2013. március 5-én tartotta idei első összejövetelét a tüdőrákbetegeket és családtagjaikat, hozzátartozóikat megszólító Harcosok Klubja. A mostani alkalommal - a klub házigazdája, dr. Kovács Gábor mellett - dr. Fülöp Andrea és betege, Varga Zoltán, dr. Bajcsay András, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjának részlegvezető főorvosa és dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet tüdőbelosztályának vezető főorvosa beszélgettek a tüdőrákról és a betegség kezelési lehetőségeiről.
A márciusi találkozón elsőként prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke beszélt a dohányzásra való rászokás megelőzésének lehetőségeiről és ennek kiemelt szerepéről. Az előadást a hagyományos orvos-beteg beszélgetés követte: dr. Fülöp Andrea főorvos (Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Tüdőbelosztály és Bronchológia) ezúttal egy immár harmadik éve kezelt betegével, Varga Zoltánnal beszélgetett.
Idegen betolakodó a szervezetben
Varga Zoltánnál 2010 októberében derült fény a betegségre, egy külföldön elvégzett rutin egészségügyi kivizsgálás során. A röntgenen észlelt gyanút szövetmintavétel követte, és ez egyértelműen igazolta, hogy a tüdő baloldali lebenyén egy rosszindulatú góc indult osztódásnak. A daganat szerencsére műthetőnek bizonyult, Zoltánnak azonban az egész bal tüdejét el kellett távolítani. Az operációt követően megvizsgált nyirokcsomókban a daganat által adott áttéteket is észleltek, ezért egy három ciklusból álló kemoterápiás kezelés következett.
A kezelés sajnos ezt követően sem ért véget, a 8 hónappal későbbi, PET/CT-vel elvégzett kontrollvizsgálat ugyanis a mellkasfalon kialakult áttéteket mutatott ki. Ekkor újabb, az elsőnél erősebb hatású gyógyszerrel elvégzett kemoterápiás ciklusok következtek. Ezt egy klinikai vizsgálat keretében alkalmazott immunterápia követte, amely azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a daganat ugyanis ismét növekedésnek indult. Dr. Fülöp Andrea ekkor célzott daganatellenes kezeléssel próbálkozott, amely szintén csak részleges eredménnyel járt: a fél év múlva elvégzett CT-vizsgálat ismételten a daganat növekedését mutatta ki. A célzott kezelést emiatt megszakították, és ismét kemoterápiás kezelésbe kezdtek, amelyből Zoltán nemrég kapta meg az első ciklust.
Jelen pillanatban itt tart a kezelés, és mindenki reméli, hogy végül azért sikerül megfékezni a daganat növekedését. Ami a fenti történetből talán a legfontosabb, az Zoltánnak a kezelésekhez és a betegséghez való hozzáállása. Zoltán ugyanis tudomásul vette, hogy meg kell tanulnia együtt élni a tüdőrákkal, és az eddigi kezelések részleges sikertelensége ellenére sem szabad feladnia a tünetmentesség elérésébe vetett hitét. A daganatra úgy tekint, mint egy betolakodóra, amellyel szemben fel kell venni a harcot, és továbbra sem fogadja el, hogy a kóros szaporodásnak indult sejtek át akarják venni a szervezete feletti irányítást.
A sugárkezelés szerepe a tüdődaganatok terápiájában
Az orvos-beteg beszélgetést követően dr. Bajcsay András, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjának részlegvezető főorvosa tartott rövid előadást a sugárterápia tüdőrák-kezelésben betöltött szerepéről. A tüdődaganatok igen nagy arányban - mintegy 40%-ban - sajnos csak előrehaladott állapotban kerülnek felismerésre, amikor az alkalmazható kezelések köre már igen behatárolt. Ilyenkor általában már nem jöhet szóba a műtét, ami pedig a sikeres kezelések egyik legfontosabb feltétele.
A sugárterápia helyi kezelést jelent, amelynek tüdőrákban kétféle fajtája alkalmazható. Az egyik lehetőség a külső, nagy energiájú sugárnyalábbal végzett távoli besugárzás, amelyet kobaltágyú vagy lineáris gyorsító használatával juttatnak a daganatba. A másik, tüdőrákban ritkábban alkalmazott lehetőség a belső, közeli besugárzás, amikor a sugárzó anyagot a tumor közvetlen közelében helyezik el. Tüdőrák esetében ez egy hörgőtükrözéses (bronchoszkópiás) beavatkozás során történik meg. Ezt "after loading" - magyarul "utántöltéses" - kezelésnek nevezik.
Bajcsay külön is kiemelte a besugárzás-tervezés fontosságát. Ez ugyan viszonylag hosszú időt vehet igénybe, de megéri kivárnia a betegnek, hiszen részben ezen múlik, hogy később mennyire lesz hatékony az alkalmazott sugárdózis. A besugárzás-tervezés során ma már modern képalkotó eljárásokat (például CT, PET/CT, MR) használnak: ezekkel az eszközökkel nagy pontossággal, előre meghatározható, hogy az adott tüdődaganat esetében pontosan hová kell majd irányítani a sugarakat (angol szóval ez az úgynevezett Image Guided Radiation Therapy, rövidítve IGRT).
A másik nagyon fontos dolog, hogy a beteg megértse: ha 25-30 munkanapon át fogják sugárral kezelni, az nem azért van, mert annyira súlyos a betegsége, hanem azért, hogy kicsi adagokra osszák el a sugárdózist, és ne nagy dózisokkal, egyszerre kelljen besugarazni a daganatot. Így csökkenthetőek egyrészt a sugárkezelés mellékhatásai - például a bőrproblémák súlyossága - másrészt a ráksejtek osztódási ciklusához is jobban lehet alkalmazkodni a kis adagokra elosztott sugárdózisokkal.
Bajcsay a bőrproblémák kezelési lehetőségeire is kitért: elmondta, hogy a tüdőráknál alkalmazott távoli besugárzás általában kevésbé vált ki kellemetlen bőrreakciókat, mint például az emlőráknál alkalmazott sugárterápia, ezen kívül egy speciálisan erre a célra kifejlesztett kenőccsel is enyhíthetőek a bőrpanaszok. (Erről lásd korábbi cikkünket: A terápia eredményessége miatt fontos a sugárkezelés mellékhatásainak megelőzése - a szerk.)
Bajcsay végül elmondta, hogy a sugárkezelés sok esetben gyógyszeres kezelésekkel is kombinálható, amelyek így - a megfelelő sorrendben alkalmazva - elősegíthetik egymás hatását. Ilyenkor a kemoterápiás gyógyszeradagokat is frakcionálni kell, például úgy, hogy a hathetes sugárterápia időtartama alatt két adag kemoterápiás szert is kap a beteg.
Étrend-kiegészítők és speciális tápszerek: avassuk be orvosunkat is!
A különféle étrend-kiegészítők és speciális tápszerek alkalmazásával kapcsolatban több kérdés is érkezett a közönség soraiból. Ezekkel kapcsolatban a következő tanácsot adták a jelenlévő szakemberek: a legjobb az, hogy amennyiben a beteg - a rákellenes kezelés kiegészítéseként - szeretné a piacon lévő szerek valamelyikét is alkalmazni, akkor ezt feltétlenül beszélje meg az orvosával is, és lehetőleg ne az ő tudta nélkül fogyasszon bármilyen tápszert, vizet vagy étrend-kiegészítőt. Az onkológusok sem feltétlenül ellenzik például az immunrendszert erősítő termékek fogyasztását, viszont ha tudnak róla, el tudják mondani a fogyasztani kívánt termékkel kapcsolatos személyes véleményüket. Ez - az orvos saját, addigi tapasztalatainak függvényében - egyaránt lehet pozitív vagy negatív, de mindenképpen segíteni fog a betegnek a döntéshozatalban.
Bajcsay előadását követően dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet tüdőbelosztályának vezető főorvosa beszélt a tüdődaganatos betegek életminőségéről, a nekik javasolt életmódról és a küzdeni akarás fontosságáról.
A Harcosok klubjának következő találkozója júniusban lesz.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
