A tüdőrák annak ellenére a leggyakoribb daganatos megbetegedés hazánkban, hogy az egyik leginkább elkerülhető betegség, hiszen kialakulásában bizonyítottan a dohányzás az egyik fő rizikótényező. Előfordulása korábban férfiakra volt jellemző, azonban az utóbbi évtizedekben a nők körében is gyakori betegséggé vált. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente közel 8000 honfitársunknál fedezik fel ezt a kóros elváltozást.
Onkológiai diagnosztikai hírek:
A magyar Oncompass Medicine a Fehér Ház partnere lett a rák ellenes harcban
Daganatot jelezhet-e a nyaki nyirokcsomók duzzanata?
Magyar résztvevője is lesz a mesterséges intelligencia hasznosításáról szóló washingtoni csúcstalálkozónak
Képalkotó vizsgálatok, amikre készülni kell. De hogyan?
Háttéranyag
Mint a legtöbb daganat esetében, itt is a gyógyulás esélye nagymértékben függ a daganat típusától, méretétől és helyétől, de a legfontosabb tényező a sikeres kezelés szempontjából a betegség minél korábbi stádiumban történő felfedezése. Magyarországon jól kialakult szűrőhálózat működik a tüdőbetegségek szűrésére, de a 10x10 centiméteres nagyságban készült röntgenfelvételek csak korlátozott információt nyújtanak a különféle tüdőelváltozásokról. Jelenleg is kutatják, mi lenne az a széles körben alkalmazható módszer, amely korai stádiumban lehetővé tenné ennek a daganatnak a felismerését.
Jelentős változást hozott a betegség korai felismerésében a már hazánkban is elérhető PET/CT vizsgálat, amely két különböző vizsgálat együttes elvégzéséből jön létre. A CT ma már közismert és elterjedt módszer, aminek segítségével felismerhetők a szervek kóros anatómiai és szerkezetbeli elváltozásai. A PET/CT-ben alkalmazott korszerű spirálCT-k az 1-2 mm-es elváltozásokat is képesek ábrázolni. A pozitron emissziós tomográfia segítségével megjeleníthetővé válik a vizsgált szövetek anyagcseréje is. A daganatos betegségekben az anyagcsere megváltozása megelőzi a szerkezetbeli elváltozások kialakulását, ennek köszönhető, hogy a rosszindulatú elváltozások jóval hamarabb felismerhetők és lokalizálhatók az egész testben, mint hagyományos (ultrahang, CT vagy MR) vizsgálatokkal.
A tüdőrák diagnosztikájában a PET/CT nem csak a korai felismerésben játszik szerepet, számos egyéb célból is alkalmazható. A vizsgálat segítségével lehetőség van annak eldöntésére, hogy a más vizsgálat során felfedezett tüdőárnyék milyen eséllyel jó- vagy rosszindulatú. Ennek megbecslése alapvető jelentőségű annak eldöntéséhez, hogy szükség van-e egyáltalán szövettani mintavételre, és amennyiben igen, megjelölhető annak pontos helye.
Mivel teljes test vizsgálat történik minden esetben, meghatározható a daganat kiterjedése, illetve kizárhatók egy vizsgálattal az esetleges távoli áttétek. A PET/CT-vel szerzett többletinformációk irodalmi adatok alapján, rosszindulatú tüdőbetegségeknél az esetek 46 százalékában változtatták meg a korábban megállapított stádiumot és 58 százalékban módosítottak a korábban javasolt kezelésen. (forrás: Seltzer, et al., J Nucl Med, 2002) Az adatok megdöbbentőek, hiszen a PET/CT-vel szerzett eredmények minden második betegnél befolyásolták a további kezelést.
A PET/CT diagnosztika lehetőséget teremt a fokozott rizikótényezőknek kitett embereknek nem csak a tüdőrák, de számos más rosszindulatú betegség nagy valószínűséggel történő kizárására, az esetleges rosszindulatú elváltozások korai felismerésére, valamint a már felismert betegeknél olyan többletinformációkhoz juttathatja a kezelőorvost, amelynek segítségével célzott kezelésben részesítheti páciensét.
További információk itt olvashatóak a PET/CT vizsgálat részleteiről.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
