Limfóma

A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, vagy más néven limfocitákat érintő betegség. Limfóma esetén a limfociták rákos sejtekként kezdenek viselkedni, ellenőrizetlenül növekednek és osztódnak, illetve nem pusztulnak el kellő mértékben.

A kóros limfociták a nyirokcsomókban gyűlnek össze, ahol duzzanatot képeznek. Mivel a limfociták az egész szervezetben jelen vannak, kóros szövetszaporulat - azaz "limfóma" - a nyirokcsomók mellett a test más részeiben is előfordulhat. A leggyakoribb helyszín a lép és a csontvelő, de kialakulhat limfóma a gyomorban, májban, vagy ritkábban az agyban is. A betegség gyakran támadja meg egy időben a test különböző részeit.

A limfómának számos altípusa létezik, és ezek döntő többségére igaz, hogy mind sugár- mind gyógyszeres kezeléssel igen jó eredmények érhetők el. Bizonyos altípusok teljesen és véglegesen meggyógyíthatók, míg mások hosszabb tünet- és panaszmentes időszakok után ismét kezelést igényelnek.

A limfóma alapvetően két nagy csoportra osztható: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra. A betegséget első leírójáról, Sir Thomas Hodgkinról nevezték el. A Hodgkin-kórnak négy szövettani altípusa van, de ezek kezelhetőségében nincs nagy különbség. A non-Hodgkin limfómákhoz soroljuk az összes többi limfómát, aminek sokkal több, egymástól nagyon különböző alfaja van.

  • A nyirokrendszer

    A nyirokrendszer az immunrendszer része. Fő feladata a fertőzések és a betegségek, köztük a daganatos megbetegedések elleni védelem. A vérerekhez hasonlóan a nyirokrendszer is erekből áll, melyben nyiroknak nevezett folyadék (limfa) kering. A nyirokban lévő limfociták (fehérvérsejtek) a keringéssel eljutnak a nyirokcsomókba. A nyirokcsomók nagyszámú limfocitát tartalmaznak, melyek kiszűrik a fertőző organizmusokat, például a baktériumokat és a vírusokat. A nyirokrendszer egyéb anyagokat is szállít a test minden részébe: sejteket, fehérjéket, tápanyagokat, salakanyagokat.

  • Ki lesz limfómás?

    Limfóma bármely életkorban előfordul. A Hodgkin-kór fiatal korban a leggyakoribb, 15-34 éves kor között, majd 55 év fölött. A non-Hodgkin kór diagnózisakor az átlagéletkor 65 év. Férfiak gyakrabban betegszenek meg limfómában, mint nők.

  • A limfóma tünetei

    A limfóma legáltalánosabb tünete diagnóziskor a több mint 1 centiméter átmérőjű fájdalmatlan, duzzadt nyirokcsomó. A csomókat leggyakrabban a nyak, a hónalj és a lágyék területén veszik észre. Ezek a duzzanatok nem okoznak fájdalmat, vagy más tüneteket, de sok esetben gyorsan nőnek.

  • A kezelések mellékhatásai

    A limfómák terápiájaként alkalmazott gyógyszerek korai és késői mellékhatásokat okozhatnak. A mellékhatások az alkalmazott kezeléstől és a beteg egyéni reakcióitól függenek. A betegek különböző módon reagálnak a kezelésekre. A kezelést végzők mindent megtesznek az esetleges mellékhatások megelőzése és enyhítése érdekében.

Hodgkin-kór

  • Mi a Hodgkin-kór?

    Hodgkin-kór esetén a nyirokrendszer sejtjei kórosan növekednek. Hazánkban évente 150-200 új megbetegedés történik, ez tehát egy ritka betegség. A Hodgkin-kór leggyakrabban fiatal korban fordul elő, általában 15-34 év között, majd 55 év fölött.

  • A Hodgkin-kór tünetei

    A Hodgkin-kór legáltalánosabb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása a nyak és/vagy a hónalj/ak és/vagy a lágyékhajlatok területén, és/vagy a mellkasban és a hasban.

  • A Hodgkin-kór megállapítása

    Hodgkin-kór gyanúja esetén az orvos kikérdezi a pácienst betegsége előzményeiről és keletkezésének történetéről, majd alaposan megvizsgálja. Az orvos laboratóriumi vizsgálatokat, valamint képalkotó vizsgálatokat, például röntgent, CT-t, izotópos és ultrahangos vizsgálatot kér.

  • A Hodgkin-kór kezelése

    A Hodgkin-kór kezelése általában gyógyszeres terápiával, ún. kemoterápiával, vagy sugárterápiával történik. Ezeket a kezelési eljárásokat gyakran együtt alkalmazzák.

  • Kontrollvizsgálatok, utógondozás

    Az orvosok inkább túlélésről és tünetmentességről beszélnek az első 10 évben, és csak ezt követően gyógyulásról. Sok beteg teljesen felépül betegségéből, az onkológusok mégis az előbb említett kifejezéseket alkalmazzák, mert a Hodgkin-kór kiújulhat.

  • Betegtörténetek

    23 évesen szembesültem a daganatos megbetegedéssel, a Hodgkin-kórral. Szerencsésebbnek mondhatom magamat, mint nővérem. Ő csupán 17 éves volt, amikor megtudta, hogy beteg.

Limfóma világnap videón

  • Mi alapján dönt egy orvos a betege kezeléséről? - Mikala Gábor előadása

    Dr. Mikala Gábor

    Mit jelent az a fogalom, hogy bizonyítékokon alapuló orvoslás? Milyen lépésekből áll a várhatóan leginkább hatékony kezelési forma kiválasztása? Mi tekinthető egy-egy kezelés esetében elég jó minőségű bizonyítéknak? Milyen előnyökkel járhat a klinikai vizsgálatokban való részvétel? Dr. Mikala Gábor, a Szent László Kórház főorvosa a Limfóma Világnapon válaszolt ezekre a kérdésekre.

Onkológiai tanácsadás

  • Onkohematológiai limfóma tanácsadás az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban

    Milyen esetekben áll fenn nyirokrák, vagyis limfóma gyanúja? Mindenképpen indokolt az orvosi és diagnosztikai vizsgálat, ha Önnél az utóbbi időben egy vagy több nyirokcsomó minden előzmény nélkül bukkant fel, és hosszabb idő után - egy hónapon belül - sem múlt el. Ebben az esetben - és ha a nyirokcsomó időközben növekedésnek indult! - ajánljuk, hogy konzultáljon hazánk egyik vezető hematológusával, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum onkohematológiai limfóma tanácsadásán.

  • T és B sejtek a védekezésben

    A nyirokrendszerben keringő limfociták két fő típusa a "T" és a "B" sejtek. A testben keringő limfociták nagyobb része normális esetben T-sejt: ezen sejtek feladata például a vírussal fertőzött sejtek felismerése és elpusztítása. A B-sejtek ismerik fel az "idegen" sejteket és anyagokat, például a szervezetbe behatoló baktériumokat. Ha a B-sejtek találkoznak egy idegen fehérjével - például egy baktérium felszínén - antitesteket kezdenek termelni, amelyek az idegen sejt felszínére tapadnak és elpusztítják azt.

  • A limfóma diagnózisa

    Az orvos előbb kikérdezi a pácienst betegsége történetéről és előzményeiről, majd megvizsgálja. Azt, hogy daganatos betegségről van-e szó, a biopsziával eltávolított nyirokcsomó szövettani vizsgálata dönti el a legbiztosabban. Meg kell határozni, hogy a betegnek milyen típusú limfómája van, milyen gyorsan fejlődik és hol helyezkedik el a szervezetben. Ezek az információk alapvető fontosságúak a kezelés megtervezéséhez.

Non-Hodgkin limfóma