Főoldal > Mi a rák? 

Mi a rák?

A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbbiak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket -, egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain. Ezeket nevezzük malignus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benignus tumorokkal, amely nem adnak áttéteket. További különbség, hogy a rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe - más szóval beszűrik a környező szöveteket -, míg a benignus tumorok nem, mert ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak.

A daganatos betegségek alapvetően két csoportra oszthatóak, a környezeti és az örökletes, tisztán genetikai okból kialakuló ráktípusokra. Az első esetben alapvetően környezeti faktorok okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik. A rákkialakulás oka a második esetben túlnyomórészt örökletes: ebben az esetben nem a környezeti, hanem az örökletes tényezők játszanak egyértelműen meghatározó szerepet a rák kialakulásában. A rosszindulatú daganatok nagyjából öt-tíz százaléka tartozik ebbe a csoportba.

Bár a daganatok kialakulása minden esetben az örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza, érdemes tudni, hogy nem minden mutáció okoz daganatot. Kizárólag azok a mutációk veszélyesek ebből a szempontból, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik. Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció - a rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához a ma elfogadott nézet szerint általában 5-6 egymást követő mutáció szükséges - akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be. Ilyenkor az úgynevezett sejtciklus, vagyis a sejtek osztódási folyamata hibásodik meg: felborul a sejtnövekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya, ami az érintett sejttípus rosszindulatú burjánzásához vezet.

Cikkeinkben bemutatjuk, hogy mi a rák, milyen típusai léteznek a daganatoknak, és hogyan alakul ki maga a betegség. Áttekintjük, hogy miként zajlik az egészséges sejtosztódás folyamata, és melyek a sejtciklus azon ellenőrzési pontjai, amelyeken a sejtnek át kell haladnia a sikeres osztódáshoz. Ezt követően azokat a génmutációkat ismertetjük, amelyek a sejtek kontrollálatlan osztódáshoz vezethetnek. Megismerhetik, hogy miként alakulnak ki szervezetünkben a mutációk, és hogyan osztályozhatóak abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak a rákbetegség előrehaladására (irányító vagy utazó mutációk). Végül a rák szervezetre gyakorolt hatása és a rák különféle stádiumai kerülnek tárgyalásra.

Hogyan zajlik az egészséges sejtek osztódása?

  • A sejtosztódás folyamata és a sejtciklus részei

    A sejtciklus

    Rák, vagyis rosszindulatú daganat abban az esetben alakul ki, ha a sejtciklus során hiba lép fel: a normálisan zajló, kontrollált osztódás helyett ebben az esetben szabályozatlan sejtburjánzás indul be. Cikkünk azt tekinti át, hogy mi a sejtciklus, és miként zajlik normális esetben a sejtosztódás folyamata.

A sejtciklus ellenőrzési pontjai és a programozott sejthalál (apoptózis)

  • Mit tesz a sejt annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki a rák?

    A daganatos sejteket gyakran jellemzik olyan elváltozások, amelyek a sejtciklus meghibásodása miatt alakulnak ki. A nem megfelelően lezajló sejtosztódás alatt ugyanis egyaránt károsodhat a DNS, hiba csúszhat a másolásába, sőt az örökítőanyagot tároló kromoszómák szétválásába is. Ha mindezek ellenére sem áll le a sejtciklus, és a sejt - a hiba ellenére - tovább osztódik, akkor a későbbiekben daganat alakulhat ki. Azért, hogy ez ne történjen meg, a sejtciklusban úgynevezett ellenőrzési pontok találhatóak: ezek azért felelnek, hogy a hibák kijavításra kerüljenek, vagy ha ez nem lehetséges, leálljon a sejtosztódás.

Hibák a sejtciklusban: a daganatok eredete

  • Amikor felborul a sejtciklus egyensúlya: hogyan alakulnak ki a daganatok?

    Daganatok akkor keletkeznek, amikor egy sejtben - a genetikai hibák felhalmozódása folytán - felborul a növekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya. A növekedési jelek túltengése és a programozott sejthalált elindító "vészfékek" kiesése egyaránt ellenőrizetlen sejtszaporodáshoz vezethet. Fontos tudni, hogy nem minden mutáció vezet daganat- kialakuláshoz, kizárólag azok, amelyek bizonyos szabályozó fehérjéket érintenek: ezek egyaránt lehetnek a sejtek növekedési jeleit közvetítő és a sejtosztódást féken tartó fehérjék, a DNS hibajavító fehérjéi, vagy a programozott sejthalált szabályozó fehérjék. A sejtek rosszindulatú elfajulásához 5-6 egymást követő mutáció szükséges: ez talán soknak tűnhet, ennyit azonban mégsem olyan nehéz beszereznie egy már meghibásodott sejtnek, mint elsőre gondolnánk.

A rák kialakulása és az őssejtek

  • Kialakulhat-e az őssejtekből is daganat?

    Az osztódóképességüket a születés utáni életben is megőrző, csak részben elkötelezett sejteket őssejteknek nevezzük. Visszatérhetnek-e az őssejtek a sejtciklusba, ha egyszer már kiléptek belőle? Ha igen, mi a jelentősége mindennek a daganatok kialakulása szempontjából?

  • A rák stádiumai

    A rák stádiumaiA rák pontos stádiumának megállapítása alapvetően fontos a megfelelő kezelés alkalmazásához. Ami az egyik stádiumban megfelelő kezelés lehet, az egy másikban nem mindig alkalmazható.

Mutációk

  • Hogyan alakulnak ki szervezetünkben a mutációk?

    mutáció

    A rosszindulatú rákos elfajulások hátterében minden esetben a sejtek DNS-állományában fellépő változások, szakszóval a mutációk felhalmozódása húzódik meg. Az utóbbi negyed évszázad során a rákkutatás középpontját ezeknek a genetikai módosulásoknak a feltérképezése jelentette. Hogyan alakulnak ki szervezetünk mutációi?

  • Irányító és utazó mutációk

    A mutációkat aszerint is osztályozzák, hogy milyen hatást gyakorolnak a rákbetegség előrehaladására. E szempontból két alapvető típus létezik: az irányító és az utazó mutáció. Cikkünkben ismertetjük jellegzetességeiket.

    Kapcsolódó háttéranyagunk:

  • Elsődleges daganat, jó- és rosszindulatú daganatok

    A tumorsejtek nem fejlődnek ki olyan mértékben, hogy elláthassák egészséges társaik feladatait - differenciálatlan állapotban kizárólag csak az osztódással foglalkoznak. Az egyre szaporodó sejttömeg kiszorítja a környéken lévő egészséges sejteket, és egyre növekvő csomót képez: ezt nevezik elsődleges (primer) daganatnak.

  • A rák hatása a szervezetre

    A rák számos módon fenyegeti a szervezetet. Maga a daganat fizikailag hatást gyakorolhat a környezetében lévő szervekre, vezetékekre vagy véredényekre, fájdalmat és egyéb tüneteket okozva.

Diagnosztika

  • A rák diagnosztikája

    A daganatos beteg általában hosszabb-rövidebb ideje fennálló panaszokkal, tünetekkel kerül el vizsgálatokra, illetve szűrővizsgálatok alapján merül fel a betegség gyanúja. Az onkológiai diagnosztikai vizsgálatok során meg kell bizonyosodni róla, hogy valóban daganat áll-e a tünetek hátterében.

Kezelés

  • A rák kezelése

    A rák kezelésének alapvető módszerei. A rák műtéti kezelése, kemoterápia, sugárterápia és a legmodernebb célzott terápiák. Tekintse meg gyűjteményes oldalunkat!

  • Miért fontosak a farmakodiagnosztikai vizsgálatok?

    Farmakodiagnosztika

    A farmakodiagnosztikai vizsgálatok elsődleges célja annak kiderítése még a kezelés megkezdése előtt, hogy egy adott beteg esetében melyik lesz a leghatékonyabb a rendelkezésre álló gyógyszerek közül, illetve melyek azok a hatóanyagok, amelyek a vizsgált betegnél teljesen hatástalanok maradhatnak.

Ajánló

Ajánló

Tüdőrák