Az Amerikai Kémiai Társaság egyik folyóiratában megjelent tanulmány szerint megoldható lenne, hogy a tüdőráksejtekhez nanorészecskék segítségével juttassák el a különféle kemoterápiás gyógyszereket. A módszer nagy előnye az lenne, hogy a ráksejteken kívül a gyorsan osztódó egészséges sejteket szintén károsító gyógyszerek kizárólag a tumor helyén fejtenék ki hatásukat, megkímélve ezzel az ép sejteket és szöveteket.
Tüdőrák hírek:
A tüdőrák tünetei - mik a legáltalánosabb panaszok?
A tüdőrák kezelése
Stabilizálható-e a tüdőrák a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel?
A tüdőrák diagnosztikája
A tüdőrák korai diagnózisa
A tüdőrák kockázati tényezői
Megvalósítható a füstmentes világ? - Beszámoló a 9. E-cigaretta Csúcstalálkozóról
A dohányzás nem csak tüdőrákot okozhat
Dohányzásról, szenvedélybetegségekről az addiktológus szemével - interjú dr. Petke Zsolttal
Interjú dr. Szondy Klára tüdőgyógyász és klinikai onkológus szakorvossal
Megalakult a Nemzetközi Ártalomcsökkentési Társaság
CT-vizsgálattal a tüdődaganatok 70 százaléka korai stádiumban kimutatható
Javíthatóvá váltak a tüdőrák túlélési esélyei
Egészséges sejtek veszik át a károsodott sejtek helyét a tüdőben a dohányzásról való leszokást követően
Háttéranyagok:
Attól függően, hogy a daganat honnan kezd el kiindulni a tüdőben, kétféle típust - kissejtes és nem-kissejtes tüdőrák - különböztetnek meg.
A kezelés módja attól függ, hogy mekkora a daganat kiterjedése és hogy adott-e már áttéteket. Ettől függően szóba jöhet a sebészeti kezelés, a kemoterápia és a sugárkezelés, vagy ezek valamilyen kombinációja.
A kemoterápiát főként a kissejtes tüdőrák ellen vetik be, néha azonban a nem-kissejtes tüdőrák ellen is alkalmazzák.
Védőburkokkal ellátott nanorészecskékben érkezne a gyógyszer
Sabine van Rijt (Helmholtz Zentrum München) és munkatársai olyan nanorészecskéket terveztek, amelyek képesek előre meghatározott módon reagálni akkor, amikor elérték a tüdődaganatot.
Bal oldalon az egészséges szövet, ahol alacsonyabb a fehérjebontó enzimek koncentrációja, a védősapkákkal ellátott nanorészecskékből így nem szabadulnak ki a gyógyszermolekulák. Jobb oldalon a tumorszövetben zajló folyamatok. (A szürke gömb a nanorészecske, benne a gyógyszermolekulák - cargo, lilával - kékkel pedig a védősapkák (avidin), amelyeket csak a magasabb enzimkoncentráció (MMP9) bont el (Forrás: ACS Nano)
A kemoterápiás gyógyszert tartalmazó nanorészecskéket "védősapkákkal" látták el, amely nem engedi kiszabadulni a gyógyszermolekulákat akkor, amikor a nanorészecske egy egészséges szövetrészt ér el. Amikor viszont eléri a tumorszövetet, a gyógyszer kiszabadul. Mindez annak köszönhető, hogy az egészséges szövetekben alacsonyabb a fehérjebontó - proteáz - enzimek koncentrációja, a tumorsejtekben viszont magasabb: a nanorészecske védőburkai az alacsonyabb koncentrációk esetén nem reagál, magasabb enzimszinteknél viszont már lebomlik - írja a Medical News Today beszámolója.
A nanométer a milliméter egymilliomod része, a nanorészecskék így rendkívül kis méretűek. A nanorészecskéknek mára rendkívül széles alkalmazási területe lett, beleértve a gyógyászatot is. Ezen a területen egyrészt sejt- és állatkísérletek zajlanak - az emberi kipróbálás itt még nem történt meg - másrészt klinikai vizsgálatok, amelyekben a biztonságosságot tesztelik. A nanotechnológiát ezen kívül néhány, a kereskedelmi forgalomban már kapható, törzskönyvezett gyógyszernél is alkalmazzák: ilyen például az albumin nanorészecskékbe csomagolt paclitaxel.
Az egészséges sejtek nem vették fel a ciszplatint
A német kutatócsoport több kísérletet is elvégzett annak megállapítására, hogy mennyire hatékony a kemoterápiás ágens (ciszplatin) tüdőráksejtekhez történő szállítása.
A kísérletek egy részében sima tüdőráksejteket, más részükben pedig a tüdőrák háromdimenziós szövettenyészeteit használták. Voltak állatkísérletes próbák is - tüdőrákos, illetve egészséges egerekkel.
A ciszplatinról jól ismert, hogy az egészséges szöveteket is károsítja, a fent említett kísérletekben viszont sikerült elérni, hogy a gyógyszer kizárólag a tumorsejtekben hagyja el a szállítására használt, védőréteggel bevont nanorészecskéket - írja a kutatásról szóló beszámoló.
A kísérletek szerint volt még egy - igen jelentős - eredménye is annak, hogy a gyógyszert nem a hagyományos módon juttatták el a tüdőráksejtekhez. "Azt tapasztaltuk, hogy a ciszplatin 10-szer, de akár 25-ször is hatékonyabb volt a ráksejtek elpusztításában akkor, ha a nanorészecske segítségével juttattuk el a daganathoz" - mondta Silke Meiners, a kutatásban szintén résztvevő Ludwig-Maximilians-Universität munkatársa.
A hatékonyságnövekedésnek köszönhetően a jelenleg alkalmazottnál jóval kisebb dózis is elég lenne a ciszplatinból, ami jelentősen csökkenthetné a kemoterápiás kezelések mellékhatásait.
* * *
Források:
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
