Áttétes emlőrák

2022. augusztus 19.
Megosztás:

Jelenleg nincs bizonyított módszer a metasztatikus emlőrák megelőzésére. Minél korábban diagnosztizálják az elsődleges mellrákot, annál hatékonyabb a kezelés, így a kilátások általában sokkal jobbak.

Mi az áttétes emlőrák?

Az áttétes (4. stádiumba sorolt) emlőrák esetében a daganatos sejtek a test új területére terjednek nyirokereken vagy vérereken keresztül, megjelenve a távoli nyirokcsomókban vagy szervekben, leggyakrabban a májban, tüdőben, csontokban vagy az agyban. Leggyakrabban azért fordul elő, mert a kezelés nem pusztította el az összes rákos sejtet. Néha néhány sejt "alvó" állapotban marad vagy nem észlelhető, majd egy, még nem teljesen ismert okokból a sejtek újra növekedni és terjedni kezdenek.

A metasztatikus emlőrákot továbbra is mellráknak tekintik (a daganatos sejtek továbbra is mellráksejtek), így a beteg általában akkor is mellrákterápiában fog részesülni, ha a rákos sejtek más területeken vannak.

Az áttétes mellrákot leggyakrabban a primer, elsődleges daganat kezelése után diagnosztizálják, akár évekkel az eredeti diagnózis és kezelés után is előfordulhat. A nők kis hányadánál diagnosztizálnak először 4. stádiumú emlőrákot, amelyet "de novo" metasztatikus emlőráknak neveznek.

Melyek a metasztatikus emlőrák tünetei?

A tünetek attól függnek, hogy a szervezetben hova terjednek a mellrákos sejtek.

A csontmetasztázisok tünetei:

  • csontfájdalom
  • könnyebben eltörő csontok
  • duzzanat az áttétes daganat környékén.

Az agyi metasztázisok tünetei:

  • fokozódó fejfájás
  • látászavarok
  • görcsrohamok
  • hányinger és hányás
  • a viselkedés vagy a személyiség megváltozása.

A májmetasztázisok tünetei:

  • sárgaság
  • bőrviszketés vagy kiütések
  • hasi fájdalom
  • étvágytalanság
  • hányinger és hányás.

A tüdőmetasztázisok tünetei:

  • nem múló, krónikus köhögés
  • nehézlégzés
  • mellkasi fájdalom.

A metasztatikus emlőrák egyéb tünetei:

  • fáradtság
  • étvágytalanság
  • megmagyarázhatatlan fogyás.

Hogyan diagnosztizálható az áttétes emlőrák?

Ha a metasztatikus emlőrákra utaló tünetek alakulnak ki, általában az alábbi vizsgálatok elvégzésére van szükség:

  • vérvizsgálatok, beleértve a teljes vérképet
  • képalkotó vizsgálatok, beleértve az MRI-t, a CT-t, a csontvizsgálatot és a PET-et
  • bronchoszkópia, amennyiben tüdőáttét gyanúja merül fel
  • szövettani vizsgálat (biopszia) a gyanús területről szövet eltávolítására és elemzésére.

Az agyi érintettségre utaló áttétes emlőrák tünetei esetén agyi MRI-t, és ritka esetekben, agyi biopsziát végeznek. Azon tünetek fennállása esetén, amelyek csont-, tüdő- vagy májérintettségre utalnak, csont-, tüdő- vagy májbiopsziát végeznek, és többféle képalkotó vizsgálat is alkalmazható (MRI, CT vagy PET) az adott területen. További képalkotó vizsgálatok (röntgenfelvételek) és vérvizsgálatok használhatók a csontokban lévő áttétes emlőrák diagnosztizálására. Tüdő- vagy májmetasztázis gyanúja esetén az orvosok bronchoszkópiát vagy nyálkahártya-vizsgálatot, valamint májfunkciós vizsgálatokat vagy ultrahangvizsgálatot rendelnek el.

Gyógyítható-e az áttétes emlőrák?

Az áttétes emlőrákra jelenleg nincs gyógymód, a kezeléssel általában hosszú, produktív élet biztosítható. Miután a daganatos sejtek átterjedtek a test távoli területére, lehetetlen elpusztítani azokat. A megfelelő kezelési terv azonban meghosszabbíthatja az életet és jelentősen javíthatja annak minőségét. A túlélési arány azonban változó, és számos tényezőtől függ, beleértve az emlőrák típusát, az érintett testrészeket és az egyéni jellemzőket.

Az áttétes emlőrák kezelésének célja a daganatok csökkentése, növekedésük lassítása és a tünetek enyhítése. A metasztatikus emlőrák fő kezelése a szisztémás, az egész testet kezelő terápia, mely a következők kombinációját foglalhatja magában:

  • kemoterápia
  • hormonális terápia
  • immunterápia
  • célzott terápia.

Általában nem javasolják a műtétét áttétes emlőrák esetén, ha a daganat egynél több szervbe terjedt, mert nem valószínű, hogy az összes rákos sejt eltávolítható. Bizonyos esetekben (például a máj elzáródásának megelőzése, a fájdalom enyhítése) azonban sebészi beavatkozásra is szükség lehet. Ezen túlmenően, bár más lokalizált terápiákat (sugárterápia, abláció vagy kemoterápia) általában nem alkalmaznak az áttétes emlőrák kezelésére, speciális körülmények között alkalmazhatók, különösen akkor, ha a daganat az agy vagy a gerincvelő kritikus területeit nyomja, a csontmetasztázisok annyira gyengítik a csontrendszert, hogy fennáll a törésveszélyt, a tüdő érintettsége megnehezítik a légzést vagy a daganat zavarja a normális májműködést.

A terápiákkal szembeni rezisztencia kialakulásának a kockázata miatt a kezelőorvos rendszeresen ellenőrzi az áttétet mellrák állapotát, a kezelésre történő reagálását és a mellékhatásokat.

A metasztatikus emlőrák kezelése - ami szabályozhatja annak terjedését - gyakorlatilag az élet végéig folytatódik. A rák bizonyos pontokon akár remisszióba is kerülhet, ami azt jelenti, hogy a tünetek nem tapasztalhatók.

A beteg dönthet úgy is, hogy abbahagyja a kezelést, ha nem tudja vagy nem akarja elviselni a kellemetlen mellékhatásokat. Ebben az esetben a kezelési csapat javasolhatja a kezelési módszer megváltoztatását - más gyógyszert, adagolást vagy ütemezést javasolhatnak. Amennyiben az egyik terápia bármilyen okból nem hatékony az érintett beteg számára, általában van egy másik, amelyet kipróbálhat. Bizonyos helyzetekben megfontolható a kezelés megszakítása, például ha remisszió következik be, vagy ha a betegelviselhetetlen mellékhatásokat tapasztal. A kezelés szüneteltetése segíthet abban, hogy a jobban érezze magát.

Hogyan könnyíthető meg az áttétes emlőrákkal való "együttélés"?

Az áttétes emlőrákkal való együttélés kihívást jelenthet és számos esetben fizikális és érzelmi támogatás válhat szükségessé. Az alábbi módszerek segíthetnek könnyebbé tenni a mindennapokat:

  • az igényeknek leginkább megfelelő étrend betartása
  • rendszeres testmozgás
  • onkopszichológus segítségének igénybevétele a stressz, a szorongás és a depresszió hatékony kezelése érdekében
  • érzelmi támogatást nyújtó csoportfoglalkozásokon való részvétel
  • kiegészítő terápiák (például jóga, meditáció, hipnózis) kipróbálása.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.