Az emlőt érintő rákoknak két fajtája létezik aszerint, hogy a daganat honnan indul ki. Ha a lebenykékből, akkor loburális, ha pedig a kivezető csövecskékből, akkor duktális karcinomáról van szó.
Az emlőrák összeállítás tartalma:
Az emlőrák összeállítás kezdőoldala
Az emlő felépítése és funkciója
Jóindulatú csomók
Az emlőrák típusai
Az emlőrák kialakulásának kockázati tényezői
A női nemi hormonok és a hormonpótlás szerepe
Az emlőrák tünetei - a korai felismerés szerepe
Az emlőrák diagnosztikája
Az emlőrák kezelési lehetőségei
Új eredmények az emlőrák sugárkezelésében
Hormonterápia
A HER2 pozitív emlőrák és kezelése
Érképződés gátlása az emlőrák korszerű kezelésében
Megelőzés, szűrés
Az emlőrákos beteg gondozása, utókezelése, rehabilitációja
Az emlő helyreállító műtétei
Az emlőműtét utáni aszimmetrikus testtartás megelőzése
Az emlőprotézis
Fiatalkori és terhességi emlőrák
Férfiak emlőrákja
Kapcsolódó anyagok:
Az emlőrák genetikája
A halból és a dióból származó zsírsavak csökkenthetik az emlőrák kockázatát
Emlőrák műtét
Az emlő elsősorban a mirigyes állományból, valamint az emlő formáját adó zsír- és kötőszövetből áll. A mirigyes állomány a tejet termelő lebenykékből (lobulusok), illetve a tejet összegyűjtő és az emlőbimbóhoz elvezető kivezető csőrendszerből, tejcsatornákból (duktuszok) áll. (Az elnevezések megértése miatt említjük ezt, mert a lebenykékből kiinduló rákot lobuláris karcinómaként emlegetik az orvosok, míg a kivezető csövekből kiindulót duktális karcinómának hívják.) Születéskor a mirigyállomány csökevényes, az emlőbimbó alatti területre lokalizálódik. A pubertás idején a duktuszok növekednek és elágazódnak. A férfiakban a mirigyállomány fejlődése ezen a ponton be is fejeződik. A nemi érés befejeződése után a duktuszok tovább ágazódnak, és a lebenykék is kifejlődésnek indulnak. Ebben az időben alakul ki a női emlő felnőttkori mérete és formája.
A női emlő szerkezetében ciklikus változások következnek be a menstruációval kapcsolatban. Tüszőrepedés előtt a női nemi hormon, az ösztrogén hatására az emlő mirigyei és duktuszai enyhén kitágulnak, megnagyobbodnak. Ez eredményezi az emlők menstruáció előtti feszülését. A tüszőrepedés után a másik nemi hormon, a progeszteron hatására viszont az emlőállomány nagyobb részét alkotó zsíros kötőszövet (ún. sztrómaállomány) megszaporodása, vizenyős duzzanata következik be. Ezek a változások az emlők enyhe megnagyobbodását eredményezik, minden menstruációs ciklus végén.
A terhesség alatt a mirigyállomány rohamos fejlődésnek indul, a zsír-kötőszöveti arány a mirigyállományhoz viszonyítva csökken. Ez az állapot a szoptatás ideje alatt megmarad. A tejelválasztás megszűnte után a lebenykék sorvadásnak indulnak, ami az emlő nagyságának csökkenéséhez vezet. Az emlő mirigyállománya azonban a terhesség előtti méretét nem éri el, annál nagyobb marad. A menopauza alatt a lebenykék jelentős sorvadásnak indulnak, helyenként teljesen felszívódnak, és csak a kivezető csövecskék maradnak meg.
Az emlőkben izomszövet nincs, mellkasfali izmok az emlők alatt helyezkednek el. Természetesen az emlő is tartalmaz vérereket és nyirokereket.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.