Nem tudnak majd kibújni a tüdőráksejtek a célzott terápia hatása alól

Daganatok.hu 2012. július 4.
Megosztás:

A nem-kissejtes tüdőrákoknál ma már itthon is elérhető a modern, célzott daganatellenes kezelés. A gyógyszerek célpontjául szolgáló génhibát hordozó tumorsejtek kezdetben jól reagálnak a célzott terápiára, problémát jelent azonban, hogy bizonyos idő elteltével ismét rosszabbodhat a betegek állapota. Ennek egyik oka a ráksejtek célzott gyógyszerrel szemben kialakított rezisztenciája, vagyis hogy a kezdetben akár igen hatásos kezelés idővel egyre kevésbé hat a daganatra. Ennek a problémának a leküzdésére találtak egy lehetséges megoldást a Colorado Egyetem rákközpontjának kutatói.

A nem-kissejtes tüdőrákok esetében Magyarországon jelenleg kétféle törzskönyvezett gyógyszer áll rendelkezésre, amellyel célzott daganatellenes kezelés végezhető. Hatékonyságot abban az esetben várhatunk ezektől a gyógyszerektől, ha a tumorsejtekben jelen van az EGFR gén hibája - ez molekuláris diagnosztikai vizsgálattal mutatható ki. A célzott szerek egyik típusánál az EGFR mutációs vizsgálata javasolt, a másik gyógyszertípusnál pedig KRAS-tesztet kötelező végeztetni. (Erről itt olvashat bővebben: A tüdőrák célzott kezelése).

A kétféle célzott gyógyszerrel igen jó eredmények érhetőek el azoknál, akiknél a molekuláris diagnosztikai vizsgálat eredménye alapján adható a kezelés. A hatékonyság időtartama azonban ma még problémát jelent. Lehet, hogy a tüdődaganat nem tér vissza, de sok esetben a kezdeti jó eredmények után ismét osztódásnak indulnak a ráksejtek. Ennek egyik oka, hogy a tumorsejtek genetikai állományában már a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt is jelen lehetnek a hatékonyságot idővel csökkentő génhibák (úgynevezett rezisztenciamutációk), és ezek másodlagosan, vagyis a célzott terápia közben is megjelenhetnek. (Egy további ok lehet a daganat-őssejtek jelenléte, amelyeket nem pusztít el a célzott kezelés, ezért újabb daganat alakulhat ki belőlük.)

Gátolni kellene még egy jelátviteli utat

A Colorado Egyetem rákközpontjának kutatói az EGFR-gátlók hatékonysági időtartamának növelésére dolgoztak ki egy lehetséges megoldást. A Cancer Research című folyóiratban megjelent tanulmányukban egy olyan jelátviteli utat ismertetnek, amelynek fontos szerepe lehet abban, hogy a tüdőráksejtek idővel képesek kibújni az EGFR-gátló kezelés alól. (A jelátviteli út egy több molekulából álló kommunikációs lépcsőt jelent a sejten belül: a rákossá vált sejtek esetében ezeken az útvonalakon keresztül továbbítódik a sejtmag felé a "Növekedj és osztódj!" parancs.)

James DeGregori és munkatársai laboratóriumi vizsgálatokkal mutatták ki, hogy a "Wnt" elnevezésű jelátviteli útvonal fontos szerepet tölt be abban, hogy a tüdőráksejtek az EGFR-gátló kezelés ellenére is fennmaradhatnak és tovább osztódhatnak. Ez az eredmény több millió tüdőráksejt vizsgálatából adódott. "Képzeljük el a ráksejtek genetikai állományát úgy, mint egy több fejezetből és rengeteg bekezdésből álló könyvet. Ebből a könyvből töröltünk ki különböző bekezdéseket, majd olyan sejtpopulációkat hoztunk létre, amelyek csak a törölt bekezdésekben különböztek egymástól. Ezután mindegyik ráksejt-populációnál megnéztük, hogy mi történik velük, ha EGFR-gátlóval kezeljük őket. Kiderült, hogy a halott sejtekből hiányzó bekezdések sok esetben pont ugyanabban a könyvrészletben találhatóak, nevezetesen a Wnt jelű fejezetben" - mondta a laborvizsgálatok elvégző Matias Casás-Selves.

Már van is gyógyszerjelölt a kombinált célzott kezelésre

A Wnt jelátviteli útvonal aktivitása a fentiekből következően fontos abban, ha egy tüdőráksejtnél elmarad az EGFR-gátlást követő sejthalál. Így ha ennek az útvonalnak a működését is sikerülne meggátolni, akkor talán elérhető lenne, hogy a betegnél ne alakuljon ki az EGFR-gátlókkal szembeni rezisztencia. Ehhez olyan célzott gyógyszerre lenne szükség, amely - a Wnt útvonal valamely molekulájának gátlásával - képes hatékonyan akadályozni a jeltovábbítást.

"A Wnt útvonalról eddig úgy tudtuk, hogy nehéz gyógyszeres úton meggátolni az aktivitását. Az útvonalban ugyanis nincs túl sok olyan enzim, amelyeket könnyen hatástalaníthatnánk gyógyszerekkel. Nagy szerencsénk volt azonban. Amint kiderítettük, hogy a Wnt útvonal fontos a tüdőráksejtek túlélése szempontjából, az eredménnyel csaknem egy időben egy gyógyszeresen jól gátolható enzimcsoport is felfedezésre került. Ezek a tankiráz enzimek, amelyek kulcsszerepet játszanak a Wnt útvonal megfelelő működésében. Még nagyobb szerencse, hogy az enzimek gátlószerei is rögtön elérhetőek voltak a számunkra" - mondta Casás-Selves.

Így tehát már nem kell végigcsinálni a megfelelő gyógyszerjelölt molekula időigényes kikeresgélését, rögtön megkezdhetőek az EGFR-gátlók tankiráz-gátlókkal kombinált kezelésének állatkísérletei. A preklinikai vizsgálatok után jöhet a klinikai kipróbálás, ezek után pedig már remélhető, hogy akár hosszú évekkel is meghosszabbodhat majd az EGFR-gátlók tüdőrákban kifejtett daganatellenes hatása - írja az egyetem sajtóanyaga.

* * *

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.