Pajzsmirigyrák

A pajzsmirigynek nemcsak működési, hanem szerkezeti rendellenességei is lehetnek. Ezek a pajzsmirigy megnagyobbodásával, kisebbedésével, esetleg göbös átalakulásával járnak. A göbök a pajzsmirigy állományában található csomók. Számuk és nagyságuk különböző lehet (a mai vizsgálati módszerekkel már egy 2 mm-es csomó is kimutatható), megnőhetnek akár több centiméter nagyságúra is. A pajzsmirigy szövetében egyedülálló, de sokszor több, különböző nagyságú göb is kialakulhat.

 

A pajzsmirigydaganatok a göbös pajzsmirigybetegségek csoportjába tartoznak. A jóindulatú göböket, vagyis a jóindulatú pajzsmirigydaganatokat az jellemzi, hogy a növekedésük lassú, tokkal rendelkeznek és általában nem szűrik be a környezetüket (vagyis nem törnek be a környező területekre), áttétet nem képeznek. Ezzel szemben a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok (a pajzsmirigyrákok) növekedése folytonos, szinte megállíthatatlan, átterjednek a környezetükre és a szervezet különböző helyein áttétet képeznek.

 

Fontos tudni, hogy minden pajzsmirigydaganat göbös jellegű elváltozás, de nem minden pajzsmirigygöb daganat. A nem daganatos pajzsmirigygöbök jóindulatú burjánzások, és gyulladásos betegségek vagy a pajzsmirigy immunrendszeri megbetegedéseiből származtathatók.

  • A pajzsmirigy és daganatai

    A pajzsmirigy a nyak elülső oldalán elhelyezkedő, két lebenyből álló, felnőtt embernél 15-22 gramm súlyú szerv. A belső elválasztású mirigyek csoportjába tartozik: hormonokat termel, amelyek közvetlenül a vérkeringésbe jutnak belőle.

  • A pajzsmirigydaganatok előfordulása

    A pajzsmirigy göbös betegségei viszonylag gyakoriak. A pajzsmirigyrákok viszont viszonylag ritkák: az összes rosszindulatú daganat 1-2 százalékát teszik ki.

  • A pajzsmirigy jóindulatú daganatai

    Az úgynevezett follikuláris adenomák a pajzsmirigy leggyakoribb jóindulatú daganatai. Növekedésük lassú és behatárolt, áttétet nem képeznek.

  • Rizikótényezők

    A pajzsmirigyrákok egy része családi halmozódást, illetve öröklődést mutat, ezért az ilyen családi kórelőzményre feltétlenül oda kell figyelni.

  • A pajzsmirigyrákok kezelése

    A pajzsmirigyrákok kezelésénél a műtétnek van elsőrendű szerepe, ezt követi a radiojód (izotóp) -terápia. Külső besugárzásra és kemoterápiára ritkábban kerül sor.

  • A betegség prognózisa

    A prognózis (a betegség várható lefolyása, a beteg gyógyulási kilátásainak megítélése) nagymértékben függ a szövettani típustól.

  • A pajzsmirigyrák megelőzésének lehetőségei

    Mivel a pajzsmirigyrák göbös pajzsmirigybetegség és a göbképződés jód hiányában fokozódik, nemzeti szintű jódozási program megvalósítására van szükség (ez a konyhasó jódtartalmának emelését jelenti).

  • A betegség megállapítása (vizsgálati módszerek)

    A betegség diagnosztizálásakor a következő vizsgálatokat kell elvégezni.

  • A pajzsmirigydaganatok keletkezésének okai

    A rosszindulatú daganatok keletkezésének már számos részletkérdése tisztázódott, a pajzsmirigyrák létrejöttének okai azonban sok tekintetben még ma sem ismertek.

  • A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai

    A pajzsmirigyrákok klinikai lefolyásukat tekintve alapvetően két nagy csoportra oszlanak aszerint, hogy a rák mennyire kifejlett sejtből indul ki. Abban az esetben, amikor a sejt a fejlődése folyamán már eléggé érett, eléggé differenciálódott és rák indul ki belőle, differenciált sejtes pajzsmirigyrákról beszélünk. Ezzel ellentétben az éretlen sejtekből kiinduló rák a differenciálatlan vagy szaknyelven anaplasztikus rák.

  • A pajzsmirigyrák tünetei, felismerése

    A pajzsmirigyrákra jellemző klinikai tünetek a következők: gyorsan növekvő, fájdalmas vagy fájdalmatlan pajzsmirigygöb. A göb kemény, környezetétől nem mozdítható el, úgynevezett fixált göb. A nyakon nyirokcsomó-megnagyobbodás észlelhető.

  • Pajzsmirigyrákos betegek gondozása

    A kezelés eredményességének egyik feltétele a beteg együttműködése az élethossziglan tartó gondozás során. A páciens állapotát időszakonként változó terjedelemben ellenőrzik.