A dohányzás nem csak tüdőrákot okozhat

Milyen gyakoriak a szív- és érrendszeri betegségek?
A szív- és érrendszeri betegségek a mai világban a leggyakoribb haláloknak számítanak. Ez annyit jelent, hogy míg a régi időkben a fertőző betegségek és a balesetek okozták a legtöbb halálesetet, a 21. században az emberek egyharmada a szív- és érrendszeri betegségek miatt hal meg. A jó hír az, hogy ezen betegségek és az általuk okozott halálozások aránya is csökken, így egyre hosszabb ideig élhetünk.

Ez vajon Magyarország lakosságára is jellemző?
Az Európai Unió tagállamait összehasonlítva Magyarországon a legalacsonyabb a várható élettartam, és mi élünk együtt a legtovább valamilyen krónikus betegséggel. Ez sajnos egy nagyon rossz konstelláció, a lakosság kb. 48 százaléka hal meg szív- és érrendszeri betegség következtében. Annak ellenére ilyen magas az arány, hogy ugyanazok a gyógyszerek és beavatkozások érhetők el, mint a fejlett világ más országaiban. Emiatt a szív- és érrendszeri betegségek egyre növekvő gyakoriságának okát érdemes máshol keresni, mégpedig az egészségtudatosság hiányában és az életmódban. Itt már rögtön szembeötlő különbségek vannak. Noha genetikailag nem vagyunk mások, az elhízás jelentősebb probléma Magyarországon, mint egész Európán belül, ugyanúgy, mint a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás, és a dohányzás, melyek többek között a szív-és és érrendszeri betegségek kiváltó okai lehetnek
 
Jelentős rizikófaktor a dohányzás?
A szív- és érrendszeri betegségek egyik kockázati tényezője a dohányzás, ezt most már teljesen mértékben tudjuk és látjuk. Emellett a szívinfarktuson, szívműtéten vagy stroke-on átesett, dohányzó betegek csak kb. 30-40 százaléka tud egy éven belül leszokni vagy megváltoztatni a függőségi szokásait.

Vannak arra vonatkozó kutatások, hogy miért nem "motiváltak" a betegek a leszokásban?
Többfajta kutatás és eredmény létezik, de érdemes jobban szemügyre venni ezeket az adatokat. A dohányzás esetében egy nagyon erős függőség alakul ki. Ez a függőség és a nikotin - ellentétben az alkohollal vagy a kábítószerekkel, amelyek mérgezők - önmagában nem öl meg. Valójában elsősorban a cigarettafüstben lévő több ezer összetevő az, amelyek egy részéről bizonyított, hogy daganatkeltő és érelmeszesedést okoz. Tehát két lehetőségünk van - elméletileg és etikailag. Elméletileg az lenne a legjobb, ha a beteg ezt a fajta függőségét meg tudná szüntetni. A különböző vizsgálati eredményekből azonban tudjuk, hogy egyrészt a jelenleg rendelkezésre álló pszichoterápiás eszközeink csak töredékében alkalmasak a leszokás segítésére, másrészt a betegek legnagyobb része nem tudja abbahagyni a dohányzást. Mivel nem hagyjuk azokat az embereket sem kezelés nélkül, akik nem tudnak ezzel a függőségükkel felhagyni, tulajdonképpen három betegcsoportról beszélhetünk. Az első csoportba azok a betegek tartoznak, akik dohányoznak és bármi is történik velük, nem fogják abbahagyni a függőségüket. A második csoportot azok képviselik, akik teljes mértékben le tudtak szokni a dohányzásról. A harmadik - és egyben a legnagyobb - csoport tagjai azok, akik abba akarják hagyni a dohányzást, de nem tudják ezt a függőséget "felülvezérelni".

Melyik csoport esetében ajánlhatják fel az ártalomcsökkentésről való tájékozódást?
A harmadik csoport az, amelynek tagjaiért sok szempontból felelősek vagyunk, tehát az ő esetükben jöhet szóba az ártalomcsökkentés lehetősége, vagyis az olyan füstmentes technológiákról történő tájékoztatás, amelyek esetében a függőség "megmarad", de az égés és füst hiánya miatt a káros anyagoknak való kitettség jóval alacsonyabb lehet, mint a cigaretta esetében.
 
Van arra adat, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői közé tartozó, a füstmentes alternatívák használatával bevitt káros anyagok mértéke mennyire csökken a cigarettákhoz képest?
Jól ismertek a "klasszikus" cigaretta összetevői és azok egészségre gyakorolt káros hatásai. Ezeket tudjuk összehasonlítani az alternatív technológiák használatával. Utóbbiak esetében 70-95 százalékkal kevesebb a károsanyag kibocsátás. Ami nekünk, orvosoknak nagyon fontos kérdés, hogy mit tudunk azokról az új anyagokról, amelyek megtalálhatók az alternatív technológiákban, de a cigarettafüstben nincsenek. Jó hír, hogy ezeket az összetevőket nagyon intenzíven kutatják, így egyre több bizonyítékunk van ezek hatásairól.

Hogyan mérhető az alternatív dohánytermékek használatának hatása a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők esetében?
Egyszerűen mérhető, hogy a beteg visszatért-e a dohányzáshoz vagy használ-e ártalomcsökkentett alternatívát. Azt is tudjuk mérni, hogy ez a másfajta termék megfelel-e az életmódjának. Ezeket rendszeresen követni kell, hogy adott esetben a változással elősegítsük a pozitív megerősítést. A beteget azonban minden esetben - több lépésben - a teljes leszokás felé tereljük. Fontos tudni, hogy a füstmentes alternatívák nem leszokást segítő eszközök. A pozitív változások közé tartozik például a szaglás és az ízérzékelés javulása, a reggeli köhécselés megszűnése és/vagy a terheléses fulladás csökkenése.

A kardiológiai rehabilitációs programokon belül milyen lehetőségek vannak?
Ezen programokon belül a betegek felvilágosítást kapnak arról, hogy mi történt velük, mi az, amit tehetnek a teljes gyógyulásuk érdekében, illetve milyen módszerek állnak a rendelkezésükre. Utóbbiakkal azt próbáljuk elérni, hogy a kudarcélmények ne halmozódjanak, hiszen ha a beteg nem tud "gyorsan" leszokni, akkor általában újra a masszív dohányzásra fog fókuszálni. Mi ezt nem szeretnénk, így akiknek kérdése van az alternatív termékekkel kapcsolatban, azoknak tárgyszerű ismertető felvilágosítást adunk. Nyilván az lenne a legjobb, ha nem fogyasztana semmilyen kockázati anyagot a betegünk, de amennyiben annyit el tudunk érni, hogy a rossz helyett kevésbé rosszat használjon, mert nem tud teljes mértékben leszokni a dohányzásról, akkor etikai felelősségünk is, hogy ebben támogassuk. Természetesen kiemelendő, hogy megakadályozzuk ezen új típusú termékek divatossá válását, vagyis ne történjen meg, hogy az újonnan "belépő" generáció erre szokik rá. Ha ezt meg tudnánk valósítani, egy átmeneti időszakot követően jó eséllyel változtathatnánk olyan módon, hogy hosszabb lenne az élettartam és/vagy csökkenne a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Emellett nagyon fontos az egészségügyben dolgozók ismereteinek bővítése is az alternatív dohánytermékekkel és használatukkal kapcsolatban. Meg kell ismertetnünk a kollegákkal az aktuális klinikai vizsgálatok eredményeit, a lehetőségeket, valamint a nemzetközi és hazai szakmai szervezetek által írt ajánlásokat. Ha ezekről a beteg megkérdezi az egészségügyi dolgozót, akinek erről nincs naprakész ismerete, akkor lehetséges, hogy nem valós információk alapján fog dönteni.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.