Az ellátás visszautasításának joga

Az egészségügyi ellátás visszautasításának joga sokban hasonlít az önrendelkezési joghoz. Ugyanakkor a hétköznapokban is sokszor említik az ellátás visszautasításának jogát, de ez többnyire az eutanázia kérdése kapcsán kerül felszínre.

Az önrendelkezési jog kapcsán megismertek szerint e betegjog érvényesülésénél is egyik lényeges szempont, hogy a beteg az egészségügyi ellátást - szabad akaratából, kényszertől mentesen - visszautasíthatja. Látszólag a visszautasítás joga korlátlan, azonban e jogosultságra is jellemző, hogy nem abszolút értelemben véve kezelendő, korlátozása lehetséges törvényes keretek között arányosan, de lényeges tartalmát tekintve nem. A kivétel ebben az esetben is az, hogy nem utasítható vissza az egészségügyi ellátás, ha ezzel mások élete vagy testi épsége lenne veszélyeztetve. Nem utasítható vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, ha a beteg várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

A visszautasítás formái között a jogalkotó különbséget tesz, mivel elvileg bármilyen ellátás visszautasítható, de a visszautasítás formája különböző lehet. Amikor a beteg olyan ellátást utasít vissza, aminek elmaradása egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodást eredményezne, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében teheti meg.

Különbséget tesz a törvény olyan beteg esetében is, aki gyógyíthatatlan és életét ugyan még az életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokkal fenn lehet tartani, de az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - a megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - meghalna. Ebben a helyzetben valósul meg ma Magyarországon törvényesen az eutanázia.

Az eutanáziának a tankönyvek szerint is két formája létezik: az aktív és a passzív. A passzív eutanázia az, ami ma az egészségügyi törvény szerint is megengedett, és amit maga az alkotmánybíróság sem tartott alkotmányellenesnek. A passzív eutanázia ténylegesen az, amit az egészségügyi törvény is szabályoz, nevezetesen annak a betegnek az ellátás visszautasítására vonatkozó jogát, aki gyógyíthatatlan, és életét az orvostudomány mindenkori állása szerint sem lehet megmenteni, a halálhoz vezető útja rövidesen és nagy valószínűséggel bekövetkezik. Ez a beteg, amennyiben az egészségügyi ellátást a törvény előírásának megfelelően visszautasítja, úgy a passzív eutanázia eszközével élve önmaga halálba segítését idő előtt előidézi. Ebben a kezelőorvos - a törvény előírásainak megfelelően partnerré válik -, de jogsértést nem követ el.

A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az aktív eutanázia jogilag ma Magyarországon nem létezik.

A gyógyíthatatlan beteg az egészségügyi ellátást nyilván azért utasítja vissza, mert ezzel a saját szenvedésétől akar mihamarabb szabadulni. Ezt a visszautasítást nem elegendő "csupán" megtenni. Az ilyen jellegű visszautasítás akkor érvényes, ha a beteget egy háromtagú orvosi bizottság megvizsgálja és nyilatkozik. A bizottságnak két dolgot kell megállapítania.

Az egyik az, hogy a beteg ténylegesen gyógyíthatatlan, és betegsége rövidesen a halálhoz vezet (erre vonatkozik a vizsgálat). A másik, hogy a beteg a visszautasítást annak tudatában hozta meg, hogy betegsége gyógyíthatatlan és rajta az orvostudomány akkori állása szerint sem lehet már segíteni, halála rövidesen bekövetkezik. Azonban még ez sem elég a joghatályos visszautasításhoz, mivel ezt a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatot az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon a betegnek meg kell ismételnie. Ez a megismétlés már szóban is történhet. Ha a megismétlésre nem kerül sor vagy a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, úgy az ellátást jogszerűen nem utasíthatja vissza, azaz a szükséges orvosi ellátást a kezelőorvos elvégzi.

A törvényi szabályozás felkészült olyan esetekre is, amikor a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy esetében az eljáró törvényes képviselő az ellátást alaptalanul utasítja vissza. Amennyiben ezt az egészségügyi szolgáltató felismeri, köteles haladéktalanul pert indítani a beleegyező nyilatkozatnak a bíróság általi pótlása iránt. Amíg a bíróság a kérdésben nem dönt (soron kívül kell döntenie), addig az orvos köteles a beteget állapota szerinti indokolt ellátásban részesíteni. Ha ebben a kezelőorvos akadályoztatva lenne - pl. hozzátartozók miatt - a rendőrhatóság intézkedését igénybe veheti.

Fontos eleme az ellátás visszautasításának, hogy a cselekvőképes beteg esetleges későbbi cselekvőképtelensége esetére előre visszautasíthatja az egészségügyi ellátást, illetve megnevezhet olyan személyt, aki helyette és a nevében az ellátás visszautasítása felől nyilatkozik. Ezen rendelkezés garanciális szabálya, hogy az ilyen nyilatkozathoz csatolni kell - egy hónapnál nem régebbi - pszichiáter által kiadott nyilatkozatot, mely azt igazolja, hogy a beteg a döntését, annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. Ezt a nyilatkozatot egyebekben kétévente meg kell újítani, ellenben hatályát veszti.

Két fontos megjegyzés az ellátás visszautasításához. Az egyik az, hogy a beteg az elutasításról hozott döntését bármikor visszavonhatja alaki kötöttség nélkül, illetve az, ha a beteg vissza is utasítja az egészségügyi ellátást, úgy a szenvedéseinek és fájdalmának csökkentéséhez ezután is joga marad.