Rákkutatás
-
Új terápiás utakat nyithat meg az onkológiában a kénhidrogén
2016. január 25.Dr. Nagy Péter tudományos osztályvezető és csapata új módszert dolgozott ki a kénhidrogénnek a sejtek közötti kommunikációban betöltött szerepeinek a vizsgálatára: külföldi kutatókkal közreműködve két olyan enzimrendszert is sikerült azonosítani, amelyek egymást segítve irányítják a kénhidrogén által szabályozott sejten belüli jelátviteli folyamatokat. A kutatócsoport felfedezései alapvető információkat szolgáltatnak a kénhidrogént célzó onkológiai terápiák bevezetéséhez.
-
Egyénenként is meghatározható lenne a rákgyógyszerek adagolása
2016. január 18.
Horváth Péter bioinformatikus és kutatócsoportja Helsinkiben működő laboratóriumában olyan mikroszkópos elemzéseket végez, amelyek pontos képet adnak a tumorsejtek szaporodásáról. Ez alapján megítélhető, hogy a választott kezelés valóban képes-e a daganatos sejtosztódás megállítására. A vizsgálatok arra is lehetőséget nyújthatnak, hogy egyénenként határozzák meg az alkalmazandó gyógyszerek pontos adagolását.
-
Újabb fontos eredmény a legfontosabb daganatelnyomó gén tumorellenes szerepéről
2016. január 18.Újabb fontos eredményt tettek közzé a legfontosabb daganatelnyomó gén, a p53 szerepéről: a genetikai állomány egységét szabályozó gén a kromoszómák két végén található rövid, többszörösen ismétlődő DNS-szakaszokkal, az úgynevezett telomerákkal is együttműködik a a tumorok kivédésében.
-
Magyar alapkutatás vihet közelebb egy új melanomagyógyszerhez
2016. január 15.
Egy neves amerikai biokémiai szaklap a "A hét közleménye" rovatban számolt be egy magyar kutatásról, amelyben két olyan fehérje eddig nem ismert térszerkezetét írták le, amelyek fontos szerepet játszanak az agresszív bőrrákok, a melanomák kialakulásában. Az atomi felbontású szerkezet ismeretében olyan gyógyszerek kifejlesztésére nyílhat lehetőség, amelyek a két említett fehérje kölcsönhatásának gátlásával a melanoma újfajta célzott terápiáját tehetné lehetővé.
-
A mezotelióma sikeres kezeléséhez vihet közelebb az Országos Onkológiai Intézet kutatása
2016. január 12.
Egy eddig gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma jobb megismeréséhez vezethetnek azok a kutatások, amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek: a projekt több mint két éve alatt az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel.
-
Meglepő eredmény a rák áttétképzéséről
2016. január 11.Egy fonálférgeken végzett kutatás szerint a rákellenes gyógyszereknek az éppen nem osztódásban lévő sejteket is meg kellene támadnia, hiszen ezek, és nem az osztódó sejtek terjesztik a szervezetben a daganatokat.
-
Több mint 1500 alapvető gén létezik
2015. november 27.A kutatók öt ráksejtvonal - agy-, retina-, petefészek- és kétfajta vastagbélrák - sejtjeiben lévő gének kikapcsolásával azt is felfedezték, hogy mindegyik tumor egyedi génkészletre támaszkodik.
-
Először juttattak rákgyógyszert az agyba
2015. november 19.
Egy kanadai kutatócsoportnak sikerült áttörnie az emberi agy védekező rétegét, a vér-agy gátat, hogy rák elleni gyógyszereket juttassanak egy páciens agyába. A Sunnybrook kutatói egy 56 éves önkéntesen, Bonny Hallon tesztelték az új eljárást. Az ő agydaganatát nyolc éven át próbálták gyógyszerekkel gyógyítani, de idén megtudta, hogy a daganat növekszik.
-
A génterápia kombinációban a szolid tumorok ellen is bevethető lesz
2015. november 18.A múlt héten bejelentették, hogy egy egyéves kislány, Layla életét megmentette egy kísérleti génterápia. Mi lesz a következő meglepetés? Ami egyelőre biztosnak tűnik, az az, hogy a módszer kombinációban szolid tumorok ellen is bevethető lesz.
-
Használhatóak lesznek-e terápiás eljárásként a DNS-hibajavító mechanizmusai?
2015. október 26.Az elérhető genomszekvenálási módszerek előtt rejtve marad a szokatlan bázisok eloszlási mintázata. Vértessy Beáta és munkatársai az MTA Természettudományi Kutatóközpontban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen azt vizsgálják, hogyan lehetne feltárni ezeket a rejtett hibákat. Kutatásaik az idei kémiai Nobel-díj kapcsán kerülhetnek az érdeklődés középpontjába.
