Vastagbélrák áttétKét nagyszabású klinikai vizsgálat eredményeit ismertették a múlt héten Orlandóban, az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság gyomor- és bélrendszeri daganatokkal foglalkozó szimpóziumán. Mindkét klinikai vizsgálat a bevacizumab hatóanyagú, érképződésgátló célzott daganatterápiás készítmény béldaganatok elleni igen eredményes alkalmazhatóságáról számol be. Ez a készítmény Európa legtöbb országában - így hazánkban is - a vastagbéldaganatok alapvető és finanszírozott terápiái közé tartozik. Angliában ugyanakkor csak ezen a héten születik majd végleges döntés az élettartam jelentős meghosszabbítására képes szer finanszírozásáról.
Vastagbélrák hírek:
A végbélrák célzott terápiájának legújabb eredményei
Az otthoni vastagbéltükrözés hatékonyságát méri fel egy új klinikai vizsgálat
Vastagbélrák: hogyan igényelhető ingyenes, elsőbbségi genetikai teszt?
A vastagbélrák sokféle, így is kell kezelni
Háttéranyagok:
A németországi vizsgálatban, melyet 1621 páciens bevonásával 2005 januárja és 2008 júniusa között végeztek, olyan áttétes vastagbéldaganatban szenvedő betegeket kezeltek kemoterápiával kombinált érképződésgátló kezeléssel, akik korábban semmilyen kezelést nem kaptak. A standardnak számító többfajta kemoterápiás kezelés mellett minden vizsgálati csoport betegei kéthetente kaptak érújdonképződés-gátló kezelést. A kombinált kezelés a betegek 60 százalékában vezetett a daganat zsugorodásához. Az átlagos túlélési idő meghaladta a 25 hónapot, a legjobban elterjedt platinaalapú (oxaliplatin) kemoterápiával kezelt betegek csoportjában pedig elérte a 27 hónapot. A csak kemoterápiával kezelt betegek túlélése - korábbi vizsgálatok szerint - nem haladta meg a 20 hónapot.
A közel azonos méretű, 1658 beteg bevonásával zajló, cseh klinikai vizsgálatban hasonló eredményekről számoltak be: a 65 év feletti páciensek esetében a túlélési idő 29,5 a 65 év alatti betegek esetében 29 hónaposnak adódott. Ebben a vizsgálatban is - csakúgy mint a németországiban - a kezelőorvosok döntöttek a kemoterápiás szer megválasztásáról, amely kezelés mellett a betegek 2 illetve 3 hetente kapták a célzott daganatterápiás készítményt. A betegek egynegyede a 65 év feletti korosztályból került ki, mert a vizsgálat egyik célja az volt, hogy a két korosztály közötti esetleges hatékonyságbeli és biztonságbeli különbségeket kimutassa.
Egyik új klinikai vizsgálatban sem azonosítottak eddig ismeretlen mellékhatásokat a leggyakoribbnak számító fáradtság, a magasvérnyomás, az úgynevezett neuropátiás eredetű zsibbadás, valamint a fehérjevizelés mellett - olvasható a MedicalNewsToday beszámolójában.
Ezek a klinikai vizsgálatok is a fenti két vizsgálathoz hasonló eredményekkel zárultak: a vad típusú KRAS-gént hordozó páciensek esetében a kemoterápiával kombinált EGFR-gátló kezelés hatására mintegy kétszeresére nőtt a pozitívan reagáló betegek aránya. Az átlagos túlélési idő 23,5 hónapnak adódott - számol be a vizsgálatokról a MedicalNewsToday.
Az áttétes vastagbéldaganatok kezelési lehetőségeiről kérdezve Dr. Schwab Richárd, a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ orvosigazgatója elmondta, hogy a vastagbélrák hazánkban a második leggyakoribb daganatos halálok. A kezelés mindmáig akkor a legsikeresebb, ha a daganat teljes egészében eltávolítható. A páciensek mintegy negyedében azonban a diagnózis idején a daganat áttétjei már a májban is jelen vannak, ami a hosszútávú kezelési eredményeket jelentősen rontja. A hagyományos kemoterápiát kiegészítő készítmények - mint az érújdonképződést gátló, illetve a hámnövekedést szabályozó fehérjét (EGFR) gátló készítmények - ezekben az esetekben növelhetik a terápiás választ. "Sőt, amennyiben jól választjuk ki az adott betegnek megfelelő terápiát, akkor a májban lévő áttétek olyan mértékben zsugorodhatnak, hogy sebészileg véglegesen eltávolíthatóvá válnak.
Ugyanakkor közös tulajdonsága az új, általában célzottnak nevezett készítményeknek, hogy bizonyos betegek kiemelten jól, míg mások kevéssé vagy egyáltalán nem reagálnak a kezelésre. A kezelőorvosnak ezért nehéz döntést kell hoznia, amikor az adott betegnél a célzott kezelést kiválasztja. Ezért nagyon fontos a gyógyszerek hatását előrejelző diagnosztikai eljárások fejlesztése. Az EGFR gátlóknál már rendelkezésre áll egy olyan vizsgálat - az úgynevezett KRAS teszt - amivel a gyógyszer hatásosságának valószínűsége becsülhető. Ez a vizsgálat már ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazási előiratába is bekerült" - fogalmazott Dr. Schwab Richárd.
"A jövőben azonban további ilyen diagnosztikai módszereknek, biomarkereknek a kifejlesztésére van szükség" - tette hozzá Dr. Peták István, a cég kutatási igazgatója. "Ezek segítségével kiválasztható a beteg számára legmegfelelőbb kezelés. Ennek eredményeképpen a beteg gyógyulási esélye növelhető, ugyanakkor a kezeléssel együtt járó mellékhatásokat nem kell feleslegesen elviselniük azoknak a betegeknek, akik a kezelésre nem fognak reagálni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezeknek a kezeléseknek rendkívül nagy - milliós nagyságrendű - a költsége, ezért is fontos, hogy ne történjen felesleges, hatástalan kezelés. Hazánkban is intenzív kutatás tárgyát képezi az elsővonalbeli kezelés hatékonyságát jósolni képes molekuláris genetikai diagnosztika. Ennek segítségével a közeljövőben azoknak a vastagbélrákos betegeknek a gyógyító sebészi kezelése is lehetővé válik, akiknél már a diagnózis pillanatában májáttéteket fedezünk fel."
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
