A rák kialakulása és az őssejtek

Daganatok.hu
Megosztás:

Az osztódóképességüket a születés utáni életben is megőrző, csak részben elkötelezett sejteket őssejteknek nevezzük. Visszatérhetnek-e az őssejtek a sejtciklusba, ha egyszer már kiléptek belőle? Ha igen, mi a jelentősége mindennek a daganatok kialakulása szempontjából?

Az őssejtek szerepe a szervezetben

A sejtosztódásnak a szervezet bizonyos pontjain tömeges mértékű élettani sejtpusztulással kell lépést tartania. Ilyenek a legintenzívebben átforgó szövetek, mint a nagy igénybevételnek kitett hámfelszínek - például a bőr és a belek hámborítása -, valamint a vérképző rendszer. Egy példa: a naponta születő és elpusztuló vérsejtek száma a legóvatosabb becslések szerint is többszáz milliárd. A nagy átforgású szövetek fenntartásáért elsősorban az őssejtek felelősek.

Sejtosztódásra van szükség ahhoz is, hogy a fertőzések és sérülések nyomán elvesztett sejtek pótlódjanak, ezáltal az érintett szövetek, szervek regenerálódjanak. A sérült vagy fertőzött szövetek helyreállítását szintén az őssejtek végzik.

Daganatok az őssejtekből is kialakulhatnak

A felnőtt szervezetben osztódásra általában csak a nem véglegesen elkötelezett sejtek képesek. Ezek többnyire őssejtek, bár kivételképpen megemlíthetők a máj sejtjei, melyek bár összetett funkciójuk ellátásához igen magas fokon specializálódnak, szükség esetén mégis vissza tudják nyerni osztódóképességüket.

Tudnunk kell azonban, hogy az osztódásra elvileg alkalmas sejtek is hosszú nyugalmi állapotba kerülhetnek, ha éppen nincs szükség sejt-utánpótlásra. A nyugalmi állapot beállta egyet jelent a sejtciklusból való kilépéssel. Ezt az állapotot G0 fázisnak is szokták nevezni. (A sejtosztódás folyamatáról és a sejtciklus fázisairól kapcsolódó cikkünkben olvashat).

Ez a kilépés lehet végérvényes - a véglegesen elkötelezett sejtek, például idegsejtek, illetve az elöregedett sejtek esetében -, vagy átmeneti, mint a szunnyadó, de szükség esetén hadra fogható szöveti őssejtek esetében.

A daganatok kialakulása szempontjából mindennek az a jelentősége, hogy - szemben a korábbi nézettel, miszerint a daganatok a véglegesen elkötelezett sejtekből fejlődnek oly módon, hogy az elköteleződés valamiképpen "visszaprogramozódik" - ma inkább úgy tartjuk, hogy számos daganat kiindulópontjául a sejtciklust csak átmenetileg elhagyó, de abba bármikor könnyen visszabillenthető őssejtek szolgálnak.

A rák kialakulása és a sejtciklus zavarai

A rák kialakulása minden esetben az örökítőanyagot (DNS-t) érintő mutációk felhalmozódásának köszönhető. Nem minden mutáció okoz azonban daganatot, csak azok, amelyek bizonyos szabályozófehérjék működését érintik. A rákos elváltozások kialakulásához általában öt-hat egymást követő mutáció szükséges. Bővebben a mutációk kialakulásáról: Hogyan alakulnak ki szervezetünkben a mutációk? 

A rák kialakulására jellemző, hogy a mutációk következtében hibásan zajlik le a sejtosztódás folyamata, vagyis a sejtciklus. Ennek során többféle probléma léphet fel: károsodik vagy hibásan másolódik le a DNS, illetve hibásan válnak szét az örökítőanyagot hordozó kromoszómák. Bővebben a sejtciklusról: A sejtosztódás folyamata és a sejtciklus részei

Ezeket a problémákat a sejtciklus ellenőrzési pontjai hivatottak kiküszöbölni azáltal, hogy leállítják a sejtciklust addig, amíg a hibák kijavításra kerülnek, vagy ha ez nem lehetséges, öngyilkosságra késztetik a sejtet (programozott sejthalál vagy apoptózis). Ha azonban egyik sem következik be, akkor rákos elfajulás jöhet létre: a sejt irányíthatatlan módon osztódni kezd, a hibás utasítások pedig minden utódsejtbe bejutnak. Az eredeti hibás sejtből így egy tumoros sejtvonal alakul ki, amely halhatatlanná vált. Bővebben a sejtciklus ellenőrzési pontjairól: Mit tesz a sejt annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki a rák?

Daganatot négyféle, a fentebb már említett szabályozófehérjéket érintő gén mutációja okozhat: ezek a fehérjék a sejtek növekedését és osztódását szabályozzák. A daganatkialakulás szempontjából érintett gének a proto-onkogének, a tumor-szuppresszorok, a DNS-hibajavítók és az apoptózis-szabályozók. Bővebben a szabályozófehérjék génjeit érintő mutációkról

Rák az őssejtekből is kialakulhat. Bár korábban úgy gondolták, hogy a daganatok a véglegesen elkötelezett sejtekből fejlődnek az elköteleződés "visszaprogramozódásával", a kutatók ma már inkább úgy vélik, hogy számos daganat kiindulópontjául a sejtciklust csak átmenetileg elhagyó, de abba bármikor könnyen visszabillenthető őssejtek szolgálnak. Bővebben: A rák kialakulása és az őssejtek

* * *

Az eddigiekben már megismerhettük, hogy melyek azok a fehérjék, amelyeknél ha mutáció következik be az őket előállító génekben, akkor később daganatkialakulásra lehet számítani. Következő cikkünkben azt mutatjuk be, hogy miként alakulnak ki szervezetünk mutációi, és hogy milyen típusai vannak a mutációknak.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.