Emlőrák műtét

Milyen esetekben szükséges a műtét?

Az emlőrák műtét célja a daganatos sejtek eltávolítása a mellből. Azon betegek számára, akik az emlőrekonstrukciót választják, egy későbbi műtét során elvégezhető a mellimplantátum beültetése vagy a saját szövet alkalmazásával történő rekonstrukció (lebenyműtét).

A műtétet az emlőrák legtöbb stádiumának kezelésére használják, beleértve az alábbiakat:

A mellrák kialakulásának fokozott kockázata. Azoknál a nőknél, akiknél magas a mellrák kockázata (például családi halmozódás, génmutáció), fontolóra vehetik a megelőző (profilaktikus) emlőeltávolítás lehetőségét a jövőbeni emlőrák kockázatának csökkentésére azonnali emlőrekonstrukcióval vagy anélkül.

Nem invazív emlőrák. A nem invazív melldaganattal diagnosztizált nők esetében szükséges lehet a mellszövet egy részének eltávolítása (lumpektómia), amelyet sugárterápia követhet.

Korai stádiumú melldaganat. A kisméretű emlőrákot lumpektómiával vagy masztektómiával (emlőrekonstrukcióval vagy anélkül) lehet kezelni. A műtétet követően sugárkezelésre, kemoterápiára, hormonterápiára vagy célzott terápiára lehet szükség.

Nagyobb méretű mellrák. A nagyobb méretű daganatok masztektómiával kezelhetők, bár néha kemoterápiát, hormonterápiát vagy célzott terápiát alkalmaznak a műtét előtt, hogy lehetővé tegyék a lumpektómiát. További sugárkezelés, kemoterápia, hormonterápia vagy célzott terápia is javasolt.

Lokálisan előrehaladott emlődaganat. A nagyméretű vagy több nyirokcsomóra átterjedt mellrákot gyakran először kemoterápiával, hormonterápiával vagy célzott terápiával kezelik, hogy csökkentsék a daganatot a műtét (lumpektómia vagy masztektómia) sikeressége céljából. Az operációt követően általában sugárkezelésre lehet szükség.

Kiújult mellrák. A kezdeti rákkezelés után visszatérő emlődaganat műtéttel eltávolítható, további kezelésekkel kiegészítve.

A műtétet ritkán alkalmazzák a test más részeire átterjedő emlőrák (áttétes melldaganat) kezelésére.

A mellrák műtét típusai

A mellrákműtét függ a daganat méretétől és stádiumától, az egyéb kezelési lehetőségektől, valamint a beteg általános egészségi állapotától. Az emlőrák műtétje különböző eljárásokat foglal magában, mint például:

A teljes mell eltávolítására irányuló műtét (emlőeltávolítás, masztektómia)

A masztektómia olyan műtét, amely során a mellből az összes mirigyállományt eltávolítják a felette lévő bőrrel együtt (az izomzat kivételével), az emlődaganat kezelésére vagy megelőzésére. A korai stádiumú emlőrákban szenvedők számára a teljes melleltávolítás lehet az egyik kezelési lehetőség. A másik opció lehet az emlőmegtartó műtét (lumpektómia), amelynek során csak a daganatot távolítják el a mellből. Mindkét eljárás egyformán hatékony a mellrák kiújulásának megelőzésében, a lumpektómia azonban nem minden beteg számára lehetséges opció. A mell alakjának helyreállítását célzó műtétet - az úgynevezett halasztott emlőrekonstrukciót - a masztektómia után egy későbbi második műtét során végezhetik el a daganat elhelyezkedése, nagysága, biológiája és a végleges szövettani eredmény alapján. A késői (egy év daganatmentesség utáni) emlőrekonstrukció elvégzése a teljes ismételt (re-staging) vizsgálatok után történhet meg.

A mellszövet egy részének eltávolítására (lumpektómia)

A lumpektómia során a sebész eltávolítja a rákos vagy más kóros szövetet, valamint egy kis mennyiségű egészséges szövetet, amely körülveszi a daganatot. Ez biztosítja az összes rendellenes szövet eltávolítását. A mellszövet egy részének eltávolítására szolgáló műtét a korai stádiumú emlőrák kezelési lehetősége (általában a mell sugárkezelése követi, hogy csökkentsék a rák kiújulásának kockázatát). Néhány esetben a rák diagnózisának kizárására is alkalmazzák.

A közeli nyirokcsomók eltávolítása

Az őrszem nyirokcsomó biopszia egy olyan diagnosztikai eljárás, amellyel megállapítható, hogy a rákos sejtek az elsődleges daganaton túlra terjedt-e a nyirokrendszerbe. A beavatkozás magában foglalja egy "nyomjelző" anyag befecskendezését is, amely segít a sebésznek megtalálni az érintett nyirokcsomókat a műtét során. Ha a szövettani vizsgálat eredménye alapján az őrszem nyirokcsomók mentesek a rákos sejtektől, akkor nem valószínű, hogy a daganat elterjedt, és további nyirokcsomók eltávolítása nem szükséges. Amennyiben az őrszem nyirokcsomó biopszia rákot tár fel, a kezelőorvos több nyirokcsomó eltávolítását tarthatja szükségesnek. Az őrszem nyirokcsomó biopsziát rutinszerűen alkalmazzák a mellrák és a melanoma esetében.

A mell helyreállítása az emlőeltávolítás után

Az emlőrekonstrukció egy olyan sebészeti eljárás, amely helyreállítja a mell alakját a masztektómia után. A lebenyműtéttel végzett emlő-rekonstrukció abból áll, hogy a test egyik területéről - leggyakrabban a hátról vagy bizonyos körülmények meglétekor, megfelelő térfogat és keringés esetén a hasról - kivesznek egy szövetrészt, és ezt ültetik át az emlő területére szövetpótlás céljából. A lebenyműtéttel végzett emlőrekonstrukció egy összetett eljárás, amelyet plasztikai sebész végez. A test saját szöveteinek felhasználásával végzett emlőrekonstrukció bizonyos esetekben elvégezhető szilikon expander beültetésével az átmeneti térfogatnövelés céljából a megmaradt mellizom fedésével a masztektómia idején (azonnali rekonstrukció), de az esetek többségében később külön eljárásként végzik el (késleltetett rekonstrukció). Implantátum esetén a plasztikai sebész kétlépcsős eljárást javasolhat. Az első lépés a szövettágító expander behelyezése, a második szakasz pedig a szöveti rekonstrukció befejezése és a mellbimbó-rekonstrukció végrehajtása.

A mellrák műtét kockázatai

Az emlőrák műtétje biztonságos eljárás, de mint minden operáció, ebben az esetben is előfordulhatnak az alábbi szövődmények:

• vérzés
• fertőzés
• folyadékgyülem a műtét helyén
• fájdalom
• maradandó hegesedés
• az érzékelés elvesztése vagy megváltozása a rekonstruált mellekben
• sebgyógyulási problémák
• karduzzanat (nyiroködéma)
• az altatással kapcsolatos rövid távú kockázatok (például zavartság, izomfájdalmak, hányás).

Mire lehet számítani a műtét során?

A mellrák műtétét kórházban végzik. Hogy mi történik a műtét során, az a műtét típusától függ, de a következőkre minden esetben lehet számítani:

• Bemetszés a mellben a rák és a környező szövetek eltávolítására. Az eltávolított szövet mennyisége attól függ, hogy a mellszövet egy részének eltávolítására lumpektómiát, vagy az összes mellszövet eltávolítására masztektómiát végeznek-e. A metszés elhelyezése és hossza a daganat helyétől függ.
• A hónalji nyirokcsomók vizsgálata. Az előzetes biopszia (szövettani vizsgálat) során a szakorvos szövetmintát vesz néhány környező nyirokcsomókból, amelyekbe a daganatos sejtek nagy valószínűséggel terjedhetnek. Amennyiben rákos sejteket találnak a nyirokcsomókban, a sebész az operáció során több nyirokmirigyet eltávolíthat, a műtét után pedig sugárterápiára is szükség lehet.
• A seb zárása. A sebész bezárja a műtéti metszést, általában felszívódó varratokkal a feszülés csökkentése és a szép hegek érdekében.
• Rekonstrukció. Ha az érintett beteg teljes melleltávolító műtéten esik át és előzetesen emlőrekonstrukciót választ, a rekonstrukciót leggyakrabban a műtét során végzik el. Egyes esetekben a rekonstrukció hónapokkal később is megtörténhet.

A műtét után az alábbiakra számíthat a beteg:

• a műtét után várhatóan egy éjszakát szükséges a kórházban tölteni
• ezen időszak alatt rendszeresen ellenőrzik a vérnyomást, a pulzusszámot és légzést
• fájdalom és zsibbadás tapasztalható a hónalj területén
• a nyirokrendszeren végzett műtét miatt a nyirokelvezetés átmeneti sértése miatt a műtéti terület duzzadt lehet, emiatt a műtét során egy váladékelvezető drént ültetnek be, azonban még annak eltávolítását követően is, az operációt követő napokban, hetekben szükség lehet a keletkezett szöveti folyadék pungálással történő eltávolítására
• a kezelőorvos fájdalomcsillapító és antibiotikum (az esetleges műtéti fertőzés megelőzésére) szedését rendelheti el
• a kezelőorvos tájékoztatást ad arról, hogy mikor szükséges a kötéscsere/varratszedés, melyek az esetleges szövődmények tünetei, és mikor folytatható a szokásos életvitel.