"Ebből nem lehet jól kijönni" - gondolta az a beteg, aki most már "harcosként" mesélt a többieknek arról, hogy miként lehet mégis megküzdeni a tüdőrákkal. Csonka Judit mellett - akinek történetét a cikkünkbe ágyazott videófelvételen is meghallgathatják - a júniusi Harcosok Klubjában előadást tartott dr. Bíró Krisztina onkológus és dr. Nagy Mária pszichiáter szakorvos is. Bíró a rákbetegek életmódváltásával kapcsolatos tévhiteket ismertette részletesen, Nagy pedig a rákbetegek és hozzátartozóik pszichoszociális rehabilitációjáról beszélt.
"A Harcosok Klubjában minden alkalommal egy tünetmentes beteg és kezelőorvosa ülnek le egy asztal mellé, és nyíltan beszélgetnek a tüdőrákról, a betegség kezeléséről és minden olyan kérdésről, ami a gyógyulással kapcsolatos. Ezután mindenki felteheti a kérdéseit, amelyekre a beteg, a kezelőorvosa, illetve a meghívott szakemberek válaszolnak" - üdvözölte a Harcosok Klubjának házigazdája, dr. Kovács Gábor azokat is, akik most először látogattak el a tüdőrákbetegek és hozzátartozóik rendszeres összejövetelére.
A főorvos elmondta, hogy a budapesti klub mellett már vidéken, Miskolcon és Pécsett is tartanak hasonló összejöveteleket. Ez igen örvendetes, hiszen Kovácsék kezdeményezése így országszerte egyre több, tüdőrákkal küzdő betegnek nyújthat segítséget. Kovács mellett prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Nyitott orvos-beteg kapcsolat
A júniusi betegklubban dr. Sárosi Veronika tüdőgyógyász-onkológus, a Pécsi Tudományegyetem orvosa és Csonka Judit pszichiáter, jelenleg tünetmentes tüdőrákbeteg beszélgettek arról, hogy eddig miként sikerült győzelmet aratniuk a betegség felett. "1985 óta dolgozom tüdőgyógyászként, ekkor kezdtem el a tüdőrák diagnosztikájával és kezelési lehetőségeivel foglalkozni. Azóta, hogy onkológusként kezdtem dolgozni, rengeteget változott a tüdőrák terápiája és az orvos-beteg kapcsolat. A hozzátartozók korábban sokszor kérték, hogy a betegek előtt titkoljuk el a pontos diagnózist. Mára ez alapvetően megváltozott, és a nyitott orvos-beteg kapcsolat vált uralkodóvá, vagyis a betegek többsége már az elején is tudja, hogy mire számíthat. A kezelőorvosnak kötelessége tájékoztatnia a betegét arról, hogy milyen terápiát végeznek majd nála, és milyen eredményekkel járhat mindez" - mondta Sárosi.
"Hat évvel ezelőtt készült egy MR-felvétel a nyaki gerincemről, mert egy ideje már nagyon fájt a hátam. A diagnosztikai központ orvosainak arckifejezéséből is tudtam már, hogy nagy baj van. Mint kiderült, a jobb tüdőcsúcsban kialakult daganat lógott be az MR-felvételre. Egy következő felvétel pedig megerősítette a tüdőrák diagnózisát. Hazafelé menet belém hasított, hogy még nem akarok meghalni. Úgy éreztem, ennek még nincs itt az ideje. Másnap - szinte véletlenül - összefutottam a kórház folyosóján Sárosi doktornővel, akivel még az egyetemről ismertük egymást, bár csak látásból. A férjem megkérte, hogy nézze meg a tüdőmről készült MR-felvételt. Az ő arckifejezésén viszont már azt láttam, hogy nem esik kétségbe, szóban pedig azt mondta, hogy ezt a daganatot igenis lehetséges hatékonyan kezelni. Már az elején is volt róla elképzelése, hogy mit fog csinálni. Olyan biztonságot éreztem a doktornő hangjában és a mimikájában is, ami erőt adott ahhoz, hogy belevágjak a kezelésbe" - mondta Csonka Judit.
"Judit elsőként sugárterápiával kombinált kemoterápiát kapott, amivel meg lehetett akadályozni, hogy a tüdőcsúcsi daganat ráterjedjen a bordákra vagy a csigolyákra. Az ilyen típusú daganatoknál általában a csontpanaszok dominálnak, ahogy Juditnál is ezek a tünetek hívták fel a figyelmet a betegségre. A sugárral kombinált kemoterápiás kezelés lehetősége mellett az is nagy változást jelentett az elmúlt húsz évben, hogy a kemoterápiás beavatkozások sokkal kíméletesebbek lettek, még olyankor is, amikor mindezt sugárral együtt kell adni. Azt látom, hogy a betegek egy része a kezelések ideje alatt is munkaképes tud maradni" - mondta Sárosi.
"Először úgy gondoltam, hogy a kezeléseket munka mellett csinálom majd végig. Ez a hozzáállás egyébként nagyon jellemző volt arra, ahogyan a betegségem előtt éltem az életem. Dolgoztam, dolgoztam, dolgoztam, és jóval kevesebb időt fordítottam saját magamra, mint kellett volna. Kollégáim tanácsára aztán a kezelések idejére felfüggesztettem a munkát. Erre szükség is volt, hiszen fél év múlva jelentkezett egy áttétem - ez jelentette a betegségemben a mélypontot. Egy fél évig egyáltalán nem dolgoztam, de aztán vissza-visszamentem, végül ismét munkába tudtam állni. Igyekszem viszont nem annyit dolgozni, mint előtte. Figyelnem kell ugyanis arra, hogy mennyit mozgok, mennyit pihenek, hogyan táplálkozom és általában véve, mennyire törődök saját magammal" - mondta Judit, aki immár öt éve tumormentes, és ebben az időszakban végig aktív életet tudott élni.
Pozitív változások, a betegség ellenére is
"Juditnál egy nagyon ritka áttét alakult ki, ami az izomban volt jelen. Erre a típusú áttétre még irodalmi adatot is alig találtunk, a kezelés azonban végül a nehézségek ellenére sikeres lett. Tablettás, célzott daganatellenes kezelést is alkalmaztunk, és ennek is köszönhető, hogy Judit ma itt van velünk, és jól érzi magát. Emellett még arra is maradt energiája, hogy Pécsett egy saját betegklubot alapítson a környéken élő rákbetegek számára" - tette hozzá Judit kezelőorvosa.
A klub csoportfoglalkozásokból áll, ahol a rákbetegek körben ülnek, és minden őket érintő kérdést részletesen megbeszélnek. "Amikor beteg lettem, magam is utánanéztem, hogy mit tehetnék magamért, és milyen kezelések jöhetnek szóba. Az első honlap, amit találtam, azt a tanácsot adta, hogy keressek egy önsegítő csoportot, ahol a még kezelés alatt álló és a már tünetmentes betegek vesznek körül. Ilyet akkor nem találtam, azóta viszont egy másik, szintén rákbeteg kollégámmal saját magunk alakítottunk egy ilyen klubot. Ez is éppen öt évvel ezelőtt történt" - mesélte Judit.
Judit arról is beszélt, hogy milyen segítséget kapott másoktól akkor, amikor épp reménytelennek érezte helyzetét. "Először csak a nagy ijedelem volt. Bár magam is orvos vagyok, eleinte úgy gondoltam, hogy ebből nem fogok tudni jól kijönni. Az ijedtségem ellenére is kerestem azokat a kapaszkodókat, amelyek segíthetnének. Ilyen volt például az internet, és persze a személyes tanácsok is. Volt például egy lelkész barátom, aki szintén rákbetegségből épült fel. Miután felhívtam, azt mondta, ne gondoljam, hogy ez a betegség nem fog a hasznomra válni. Arra gondoltam, mégis hogyan mondhat ilyet? Öt év elteltével azonban tényleg úgy érzem, hogy a betegség egy hihetetlenül nagy változást hozott az életemben, aminek rengeteg pozitív oldala is van. Fokozatosan váltam csak harcossá, először a kezelések kibírásában, vagyis testi értelemben. Később viszont lelki síkon is sok változást tapasztaltam. Megjelent például az az igényem, hogy másoknak is próbáljak segíteni, illetve hogy elfogadjam mások segítségét" - mondta Judit.
Csonka Judit a Megújulás Családterápiás Intézet munkatársa, itt működik a rákbetegeknek létrehozott klub is, Nap-csoport néven. A részvétel önkéntes és ingyenes. A csoport nyitott, bármelyik csütörtökön lehet csatlakozni, vagy szüneteltetni a csoporttagságot, adott esetben újrakezdeni. Mindenkit szeretettel várnak, aki szívesen részt vesz a sorstársak közösségében, segítségre van szüksége, vagy szeretné megosztani élményét, tapasztalatát.
Bővebb információk: Dr. Csonka Judit, +36-70-313-84-78
* * *
Mit tehetünk annak érdekében, hogy elviselhetőbb legyen a kemoterápia?
Mekkora az életmód szerepe a daganatok kialakulásában? Valóban egyre több-e napjainkban a rákbeteg? Megvédi-e a béta-karotin a dohányosokat a tüdőráktól, az E-vitamin pedig a férfiakat a prosztataráktól? Az orvos-beteg beszélgetés után dr. Bíró Krisztina, az Országos Onkológiai Intézet onkológus szakorvosa ismertette a rákbetegséggel és a rákbetegek életmódváltásával kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket, és megismerhettük azokat a módszereket is, amelyekkel elősegítik, hogy könnyebb legyen elviselni a kemoterápiás kezelést.
Hogyan kezelhetőek az elhúzódó pszichés problémák?
Miért jelent még az is krízishelyzetet, amikor a beteg végre gyógyultan hagyhatja el a kórházat? Kinek van a leginkább szüksége arra, hogy pszichoszociális rehabilitációban részesüljön? Hogyan kezelhetőek a daganatos betegség után jelentkező, elhúzódó pszichés problémák? Mi zajlik egy csoportterápiás foglalkozáson, és a beszélgetésen kívül milyen formában valósulhat még meg a lelki segítségnyújtás? Ezekre a kérdésekre ad választ a Korányi Kórház Hospice Osztályának pszichiáter szakorvosa, dr. Nagy Mária, aki a rákbetegek és hozzátartozóik pszichoszociális rehabilitációjáról beszélt.
Napfény és bőrvédelem - mire figyeljünk nyáron?
A klub zárásaként Tóth Judit (Bioderma) előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Az alábbi videóból mindent megtudhatnak a napfény bőrre gyakorolt hatásáról, a napozás előnyeiről, illetve a túlzott napfénnyel szembeni hatékony bőrvédelemről:
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.