Rák Világnap 2013: nézze meg a rendezvényen elhangzott előadásokat videón!

Daganatok.hu 2013. február 7.
Megosztás:

Érdemes-e nagy dózisú C-vitamint szednünk abból a célból, hogy megelőzzük a különféle betegségek, köztük a daganatok kialakulását? Van-e bármiféle tudományos alapja az egyik igen népszerű alternatív kezelési módszernek, az úgynevezett lúgosításnak? Hol nézhetünk utána a gyógyszerekkel, gyógynövényekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos információknak és tévhiteknek? Ezekről a kérdésekről esett szó a február 5-ei, rák világnapi rendezvényen, amelynek előadásait teljes terjedelmében is megnézhetik a cikkünkbe ágyazott videófelvételeinken.

Az idei Rák Világnapon - amely a Magyar Rákellenes Liga szervezésében zajlott - három olyan előadás is elhangzott, amelyekről érdemes bővebben is szó ejteni. Prof. Dr. Cseh Károly a foglalkozási eredetű rákbetegségek hazai helyzetéről beszélt, dr. Bíró Krisztina összefoglalta, hogy miért nem érdemes nagy dózisban szednünk a különféle vitaminokat, dr. Csapi Bence pedig a gyógyszerészek rákkezelésben betöltött felelősségéről értekezett.

A jelenlévőket prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke köszöntötte, akit prof. dr. Cseh Károly intézetigazgató, egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet) követett. A professzor előadásából megtudtuk, hogy az angol sebész, Percivall Pott volt az első olyan kutató, akinek sikerült összefüggést kimutatnia a környezetünkben előforduló rákkeltő anyagok és a daganatok megnövekedett gyakorisága között. "Pott 1775-ben figyelt fel rá, hogy a kéményseprők között az átlagosnál jóval gyakrabban fordulnak elő a herezacskók bőrdaganatai. Pott-ot megelőzően senki sem ismerte fel, hogy a környezeti rákkeltő anyagok - az úgynevezett karcinogének - hozzájárulhatnak a daganatok kialakulásához" - ismertette ezt az igen érdekes orvostudomány-történeti tényt Cseh professzor.

Cseh Károly ezután végigvette, hogy milyen - esetenként az európai munkavállalók munkahelyein is előforduló - ágensek növelhetik a daganatok kialakulásának kockázatát. Az ionizáló röntgensugárzás ma már sehol nem okoz problémát (régebben azonban több radiológus orvos is meghalt emiatt), megjelent azonban több új rizikótényező, amelyeket sajnos nem minden munkahelyen lehet száz százalékosan kiküszöbölni. Ezek esetében nem is lehetséges olyan alsó egészségügyi határérték meghatározása, amelynek teljesülése esetén nullára csökkenne a rákkeltő ágens miatti tumorkockázat. "Minél kevesebb rákkeltő anyaggal érintkezik valaki a munkája során, annál kisebb az esélye a megbetegedésnek, de ez sosem lesz nulla. Az EU-ban emiatt, ha valaki a munkájával összefüggésben betegszik meg, kártérítés illeti" - mondta Cseh.

(A témáról bővebben is olvashat az [origo] Tudomány rovatának 2010-es cikkében: A munkahely hordozhatja a legtöbb rákkeltő kockázatot - a szerk.)

Mi az a bizonyítékokon alapuló orvostudomány?

Dr. Bíró Krisztina klinikai onkológus, az Országos Onkológiai Intézet Belgyógyászati-Onkológiai és Klinikai Farmakológiai Osztályának főorvosa - szabadidejében - régóta foglalkozik a különféle alternatív kezelésekkel és rákmegelőzőnek mondott módszerekkel. "Ha felmegyünk az internetre, töménytelen mennyiségben ömlenek ránk azok a találatok, amelyek szerint a különféle étrend-kiegészítőkkel, vitaminokkal, miegymással megelőzhetjük, vagy akár kezelhetjük is a rákot. Ezen állításoknak azonban a legtöbbször nincsen semmiféle - tudományosan is igazolható - valóságalapjuk" - mondta Bíró Krisztina.

Mit értünk ebben az esetben "valóságalapon"? A legtöbb, alternatív kezelési és megelőzési módszereket javasoló weboldalon elsőként anekdotikus történetekkel találkozunk. Valakivel megtörtént valami, amikor ezt és ezt a készítményt szedte, valaki teljes mértékben meggyógyult, miután kipróbálta ezt és ezt az alternatív kezelési formát. Természetesen nincs kizárva, hogy esetenként valóban bekövetkeznek olyan gyógyulások, amelyekről ezek a történetek szólnak, ezeket azonban önmagában még nem tekinthetjük bizonyító erejűnek egy-egy alternatív kezelési módszerre nézve.

A kezelések és a betegségmegelőzési módszerek hatékonyságának tudományos bizonyításához ugyanis olyan vizsgálatokra van szükség, amelyek kizárják például a placebo hatást. (A placebo hatásról többek között az [origo] két korábbi cikkében olvashat bővebben: Ezért lehet gyógyító erő a lélek, A placebohatás evolúciós magyarázata - a szerk.)

Bíró Krisztina a bizonyítékokon alapuló orvostudomány (angolul Evidence Based Medicine) talaján állva ismertette, hogy mi derült ki azokból a klinikai - legtöbbször kettős-vak, randomizált és placebokontrollált - vizsgálatokból, amelyekben többek között a béta-karotin (az A-vitamin előanyaga), az E-vitamin, a szelén, vagy éppen a nagy dózisban szedett C-vitamin lehetséges rákmegelőző (vagy éppen rákgyógyító) hatásait vizsgálták. A fenti videóra kattintva megtudhatja, miért nem javasolják a szakemberek, hogy nagy dózisban, betegségmegelőző céllal szedjük ezeket a vitaminokat.

(Az iménti javaslat alól az egyetlen kivétel a D-vitamin, amely azonban valójában nem is vitamin, hanem egy hormonszerű anyag. Hiányának - és ezt ma már az orvostársadalom is elismeri - rengeteg betegség kialakulásában van vagy lehet szerepe. Erről itt olvashat bővebben: Tízszeresére emelik a D-vitamin-ajánlást a magyar orvosok,Harmadával csökkenhetne a daganatok száma a megfelelő D-vitamin-szint mellett - a szerk.)

"A savas pH rossz. Értem?"

Bíró Krisztina frappáns előadását Monspart Sarolta (tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok, jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Intézet osztályvezetője) követte, aki - nem meglepő módon - mindenekelőtt a mozgás fontosságát hangsúlyozta:

Végül dr. Csapi Bence gyógyszerész szakember, a Magyar Gyógyszerész Kamara vezetőségi tagjának előadása következett a gyógyszerészek rákkezelésben játszott lehetőségeiről és felelősségéről. Csapi Bence szintén az alternatív kezelésekkel és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos tévhiteket helyezte előadása középpontjába, így ismét szóba kerültek a különböző étrend-kiegészítők, valamint a manapság igen divatos lúgosítás is. (Természetesen a lúgosításnak sincs semmi haszna, azon kívül, hogy jól hangzik, lásd például a következő írásokat: Harc a "savasodás" ellen - Lúgos futam, El vagyunk-e savasodva? - a szerk.)

Csapi Bence azt is elmondta, hogy mit ajánl azon érdeklődők számára, akik többet szeretnének tudni a különféle gyógyszerekről, gyógynövényekről és étrend-kiegészítőkről. A főként dr. Csupor Dezső gyógyszerész által írt és szerkesztett Ködpiszkáló blog célja "az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása."

A blog várja a körleveleket, spameket (kéretlen leveleket), képtelen és képpel ellátott hirdetéseket, valamint a kérdéseket a gyógyszerekről, csodaszerekről és egyéb szerekről. Az érdekes, közérdekű beküldések "megfejtését" a blogon is közzéteszik.

További ajánlott olvasmány az alternatívnak nevezett kezelésekkel (például: akupunktúra, homeopátia, csontkovácsolás, fitoterápia) kapcsolatos eddigi kutatási eredményekről:

Edzard Ernst - Simon Singh: Trükk vagy terápia? 

Bővebben a könyvről a Jobbulast.com háziorvos blogon 

Vágó István és Hraskó Gábor ajánlója a Bookline blogoldalán 

A placebohatás élettani alapjairól és a könyvről a Critical Biomass blogjában

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.