Édesapám 49 éves. 2009 májusában diagnosztizálták nála a veserákot. Valami apró panasszal fordult orvoshoz, aki elküldte hasi ultrahangra. Az ultrahang térfoglaló folyamatot mutatott ki a bal veséjében. Soha semmilyen panasza nem volt, ami arra utalt volna, hogy valamilyen komolyabb betegsége van. A hír az egész családot sokkolta.
Hírek, kapcsolódó anyagok:
Háttéranyagaink:
Egyik legjobb barátnőm apukáját abban az időszakban műtötték vesedaganattal, így tudott ajánlani belgyógyászt és sebészorvost. A hasi ultrahang után három hétre kaptunk beutalót CT vizsgálatra. A feszült várakozástól édesapám 17 kg-ot fogyott. Elérkezett a CT napja. Bekísértük apukámat. Az eredményt csak 1 hét múlva kaptuk meg. A család már az ideg összeroppanás szélén állt.
A vizsgálat utáni 6. napon apukám bement a kórházba, hátha megjött a lelet. Megjött, a nővér kinyomtatta. A diagnózis az volt, amit már vártunk. A bal vesében lévő térfoglaló folyamat malignus eredetű daganat. A CT metasztázisra utaló jelet nem mutatott. Felvettük a belgyógyász-urológussal a kapcsolatot. Elmondta, hogy ilyen betegség esetén, amikor áttét nem igazolt, a műtétet javasolják. Az egész bal veséjét eltávolítják. Elkezdődtek a műtét előtti kivizsgálások. Megvizsgálták, hogy a bal veséjének kivétele esetén a jobb veséje át tudja-e venni az irányítást. Ezek a vizsgálatok jól sikerültek, tehát kitűzték a műtét időpontját július közepére, amit már csak 1-2 vérvétel, kardiológiai vizsgálat előzött meg.
Július közepén beköltözött a kórházba. A műtét előtt még két napig vizsgálták. Minden nap bejártunk hozzá. Borzalmas emberi sorsokkal találkoztam, sokszor velem egykorú 20 év körüli fiatalok feküdtek sokkal komolyabb problémákkal, mint édesapám. Elérkezett a műtét napja. Reggel 9-kor betolták a műtőbe, majd a két órás műtét során eltávolították az egész bal veséjét, mellékveséjét és a körülötte elhelyezkedő nyirokcsomókat. Délután mentünk be látogatni apukát. Meglepően jó állapotban volt, ahhoz képest, hogy elég komoly műtéten ment keresztül. Még 5 napot töltött a kórházban, hogy megfigyeljék a vesefunkcióját. A műtét előtt betolták röntgenre, ami a tüdőn egy apró ismeretlen foltot ábrázolt. Újabb rettegés következett. Addigra már az egész család orvosi szinten tájékozott volt a vesedaganatokról. Rettegtünk, hogy ez egy távoli áttét első jele. 10 napra rá kapott mellkas CT időpontot.
A műtét utáni 5. napon elhagyhatta a kórházat. A sebe szépen gyógyult és a jobb veséje tökéletesen átvette a másik vese szerepét. A CT napján kaptuk meg a szövettani eredményt is. A szövettan kimutatta, hogy a környező nyirokcsomókban és a mellékvesében nem találtak rákos sejteket. A rák nem tört ki a vesetokból és nem a legagresszívabb fajta. Eközben megtudtuk a CT lelet eredményét is. Negatív. A folton látható apró folt egy tüdőgyulladásból fennmaradt heg. Sírtunk örömünkben. Kapott egy lehetőséget az élettől. Talán időben kapták el.
Ezután édesapám egy kiváló onkológushoz került. Szakemberként és emberként is segíti édesapám. Életmódtanácsokkal, lelki segítséggel látta el. A műtét után 2 hónappal elkezdtük az interferonos kezelést. Mivel nem találtak metasztázisra utaló jelet, így ezzel az interferonnal próbálják meggátolni a lehetséges daganatképződést. Novemberben volt a műtét utáni első CT. Ismét jött a rettegéssel teli várakozás. Az eredmény ismét negatív. Újra megnyugodtunk. A novemberi CT előtt komoly prosztatagondokkal küszködött édesapám. Több PSA tesztet is csináltak. Rettegtünk, hogy esetleg egy lappangó prosztatarákja is van. A CT lelet jóindulatú prosztata nagyobbodást mutatott. A magas PSA eredmény még a műtét alatti katéterezéstől volt.
Gyönyörű karácsonyunk volt. Az egész család átértékelte az életet. Összetartunk, minden apró dolognak örülünk. Édesanyám visszakapta a férjét, mi meg édesapánkat, akit talán a világon a legjobban szeretek. Most március végén volt az utolsó CT vizsgálat. Ismét negatív. Metasztázisra utaló jelet nem találtak. Onkológusa mondta, hogy ez a CT sorsdöntő volt, mert ha gyorsan terjedő rákról van szó, akkor már adott volna áttétet. Eközben a 6 hónapos interferonos kúra lejárt. Elég komoly mellékhatásokkal járt a kezelés. Súlyos depresszióval, étvágytalansággal küzdött édesapám. Az orvos említette, hogy sokan hamar feladják az interferonos kezelést, mert nem bírják magukat injekciózni, nem veszik komolyan a kezelést vagy esetlegesen nagyon leromlik tőle a vérképük. Édesapám becsületesen csinálta. A vérképe végig tökéletes volt. Teljes életmódváltozás történt a családban.
Most itt tartunk. Talán kapott egy nagy pofont az élettől. Ha arra az ultrahangra nem megy el, akkor nagyon kevés esélye lett volna az 5 éves túlélésre. Az áttétes veserák kegyetlen. Életem legborzalmasabb egy éve volt, de rengeteget tanultam belőle. Az orvosa nagyon magas százalékot mondott az 5 éves túlélésre. Egy évvel később már nem így lett volna.
Édesapám történetével szeretném mindenkinek felhívni arra a figyelmét, hogy a szűrővizsgálatokat soha ne hanyagolja el! A 21. századi onkológiai gyógyítás már igen magas szinten áll. Kulcspont az időben való felismerés. A rák gyógyítható. Amikor édesapánál diagnosztizálták a veserákot, megfogadtam, hogy évente járok ultrahangra, tüdőszűrésre, vérvételre, vizeletvizsgálatra és nőgyógyászati szűrésre. Ez évente egy napot vesz el az életemből. Egy későn felfedezett betegség egy egész életet képes elvenni.
Vérvétel az egyedüli amire nem járok. Édesapám esete és sok más kórházi történet annyira megrázott, hogy rendszeres véradó és őssejtdonor lettem. Őssejtdonációra többek közt azért jelentkeztem, mert egy nagyon jó barátom halt meg azon a nyáron rákban, amikor apukám lábadozott. 28 éves volt és csak egy őssejtdonáció tudott volna segíteni rajta. Egy ember életében a legnagyobb érték az egészsége. Erre sokan akkor jönnek rá, mikor az már veszélyben forog, vagy már elvesztette.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
