcsak pulmonális, hanem - még inkább - szív- és érrendszeri kockázatot jelentenek.
A 90-es években több mint száz különböző vizsgálat erősítette meg, hogy a légszennyezettség kapcsolatban van számos betegség, sőt a korai halálozás arányával. Ezután indultak el a több ezer, majd több százezer lakost bevonó tíz-tizenöt éves vizsgálatok, amelyek megerősítették, hogy a lakosság átlagos várható élettartama és a légkör tartós szennyezettsége között szoros kapcsolat áll fenn. Sőt, a PM2,5-szennyezettség sikeres, tartós csökkentése után, a következő 5-10 évben igazolták a halálozási kockázat csökkenését is.
Európában főként a 10 mikronnál kisebb részecskék mérése terjedt el széles körben, PM2,5- mérést egyelőre kevesebb helyen végeznek, de a PM10- szennyezettség eloszlásából erre is következtetni lehet.
Az 1. ábra Európa regionális, éves átlagos PM2,5-légszennyezettségét mutatja 2005-ben 233 mérőállomás adatai alapján. Feltűnő, hogy Európában Magyarország középső és délkeleti területei, Szlovákia nyugati részei, Lengyelország déli csücske, valamint az észak-itáliai iparvidék (a Pó folyó mentén) a legszennyezettebb. 2005-ben Európa lakosságának 7-8%-a élt 25 mg/m3 feletti PM2,5 szennyezettségű levegőn. Az érintett népesség jelentős hányada magyarországi lakos.
A 2. ábra bemutatja Európa PM2,5-szennyezettségének tulajdonítható koraihalálozás-térképét. E szerint 2005-ben Európában több mint 350 000-en haltak meg a fokozott levegőszennyezettségnek tulajdoníthatóan - kardiopulmonális betegségben 297 000-en, tüdőrákban 54 500-an. A számok világosan érzékeltetik, hogy a PM2,5-szennyezettséggel kapcsolatos kardiopulmonális betegség és tüdőrák kockázat tekintetében Magyarország rendkívül kedvezőtlen helyzetben van, ez pedig a légszennyezettséggel is összefügg.
Forrás: Semmelweis Egyetem
* * *
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
