A májcirrózis vagy más néven májzsugor hazánkban a 4. leggyakoribb halálozási ok. Évente mintegy 6.000 ember halálát okozza, és további 1.000.000 embert betegít meg. Férfiakban kétszer gyakoribb, mint nőkben. Manapság sajnos egyre több, fiatalabb korú betegnél diagnosztizálják ezt az elváltozást.
Ajánló
A magyar Oncompass Medicine a Fehér Ház partnere lett a rák ellenes harcban
Az emlőrák genetikája
Magyar rákkutatót is meghívtak a giga technológiai világkiállításra Szaúd-Arábiába
Új immunterápiás gyógyszerek - a bispecifikus antitestek
Az aerob edzés csökkentheti az áttétek kockázatát
A legújabb fejlesztések a veserák kezelésében
Új, kísérleti fázisban lévő módszer a rákos daganatok műtét nélküli eltávolítására
A rendszeres rövid ideig tartó erőteljes fizikai aktivitás is csökkentheti a halálozás kockázatát
Új navigációs rendszer segíti az onkológiai betegek ellátását a Semmelweis Egyetemen
Az elsődleges májrákok 80 %-a előzetesen fennálló zsugor talaján alakul ki. Ehhez egy évekig, évtizedekig fennálló, bármilyen májkárosodás vezethet. A háttérben általában a vírus okozta krónikus megbetegedés, az úgynevezett B- és C- típusú májgyulladás (hepatitis) áll. A krónikus alkoholizmus szintén cirrózist okozhat. A trópusi országokban eléggé gyakori az élelmiszerek fertőződése aflatoxinnal, egy penészgombaféleséggel, amely szintén daganat kialakulását idézi elő. Egyes ritka anyagcsere-betegségek, például a szervezetben lévő vas krónikus raktározási zavara szintén hajlamosíthat rákra. A nem alkoholos eredetű májelzsírosodás, mint a cirrózis egyik lehetséges kiváltó tényezője, korunk népbetegsége, az elhízás miatt egyre jobban előtérbe kerül. A lakosság 2-3%-ánál is előfordulhat ez a probléma. Nem szabad megfeledkeznünk a kövérség mellett a cukorbetegségről sem, amely szintén kockázati tényezőt jelent. Magyarországon évente 600-900 új májsejt-rákos megbetegedéssel számolhatunk. A betegség előfordulási gyakorisága egész Európában nő. Ez a fajta daganat inkább a férfiakat érinti, nőknél jóval ritkábban jelentkezik.
A figyelmeztető jelek
A májban egy korai stádiumú daganatos góc képződése nem okoz azonnal tüneteket. A betegség hosszú ideig "néma" maradhat. Előfordul, hogy csupán véletlenül ismerik fel, például egy más okból elvégzett hasi ultrahang vizsgálat közben. Az előrehaladottabb rák tünetei sem egyértelműen jellemzők, hiszen a hepatitis vagy a zsugor is okozhatnak hasonló panaszokat.
Májdaganatra utalhatnak a következő tünetek:
- Hasi fájdalom, feszítő érzés jobb oldalt, a felső hasfél területén
- Sárgaság megjelenése először a szemfehérjén, majd az egész testen
- Hasi folyadékgyülem, lábdagadás
- Általános panaszok: étvágytalanság, jelentős fogyás, hőemelkedés, éjjeli izzadás, fáradékonyság
Korai felismerés
A kialakult cirrózis visszafordíthatatlan állapot, ezért fontos megelőzni a bajt. Ha már diagnosztizálták a betegséget, lényeges, hogy az érintett páciens rendszeresen megjelenjen háziorvosánál vagy hepatológusnál (a májbetegségekkel foglalkozó szakorvos) a szükséges vizsgálatokon. A betegeknél félévente ambulánsan elvégezhető hasi ultrahang vizsgálat javasolt, amely nem jár fájdalommal vagy sugárterheléssel. Mivel a zsugor a májrák kialakulásának kockázatát többszörösére növeli, fontos, hogy a szerv állományában esetlegesen kialakuló elváltozás a lehető legkorábban felismerésre kerüljön.
Hogyan kezelik a májrákot?
A kórkép terápiájáról soha nem egyetlen ember dönt, hanem a betegség jellemzőit és a betegeket jól ismerő szakemberek csoportja. A csapatban általában részt vesz a gyógyszeres kezelésben jártas klinikai onkológus, a hepatológus, a sebész, az intervenciós radiológus és a sugárterápiás szakember is. Közösen megbeszélik az adott esetet, és javaslatot tesznek a legmegfelelőbbnek tartott kezelési tervre.
A terápia mindig ahhoz igazodik, hogy mennyire kiterjedt a daganat és a szerv működése milyen mértékben károsodott. E tényezőktől függően szóba jöhet a sebészi beavatkozás és a tumor eltávolítása, a májátültetés, a daganatos gócok elpusztítása etanol injekcióval, hővel vagy fagyasztással, a daganatot tápláló verőér lezárása vagy daganatellenes szerek juttatása az érbe (a kettőt együtt is alkalmazzák) illetve a daganatot tápláló erek képződését megakadályozó gyógyszer alkalmazása. Nemrégiben jelent meg a gyógyszerek egy új típusa, amely egyszerre gátolja meg célzottan a tumorsejtek osztódását, valamint a tumort tápláló erek kialakulását és növekedését. A daganatsejtek megfelelő vér- és oxigénellátás hiányában nem képesek a növekedésre, így előbb-utóbb elpusztulnak. A célzott támadáspontú gyógyszereket a citosztatikumokkal szemben nem injekció vagy infúzió formájában, hanem szájon keresztül adagolják, és tartósan kell szedni őket. Jelenleg számos reménykeltő terápiával kapcsolatosan folynak klinikai vizsgálatok, ezekben a tanulmányokban lehetséges az önkéntes részvétel. Lehetséges, hogy a kezelőorvos felajánlja a beteg számára a részvételt olyan klinikai vizsgálatban, amely az újabb kezelési módszereket tanulmányozza a hagyományos terápiás lehetőségekkel összehasonlítva.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
