Nyelőcsőrák a nyelőcső bármely szakaszán kialakulhat, annak gyakorisága azonban különbözik, hogy melyik szakaszon jellemzően milyen típusú daganat jelenik meg.
A nyelőcsőrák összeállítás tartalma:
A nyelőcsőrák összeállítás kezdőoldala
A nyelőcső és a nyelőcsőrák
Melyek a nyelőcsőrák kialakulásának kockázati tényezői?
Mik a nyelőcsőrák sajátosságai, tünetei?
A nyelőcsőrák jelenlétének megállapítása (diagnózis)
A nyelőcsőrák kezelési lehetőségei
Mit tehet Ön a nyelőcsőrák kialakulása ellen?
A nyelőcső egy kb. 25 cm hosszú izmos falú cső, amelyen keresztül a táplálék a gyomorba jut. A nyelőcső a szájüregben kezdődik és a gyomorba való csatlakozással ér véget, ahol egy záróizom található. A záróizom elernyedésével a falat a gyomorba kerül.
A nyelőcsövet három harmadra szokás felosztani: felső, középső, alsó szakasz. Mind a szövettan, mind az optimális kezelési stratégia alapvetően attól függ, hogy a daganat a nyelőcsőben hol található. Az alsó szakaszon közel ugyanannyi daganat fordul elő, mint a felső kétharmadon.
A legtöbb eset 50 és 70 éves kor között fordul elő. A nyelőcsőrák a férfiaknál hétszer gyakoribb és kissé rosszabb prognózisú, mint a nőknél. A mirigyhámrák (adenokarcinoma) kialakulásának átlagos életkora 67 év, a laphámrák (orvosi néven sqamosus) kifejlődésének kockázata az életkor előrehaladtával fokozódik, s a csúcsot a hetedik évtizedben éri el.
A megbetegedés a nyelőcső bármelyik szakaszán kialakulhat. A megbetegedés a nyelőcső nyálkahártyájából indul ki. A nyelőcső felső kétharmadában keletkező rákok zöme laphámrák, míg a nyelőcső alsó harmadában - a gyomorhoz közel eső szakaszán - a mirigyhámrák a leggyakoribb.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
