Évente közel 5000 nőnél fedeznek fel a nemi szerveket érintő rosszindulatú daganatot hazánkban. Ezek leggyakoribb kiindulási helyei a méhnyálkahártya, a méhnyak és a petefészek. Cikkünkben a daganatok képalkotó diagnosztikájában egyre gyakrabban alkalmazott módszer, a PET/CT e betegségekben nyújtott lehetőségeit foglaljuk össze.
Onkológiai diagnosztikai hírek:
A magyar Oncompass Medicine a Fehér Ház partnere lett a rák ellenes harcban
Daganatot jelezhet-e a nyaki nyirokcsomók duzzanata?
Háttéranyag
A PET/CT vizsgálatról
A PET/CT készülék egyesíti a pozitron-emissziós tomográf (PET) és komputer tomográf (CT) előnyeit. A vizsgálat alapelve, hogy a rákos sejtek a működésük során sokkal több cukrot használnak fel, mint az egészségesek és így azoktól elkülöníthetők. A páciens a vizsgálatot megelőzően intravénásan egy FDG nevű anyagot kap (ez szőlőcukor molekulához kapcsolt radioaktív fluor izotóp), amely azután eloszlik a szervezetében. A PET kamera érzékeli, és a vizsgálati képeken színekkel megjeleníti azokat a gócpontokat, ahol ez az anyag felhalmozódik. A halmozó területek közé tartoznak a rákos daganatok is, itt ugyanis a fokozott anyagcseréjű sejtek sokkal több cukrot "kebeleznek be", mint a környezetükben lévő normálisak. Az egy időben készülő CT-felvételek ugyanakkor megmutatják, hogy a szervezet mely részében történik mindez: a CT-képekre számítógépes úton rávetített PET-felvételek segítségével nagyon pontosan lokalizálható az elváltozás és meghatározható annak pontos mérete is. A PET/CT akár már 3 mm-es rosszindulatú daganatos elváltozást felfedhet, amennyiben annak cukorfelvétele a normális sokszorosa. A korai stádiumban felfedezett és így még az áttétek megjelenése előtt kezelt rák nagyon jó eséllyel gyógyítható.
Petefészek rák
A petefészek rák az ötödik leggyakoribb daganat a nők körében. Hozzávetőlegesen a rákos megbetegedések 5%-át teszi ki. A betegség korai felismerésében nehézséget jelent, hogy későn ad tüneteket. Az elsődleges kivizsgálás része az ultrahang-, és CT-vizsgálat, illetve ún. tumormarker-meghatározás, mely vérmintából történik. Biztos diagnózis a petefészekből vett szövetminta vizsgálatával állítható fel.
A PET/CT-nek az elsődleges kivizsgálás során szerepe lehet a betegség kiterjedtségének pontos megállapításában. Mivel egész-test vizsgálat történik, egy vizsgálattal megállapítható, hogy a hasüregen belül, vagy távoli szervekben (pl. a tüdőben) keletkezett-e már áttét. Ezzel számos további vizsgálat kiküszöbölhető, így a kezelések mihamarabb elkezdhetők.
A kezeléseket megelőző PET/CT-vizsgálat egyben jó összehasonlítási alapul szolgálhat egy, a terápiát követő PET/CT-kontrollhoz. Ennek segítségével nagy biztonsággal megítélhető, a korábban a daganat által érintett helyeken maradt-e vissza még élő tumoros szövet, ami további kezeléseket igényel.
A nem korai stádiumban felismert esetekben az elsődleges sebészeti- és kemoterápiát követően az esetek 75 százalékában következik be a betegség kiújulása. Míg a tumormarker kóros megemelkedése jelezheti a betegség kiújulását, nem ad információt annak helyéről. A PET/CT az új daganatos gócok kimutatását és lokalizálását a tumormarker-emelkedéssel nem járó esetekben is képes elvégezni.
Összehasonlító vizsgálatok szerint PET/CT-vel a kiújulások 90 százaléka, míg CT-vel mindössze 60 százaléka ismerhető fel.
A pontosabb diagnosztika számos esetben a terápiás döntés megváltozását eredményezi, valamint segíti a kezelőorvost a legmegfelelőbb kezelés megválasztásában. Egy olaszországi klinikán végzett tanulmányban arról számoltak be, hogy a CT-vizsgálatot követően elvégzett PET/CT az esetek 44 százalékában a korábban javasolt kezelés megváltoztatását eredményezte. Ez a beteg számára jobb gyógyulási esélyeket, illetve további kellemetlen beavatkozások elkerülését jelentette.
Méhnyakrák
A méhnyakrák a 20 és 65 év közötti nők körében fordul elő elsősorban. Magyarországon évente megközelítőleg 1000 esetben kerül felismerésre. A petefészekrákkal ellentétben rendszeres évenkénti szűrővizsgálattal, az esetek nagy részében nagyon korai stádiumban felismerhető.
Az elsődleges kivizsgálás eszköze a kolposzkópia, melynek során az orvos megtekinti a méhszáj felszínét. A méhnyakból vett kenetből már a rákelőző állapot is felismerhető. Későbbi stádiumban ultrahang-vizsgálattal áttekinthetők a belső nemi szervek. CT-vizsgálattal meghatározható a betegség kismedencei kiterjedése. A diagnózishoz itt is szövettani mintavétel szükséges.
PET/CT-vizsgálatnak az elsődleges kivizsgálás során azokban az esetekben lehet szerepe, amikor a "hagyományos" képalkotó módszerek nem nyújtanak egyértelmű eredményt.
A műtét során mérhető fel legpontosabban a betegség stádiuma, hiszen ebben az esetben a sebész közvetlen vizuális kapcsolatba kerül a daganat által érintett régiókkal, amelyekből szövettani vizsgálatra mintát is vehet. Az így nyert stádiumfelmérés alapján a hagyományos képalkotókkal történő stádium-megállapítás mindössze 60 százalékos pontosságú. A fel nem ismert nyirokcsomó-áttétek okozzák a legtöbb diagnosztikai problémát.
Tanulmányok szerint a PET/CT-vizsgálat érzékenysége a nyirokcsomókban megjelenő áttétek felismerésére közel duplája az MRI-vizsgálaténak, emiatt sok esetben döntő információkhoz juttathatja a kezelőorvost.
Összefoglalás
Nagy számú esetet feldolgozó tudományos közlemények szerint a kezelések előtti PET/CT-vizsgálat átlagosan a daganatos betegek 30 százalékánál a korábban választott kezelési módszer megváltoztatását indokolja. Ez a beteg számára jobb gyógyulási esélyeket, illetve további kellemetlen vagy felesleges beavatkozások elkerülését jelentheti. Sokféle tumornál az esetleges kiújulások igazolására a PET/CT a legérzékenyebb módszer.
Újabban ígéretes területnek tűnik a PET/CT számára a különböző daganatellenes kezelések hatékonyságának lemérése, közvetlenül alkalmazásukat követően. Egyes daganatoknál már az első néhány kemoterápiás ciklust követően meg lehet ítélni PET/CT-vizsgálattal, hogy a tumor mennyire érzékeny a választott gyógyszerre. Ennek segítségével a jelenlegi módszereknél jóval korábban megjósolható a terápia sikere, illetve időben terápia-módosítás kezdeményezhető.
A PET/CT-diagnosztika lehetőséget teremt a fokozott daganatkeletkezési rizikónak kitett embereknél nem csak a nőgyógyászati daganatok, de számos más rosszindulatú betegség korai felismerésére. Ezen túlmenően a már diagnosztizált betegeknél olyan többletinformációhoz juttathatja a kezelőorvost, melynek segítségével megfelelőbb kezelésben részesítheti páciensét.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.