Reményt árulók és ígéretes szerek

2007. június 11.
  e-mail nyomtatás

"A daganatos betegek félrevezetésének egyik módja az, hogy állatkísérletekben hatékonynak mutatkozó szereket klinikai kipróbálás nélkül javasolnak emberi alkalmazásra. Az ilyen szerekből klinikai vizsgálatokra kerülő száz molekula közül mindössze egy-kettő bizonyul biztonságosnak és hatékonynak emberek gyógyítására." Dr. Telekes Andrást, az Országos Onkológiai Intézet főorvosát arról kérdeztük, mikor "hihetünk" egy rákellenes szerben, merjünk-e a hivatalos gyógyszereken kívül mással is próbálkozni.

A közelmúltban sokat foglalkozott a sajtó az interneten árult, engedély nélküli szerekkel. Gyakran meggyőzőnek tűnő eredményeket írnak le ezekkel kapcsolatban. Mégis, mi alapján válogathatunk?

Az a probléma, hogy az elméleti kutatások eredményei nem vihetők át egy az egyben a klinikai oldalra. Amerikai adatok azt bizonyítják, hogy minden száz olyan molekula közül, ami állatkísérletben és szövettenyészeten megfelelő daganatellenes hatást mutat - olyannyira, hogy klinikai vizsgálatra kerül -, abból egy, maximum kettő lesz gyógyszer, a többi elvérzik a klinikai vizsgálatokon. Az első dolog, amit az ilyen daganatos betegek kezelésére ajánlott szereknél nézni kell, hogy van-e klinikai vizsgálat és klinikai adat. A legtöbb ilyen szernél nem fognak klinikai adatot vagy klinikai vizsgálati eredményt találni, és innentől fogva az egész már gyanús. Ez nem azt jelenti, hogy biztosan nincs hatása, hanem hogy senki nem tudja megmondani, hogy van-e. Fontos az is, hogy kis esetszámú vizsgálatokból (pl. 10-20 beteg) nem lehet megalapozott következtetést levonni a klinikai hatékonyság tekintetében.

Egy laikus nehezen dönti el, hogy a sok termék közül, amire rá van írva, hogy "hatékony", melyik valóban megbízható...

A gyártóknak, forgalmazóknak kell a termék mellé rakni a hatékonyságot alátámasztó tudományos bizonyíték értékű adatokat. Nem létező klinikai adatokat nem mernek feltüntetni, mert ez az egyértelmű csalás hatalmas bírsággal járna. Inkább nem tüntetik fel, hogy van klinikai adat, helyette felrakják a honlapjukra a hálás betegek köszönő leveleit, amiknek a forrása ellenőrizhetetlen, és néhány állatkísérleti adatot - ami hiába lehet valós, nem jelenti azt, hogy az adott készítmény a daganatos betegek számára is bármi hatást fog mutatni. Itt történnek meg azok a csúsztatások, melyeket a beteg pénztárcája bán. Egy potenciálisan halálos betegségben a reménynek jó ára van, és sok "önzetlen" ember hajlandó is ezt a reményt jó pénzért eladni. Mire kiderül, hogy az egész hatástalan volt, a pénz már rég nála van.

A természetes anyagokban talán jobban bíznak az emberek - sok ilyenről állítják, hogy daganatellenes hatásúak. Van ezek között olyan, ami eljutott a klinikai vizsgálatokig?

Amerikában nagyon sok forrásból próbálnak természetes anyagokat keresni. Már csak azért is komolyan kellene venni ezeket - a szakmának is -, hiszen a taxánoktól kezdve a kininen át a digitáliszon, a morfinon keresztül nagyon sok mai napig a terápiás gyakorlatban lévő hatékony gyógyszer természetes eredetű. Először növényekből vonták ki, és csak utána szintetizálták és fejlesztettek belőlük gépsoron gyártható molekulát. Ha valaki előáll egy természetes kivonattal, és úgy gondolja, hogy annak pozitív hatása van, nem feltétlenül kókler, hiszen ott lehet benne a hatékony anyag. Ha viszont nem engedi át azon a szűrőn, ami a tudományos megítélést lehetővé teszi, hanem elkezdi árulni vizsgálatok nélkül, akár veszélyt is okozhat.

A fermentált búzacsíra kivonattal kapcsolatban mik a bizonyított klinikai eredmények?

Amit jelen pillanatban el lehet mondani, hogy ez egy ígéretes szer, hiszen az összes klinikai vizsgálati adat eddig pozitív. Több ezek közül már közlésre került: ilyen például a vastagbéldaganatos betegeken nyert vizsgálat. Melanomás betegeken is történt vizsgálat, ez még csak kongresszusi absztrakt formájában elérhető. A klinikai hatások pontos felmérésére azonban további vizsgálatokra van szükség megfelelő betegszámmal, megfelelő vizsgálati elrendezéssel, és megfelelő statisztikai erővel.

Az egyes ráktípusokban jelentkező hatásról külön-külön vizsgálatok kellenek?

Igen, ugyanaz a készítmény lehet az egyiknél hatékony, a másiknál esetleg nem. A terápiát nagyban befolyásolja, hogy melyik szervből indul ki a daganat. Egész máshogy reagál például a vastagbélben, a tüdőben, az emlőben vagy a hasnyálmirigyben lévő daganat, holott elvileg hasonlóak - mindegyik mirigyhámból kiinduló szövet.

Egyáltalán lehetséges akkor, hogy például a fermentált búzacsíra kivonat több ráktípusnál is hasson?

Amit a hatásmechanizmusáról eddig tudunk, annak alapján igen. Az experimentális vizsgálatok alapján nem valószínű, hogy a hatás csak egy bizonyos tumorhoz kötött, hiszen több különböző teszten is a szer pozitív hatást mutatott. De ez a klinikai gyakorlatban nincs egyértelműen eldöntve. Például a cukor metabolizmusra kifejtett hatása rendkívül izgalmas terület, de ezt csak hasnyálmirigy daganatsejteken vizsgálták. Még legalább három-négy különféle daganatsejten kellene ugyanezeket a vizsgálatokat elvégezni, hogy tisztábban lássunk.

Mit jelent a cukor metabolizmusra kifejtett hatás?

A daganatsejt 99-100 százalékban cukorból, glukózból meríti az energiaforrását. A daganatsejtek sokkal gyorsabban osztódnak, mint a körülöttük lévő szövet, ezért tud a daganat megnőni a szervezet rovására. Ha el tudom vonni a daganattól fő energiaforrását, a cukrot vagy gátolni tudom a cukor felhasználásában, nem tud olyan gyorsan osztódni, tehát le fog lassulni a daganat növekedése. A fermentált búzacsíra kivonat -az Amerikában végzett vizsgálatok alapján - pontosan ezt tudja. A leírtak szerint egyrészt csökkentette a sejtbe jutó cukor mennyiségét, és ezen felül még azt is befolyásolta, ami a sejten belül történik a cukorral. A cukor molekulákból a sejt felhasználná a szénatomokat a DNS illetve RNS, tehát a nukleinsavak szintézisekor, ami a sejtosztódás elengedhetetlen része. A nukleinsavban a cukor-foszfor lánc úgy működik, mint egy "létra szárai", erre kötődnek a nukleoidok, mint a "létra fokai". A daganatellenes szerek általában a "létra fokait", a nukleoidokat támadják, ezzel szemben a fermentált búzacsíra kivonat a "létra szárait" nem engedi felépülni. Ez megmagyarázza, miért lehet előnyös a citosztatikumok és ennek a szernek együttes alkalmazása, hiszen így egyszerre több ponton támadható a daganatsejt DNS szintézise.

Több kísérleti daganatellenes szerről állítják, hogy a természetes sejthalál, az apoptózis képességét állítják vissza a daganatos sejtekben - ez hogyan történik?

A programozott sejthalált legegyszerűbben a sejt "minőségbiztosítási rendszereként" lehet elképzelni. Minél többet osztódik egy sejt, annál több esély van arra, hogy valami hiba keletkezzék. Ezért a természet csak meghatározott számú osztódást engedélyez egy sejtnek, ami után az elpusztul. Egy fehérjelánc van a DNS végére kötve, amiből egy enzim minden sejtosztódásnál "levág" egy darabot. Ha a fehérjelánc elfogy, a sejtben beindul a programozott sejthalál, és elpusztul. Ez a "legbarátságosabb" módja a sejt pusztulásának, ugyanis az apoptózis során a sejt tulajdonképpen felszívódik, anélkül, hogy a környezetének bármiféle ártalmára lenne. Ha a daganatsejteket képesek lennénk apoptózisba vinni, nagyon szövetbarát módon pusztíthatnánk el őket.

Jól tudom, hogy a daganatsejteknek pont az az egyik hibájuk, hogy elvesztették az apoptózis képességét?

Ez nem teljesen egyértelmű. Egy részük valóban halhatatlanná válik, végtelen számú osztódásra képes. Vannak olyan betegből nyert daganatsejt-tenyészetek, amiket 40-50-60 éve tartanak fenn és használnak, és a sejtek folyamatosan osztódnak. Ma a daganatképződésnek alapvetően két elmélete van: az onkogén elmélet és az apoptózis elmélet. Az onkogén elmélet szerint, amikor a petesejt a hímivarsejttel egyesül, rendkívül felfokozott, ugyanakkor nagyon szabályozott sejtosztódás jön létre. A két sejtből néhány nap alatt egy több milliárd sejtet tartalmazó, precíz módon kialakított embrió jön létre. Ezután már nincs szükség az onkogének működésére - bár ott maradnak a DNS molekulában, gátlás alatt vannak. Az onkogén elmélet nagyon leegyszerűsítve azt mondja, hogy valamilyen hatásra egy ilyen gén felszabadul a gátlás alól, és beindítja egy sejtnél a gyors, de már szabályozatlan osztódást. Az apoptózis elmélet ezzel szemben azt mondja, hogy a programozott sejthalál szenved működési zavart, azaz nem pusztul el a sejt a megfelelő számú osztódás után, hanem daganat nő belőle. Mindkét elméletre léteznek kísérleti igazolások, de hogy egy adott beteg daganata melyik módon alakult ki, senki sem tudja megmondani.

Léteznek olyan szerek, amikkel be lehet avatkozni ezekbe a folyamatokba?

A természetes sejthalál képességét a fermentált búzacsíra kivonat az eddigi kísérletek szerint képes visszaállítani, az onkogénekre gyakorolt hatásáról nincsenek adatok. Erről a készítményről tudjuk, hogy szövettenyészetben képes gátolni a daganatsejtek növekedését, de nem tisztázott, hogy az apoptózis visszaállításával, a cukor metabolizmusra kifejtett hatással, a kettővel együtt, vagy más módon hat. A vizsgálatok során az immunrendszer jelenléte nélkül, tápfolyadékban lévő szövettenyészeteken is megfigyelték az egyértelmű daganatgátló hatást. E direkt hatáson kívül további igen fontos tulajdonság, hogy az immunrendszer aktiválásán keresztül tovább támadhatók a daganatsejtek. Nem tisztázott, hogy az apoptózis-visszaállítása "mellékhatásaként", vagy fő hatásként jelentkezik. A szer jelenlétében ugyanis csökken a daganatsejtek felszínén egy úgynevezett MHC-1 receptor-molekula száma. Ennek azért van jelentősége, mert az immunrendszer ölősejtjei csak azokat a sejteket támadják, amiknek a felszínén nincsenek jelen, vagy csak csökkent mértékben mutathatók ki ezek a receptorok. A receptor csökkenése a sejtelszínen ugyancsak beindíthatja a programozott sejthalált. Az immunrendszert egy másik módon is segíti a búzacsíra kivonat. A daganatban kialakuló erek különböznek az egészséges szervezet érhálózatától. Hiányoznak belőle az úgynevezett intracelluláris adhéziós molekulák, melyek segítségével az immunrendszer sejtjei eljuthatnának a daganat belsejébe. A búzacsíra kivonat a vizsgálatok szerint képes fokozni ezen molekulák számát, így képesek lesznek a fehérvérsejtek kilépni az érpályából, és felvenni a küzdelmet a daganatsejtekkel.

Természetes anyagokat gyógyszerként nem ismernek el, ha jól tudom - feltétel, hogy egyetlen molekula hatásossága legyen bizonyítható?

Tudomásom szerint külföldön, az Európai Unióban már természetes anyagokat is gyógyszerré lehet minősíteni, ugyanazokkal a feltételekkel, mint a konkrét molekulákat, tehát megfelelő hatékonysági és toxicitási vizsgálatok után.. Magyarországon is szemléletváltás zajlik. Tény, hogy a hatóságok általában jobban "szeretik", ha egyetlen "tiszta" molekuláról van szó. A természetes anyagok esetében nagyon nehéz megmondani, hogy a benne lévő több száz, vagy több ezer molekula közül melyik felelős a hatásért. Az viszont a vizsgálatokkal egyértelműen eldönthető hogy van-e pozitív klinikai hatás.

Ezek szerint előbb-utóbb lehet a fermentált búzacsíra kivonatból gyógyszer?

Ehhez a klinikai vizsgálatoknak olyan szakmai tartalommal kell rendelkezésre állnia, ami megfelel a gyógyszer minősítési követelményeknek. Az eddig végzett klinikai vizsgálatok eredményei biztatóak. Az sem mellékes, hogy a jelenlegi magyar gazdasági helyzet mit tesz lehetővé. Egy országos intézet vagy egy egyetem nem tud pénzt költeni arra, hogy egy cég molekuláját kivizsgálja. A cégek sem olyan gazdagok ma Magyarországon, hogy azt az esetlegesen akár több száz millió forintot, ami egy ilyen vizsgálathoz szükséges, ki tudják fizetni. Épp ezért kellene valahol egy társadalmi összefogást sürgetni, hogy legalább azokra az anyagokra elő lehessen teremteni a szükséges pénzt állami segítséggel, amikről elég experimentális és klinikai adat valószínűsíti a pozitív hatást. Mert ha ebből tényleg kijön valami, az nem csak a gyártó cég sikere lenne, hanem Magyarországé is.

e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.