Csontrák gyanúját keltő nem-daganatos folyamatok

Megosztás:

Léteznek olyan, nem daganatos folyamatok is, amelyek a csontrák gyanúját kelthetik. Mi jellemzi a csonthártya- és csontvelőgyulladást, valamint az aneurizmás csontcisztát?

Csonthártyagyulladás

A megerőltetés, mechanikai behatás vagy helyileg terjedő fertőzés (pl. elfertőződött fog) kiváltotta csonthártyagyulladás heveny formájában a csonthártya alatti fájdalmas folyadékgyülemmel jelentkezik, krónikus esetben pedig a csont körül újdonképződött "csonthéj" alakulhat ki, ami röntgenfelvételen csontdaganat gyanúját keltheti.

Csontvelőgyulladás

Gyermekkorban a rendszerint staphylococcus baktériumok okozta csontvelőgyulladás jellemző kiindulási helye a gazdag vérellátású metafízis, ahová a fertőzés a véráram útján jut, és a hajszálerek, kis vénák körül indulva a csont belső érhálózatán át terjed. Az érintett területeken az érelzáródások folytán a csont elhal, helyét krónikus esetben hegszövet veszi át, körülötte csontújdonképzés indul. A lebontás és újdonképzés együttese klinikailag és radiológiailag is rosszindulatú daganatot utánoz; főleg Ewing-szarkóma és malignus limfóma gyanúja merülhet fel.

Aneurizmás csontciszta

Soküregű, vérbő tömlő héjszerű csontlemez-borítással. A hosszú csöves csontok metafízisén, 10-20 éves kor között a leggyakoribb. A csontot felfúvó, a kérget elvékonyító képződmény gyorsan növekszik, fájdalmas, továbbá patológiás törést okozhat. Kialakulásának oka ismeretlen. Tüneteivel oszteoszarkóma gyanúját keltheti, de a képalkotó eljárásokkal megismert morfológia jellegzetes lehet az aneurizmás csintcisztára.
 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló