Akár húsz éven keresztül is rejtőzködhet a tüdőrák, mielőtt hirtelen agresszívvé válna

Illyés András 2014. október 30.
Megosztás:

A dohányzás következtében megjelenő és a tüdőrák kialakulásában kulcsszerepet játszó mutációk már 20 évvel a diagnózis előtt is jelen lehetnek - derül ki egy új, tumorgenom-szekvenálással végzett kutatásból. Az irányító mutációk kezdeti megjelenését egy hosszabb, "szunnyadó" időszak követheti, aminek a tumor hirtelen és agresszív elszabadulása vet véget. Az ekkor megjelenő mutációk egymástól eltérő genetikai összetételű sejtpopulációkat is kialakíthatnak, így a célzott kezelések, sőt a már korábban kiválasztott kemoterápia is eredménytelen maradhat. A sikeres kezelések egyik alapfeltétele az lenne, hogy egy genetikailag nagyjából még homogén daganattal lehessen megküzdeni.

Nagyszabású, kilenc évre tervezett kutatásba vágtak bele 2013-ban a University London College kutatói: a TRACERx-nek nevezett projekt során 850 beteg bevonásával szeretnék kideríteni, hogy a tüdőráksejtek pontosan hogyan mutálódnak, majd a célzott daganatellenes kezelésekhez alkalmazkodva hogyan válnak fokozatosan ellenállóvá.

A kutatásban a tumorszövet-minták genetikai változásait vizsgálják majd a kezelések ideje alatt. A mintavételre a sebészeti beavatkozások előtt és után is sor fog kerülni, emellett az összes olyan esetben, amikor a betegség valakinél visszatér. A mintákat nem a tumorok egyetlen pontjáról, hanem több helyről veszik majd. Ez azért nagyon fontos, mert a különböző pontokon eltérő irányokat vehet a tumorsejtek fejlődése, így egymástól genetikailag eltérő ráksejt-populációk alakulhatnak ki. A végeredmény egy igen "sokszínű" tumor lehet, amely hatékonyan ellenáll az addig alkalmazott kezelésnek.

A kutatás célja, hogy a szövetminták összehasonlításával pontos képet kapjanak a tüdőrák kezelése során lezajló genetikai változásokról. Kiemelten fontos az egyazon tumoron belül előforduló genetikai eltérések feltérképezése, ami lehetővé tenné, hogy a már meglévő, vagy a jövőben kifejlesztendő célzott kezelések kombinálásával többféle mutáció ellen is sikeresen fel lehessen venni a harcot.

Az irányító mutációk már korán megjelenhetnek, ez azonban csendben történik

Akár a TRACERx előzetes eredményeinek is tekinthető az a publikáció, amely nemrég jelent meg a Science-ben. Charles Swanton és kollégái ebben még nem 850, hanem csak 7, nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő beteg szövetmintáit elemezték. Minden tumorból több helyről is mintát vettek, majd a sejtek teljes genetikai állományát feltérképezték. Megnézték, hogy a mutációk közül melyik van jelen az összes sejtben, és melyek azok, amelyek csak a tüdő egyes területein fordulnak elő. Az adatokból a rák fejlődési folyamatát ábrázoló "evolúciós fát" alkottak, amelyen láthatóvá vált, hogy a különféle mutációk mikor és milyen sorrendben alakultak ki. A tumorokban azonosított mutációk a fa törzsi részére vagy az ágaihoz kerültek: az előbbi esetben a már korán megjelent, irányító mutációkról van szó, az utóbbiaknál pedig olyan sejtpopulációkról, amelyek a hirtelen és gyors osztódást lehetővé tevő új mutációkat hordoztak.

A fenti eredményeket jól szemlélteti két olyan beteg esete, akik korábban dohányoztak, de évekkel ezelőtt leszoktak. A dohányfüst könnyen felismerhető mutációs mintázatokat okoz, és mivel mindkét betegnél ismert volt a leszokás időpontja, a mutációk megjelenését hozzá lehetett rendelni a betegek életkorához. Így láthatóvá vált, hogy a tüdőrák kialakulását eredetileg beindító és a dohányzás következtében megjelent irányító mutációk már 20 évvel a diagnózis előtt is jelen voltak a csak később rákossá váló tüdősejtekben - írja a New Scientist összefoglalója.

A daganatok evolúciós fáin látható másik fontos eredmény, hogy bár a korai, irányító mutációk megjelenése után egy ideig látszólag semmi nem történik, később mégis "berobbannak" a daganatok. Ez az esemény időben éppen megfeleltethető az evolúciós fákon újonnan megjelenő mutációknak. Az eredeti daganatsejtektől eltérő, újfajta genetikai összetételű sejtpopulációk (más kifejezéssel a tumor szub-klónjai) sajnos már nem reagálnak az eredeti mutációkkal szemben alkalmazott célzott kezelésekre. A daganatok eredetileg megcélzott sejtjei így ugyan elpusztulhatnak, az újonnan kialakult ráksejtek azonban a gyógyszeres kezelés ellenére is tovább fognak növekedni. A célzott és a sok esetben ezekkel együtt alkalmazott kemoterápiás kezelések akkor lehetnének igazán sikeresek, ha még a tumoron belül megjelenő újabb sejtpopulációk felbukkanása előtt kezdenék el alkalmazni őket - emeli ki a GenomeWeb beszámolója.

Vérteszttel próbálnák a lehető legkorábban felismerni a tüdődaganatokat

A korai felismerés érdekében a kutatók a daganatsejtekből a vérbe kerülő DNS-t kimutató vértesztet próbálnak kifejleszteni. Ezzel ugyanis még korábban fel lehetne ismerni a szervezetben már jelenlévő tumort, mintha a tüdőrák szempontjából fokozottan veszélyeztetett személyek évenkénti, alacsony dózisú CT-vizsgálaton vennének részt.

Kellő pontosságú vérteszt egyelőre nem létezik, Charles Swanton szerint azonban ettől már nem vagyunk olyan nagyon messze. "A vértesztek eredményeit akár arra is használhatnánk, hogy pontosítsuk, kik tartoznak abba a magas kockázatú csoportba, akiknél tényleg évenként lenne szükség CT-vizsgálatra. Így lehetséges lenne a leginkább leszűkíteni azoknak a körét, akiknél valóban indokolt a rendszeres vizsgálat" - mondja a New Scientist cikkében David Thomas, a sydney-i Garvan Intézet munkatársa.

Ami továbbra is kérdéses, hogy mitől indul be hirtelen az új mutációk kialakulása, ha egyszer a tumor sokáig szunnyadó és látszólag inaktív állapotban volt. Lehet, hogy a sejtek agresszív osztódásának beindulása egy utolsó, véletlenszerűen megjelenő mutáció következménye, egyfajta "utolsó csepp a pohárban". Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a szervezet öregedésével párhuzamosan az immunrendszer már nem képes egyensúlyban tartani a rosszindulatú sejtek osztódási folyamatait, és ezért győz végül a daganat. Utóbbi esetben szóba jöhetne a kemoprevenció lehetősége is, vagyis az immunrendszer gyógyszeres úton történő megerősítése azoknál, akik dohányoznak, vagy korábban hosszabb ideig dohányoztak. Ilyet ma még nem alkalmaznak, de a New Scientist-nek nyilatkozó kutatók szerint érdemes lehet akár a tüdőrák immunterápiás megelőzési lehetőségein is elgondolkodni a jövőben.

* * *

Források:

New research to revolutionise understanding of lung cancer (UCL) 

Lung cancer's long hibernation may be its weak spot (New Scientist) 

Multi-Region Sequencing Studies Explore Lung Tumor Heterogeneity (GenomeWeb) 

Spatial and temporal diversity in genomic instability processes defines lung cancer evolution (Science)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.