Mi a különbség a pajzsmirigyrákok lefolyásában aszerint, hogy mennyire kifejlett sejtből indul ki a daganat? A rák típusára a szövettani vizsgálat képes választ adni, és ebből már nagyjából tudható, hogy milyen klinikai lefolyásra lehet számítani.
A pajzsmirigyrák összeállítás tartalma:
A pajzsmirigyrák összeállítás kezdőoldala
A pajzsmirigy és daganatai
A pajzsmirigydaganatok előfordulása
A betegség megállapítása (vizsgálati módszerek)
A pajzsmirigydaganatok keletkezésének okai
A pajzsmirigy jóindulatú daganatai
A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai
Rizikótényezők
A pajzsmirigyrák tünetei, felismerése
A pajzsmirigyrákok kezelése
A betegség prognózisa
Pajzsmirigyrákos betegek gondozása
A pajzsmirigyrák megelőzésének lehetőségei
A pajzsmirigyrákok - klinikai lefolyásukat tekintve - alapvetően két nagy csoportra oszlanak aszerint, hogy a rák mennyire kifejlett sejtből indul ki. Abban az esetben, amikor a sejt a fejlődése folyamán már eléggé érett, eléggé differenciálódott és rák indul ki belőle, differenciált sejtes pajzsmirigyrákról beszélünk. Ezzel ellentétben az éretlen sejtekből kiinduló rák a differenciálatlan vagy szaknyelven anaplasztikus rák.
Míg a differenciált sejtes pajzsmirigyrák meglehetősen jó kórjóslatú betegség, a differenciálatlan sejtes rák igen rosszindulatú, egyelőre csak igen szerény reményekkel kezelhető betegséget okoz. Elsősorban szövettani vizsgálattal lehet megtudni, hogy a vizsgált rák melyik csoportba tartozik.
A differenciált sejtes pajzsmirigyrák jó prognózisa alatt azt értjük, hogy a megfelelő kezeléseket követően a betegek nagy része meggyógyul, és a kezelés után 5-10 évvel is 70-90 százalékuk életben van és akár betegségmentes.
A pajzsmirigyrákok felosztása szöveti szerkezetük szerint
1. Papilláris rák
Elnevezését onnan kapta, hogy follikulus (mirigyhám) sejtek kesztyűujjszerű nyúlványokban, úgynevezett papillákban szerveződnek és helyezkednek el a daganatban. A pajzsmirigyrákok között ez fordul elő a legtöbbször (körülbelül 70 százalék), nőkben 3-4-szer gyakoribb, mint férfiakban, és 35-55 év között a legjellemzőbb. Jellegzetességei közé tartozik, hogy beszűri a környező szöveteket, többgócú (tehát az ellenoldali pajzsmirigy-lebenyben is kimutatható), gyakran képez a nyaki nyirokcsomókba áttétet. Gyakran a nyakon tapintható csomó már a papilláris pajzsmirigyrák nyirokcsomó-áttéte.
2. Follikuláris rák
A rosszindulatú pajzsmirigydaganatok mintegy 15-20 százaléka follikuláris rák. Ez is inkább a nőknél alakul ki, mint a férfiaknál. Ami az életkort illeti, 20 év alattiaknál valamivel gyakoribb mint a papilláris rák, és a legtöbbször az 50-60 éves korosztálynál fordul elő, tehát valamivel később, mint a papilláris forma. Jellemző tulajdonsága, hogy áttöri a pajzsmirigy tokját és betör az erekbe. Ez azért fontos, mert a vérpályán keresztül hamar tud áttéteket okozni.
Míg a jódszegény országokban viszonylag több a follikuláris rák, addig a jóddal jól ellátott országokban a papilláris rák alakul ki inkább. E megállapítások a két rák arányára, és nem abszolút számára vonatkoznak.
E kétféle rák felel meg a differenciált pajzsmirigyrákok csoportjának. Mint már említettük, a prognózisuk meglehetősen jó, bár a végső kimenetelt és annak időpontját számos tényező befolyásolja. Ezekről később teszünk említést. Mindkét típus immunkémiai reakciókkal is azonosítható, mert a follikulus-sejtek által termelt anyag, a tireoglobulin különböző módszerekkel kimutatható. Léteznek szövettani alcsoportok (főként a follikuláris típusnál), amelyeknek némileg eltérő vonásaik vannak és a prognózisuk rosszabb.
3. Medulláris rák
Ez tulajdonképpen nem a pajzsmirigy mirigyhámjából indul ki, hanem térbelileg a pajzsmirigyben helyet foglaló úgynevezett C-sejtekből. Mintegy 80-85 százalékban szórványosan jelenik meg, 15-20 százalékban azonban családi halmozódást mutat. Míg a szórványosan jelentkező forma általában egy izolált daganatként fejlődik ki, az öröklődő forma többgócú (mint azt a papilláris ráknál láttuk). A szórványos formák meglehetősen alattomosan jelentkeznek, és a kórisme felállításakor már az esetek közel felénél áttétek is vannak.
A medulláris rák jellemzője a kalcitonin termelése. A kalcitonin egy olyan hormon, amely a vér kalciumtartalmát csökkenti. A medulláris rák prognózisa rosszabb, mint a jól differenciált pajzsmirigyrákoké, azonban ritkábban fordul elő: a pajzsmirigyrákok között 5-10 százalékban. Keletkezésének oka molekuláris genetikai rendellenesség.
4. Anaplasztikus rák
Ez a legrosszindulatúbb pajzsmirigyrák. A sejtfejlődés korábbi szakaszában levő, még éretlenebb sejtekből kiinduló rákot jelent. Leggyakrabban 60 éves kor fölött jelentkezik, gyorsan növő daganat, amely gyorsan és intenzíven képez áttéteket más szervekben. Csaknem minden kezeléssel dacol, még a műtéttel is. Felismerését követően fél-egy éven belül biztosan halálos kimenetelű. Nem ritkán többgöbös golyva szerepel az anaplasztikus rákos betegek kórelőzményében.
A pajzsmirigyben előforduló többi rosszindulatú daganat kifejezetten ritka, ezért ismertetésükre itt nem kerül sor.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
