Nem lehet általános csodagyógyszerekre számítani - interjú Kéri Györggyel

Dr. Lipták Judit az Elitmed.hu számára készített interjút dr. Kéri György professzorral, aki több szempontból is úttörő jellegű kutatómunkát fejtett ki a gyógyszerkutatás, azon belül pedig elsősorban a jelátviteli terápia területén.

A többek között a KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft. tanácsadójaként is tevékenykedő professzor több olyan kulcsproblémát is megemlít a jövőbeli, modern rákgyógyszerek kifejlesztésével kapcsolatban, amelyek ma még nem megoldottak, de a kutatók már javában dolgoznak a megoldásokon. Az alábbiakban az interjú néhány fontosabb részletét közöljük, szerkesztett formában.

Elitmed.hu: Ma egyre inkább úgy gondolja a tudomány, hogy a betegségek 80%-a mögött a jelátvitel hibája húzódik. Igaz-e ez a mondat a jelátviteli hibák univerzális szerepéről, és ha igen, mit hozhat ez a jövő betegei számára?

Kéri György: A betegségek molekuláris mechanizmusainak hátterében tapasztalható jelátviteli hibák meghatározó jelentősége ma a tudományos közvéleményben és a szakirodalomban teljesen elfogadott nézet - ami nem tűnik "ideiglenes elméletnek".

A tumorok kialakulásáért felelős onkogenikus jeleket több mint 30 éve fedezték fel. Jelenleg például 380 kinázgátló molekula áll klinikai fejlesztés alatt 140 kinázcélpont ellen (a kinázok a jelátvitel kulcsmolekulái). 26 kinázgátló hatóanyag gyógyszerként már forgalomban van. Ugyanakkor 430 antitest van klinikai fejlesztés alatt 170 jelátviteli célpont ellen - ami eléggé bizonyítja, hogy ez nem csak egy divatos elmélet.

Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a jelátviteli terápia hosszabb távon és hatékonyan csak egyénre szabott molekuláris diagnosztikával együtt képzelhető el. A jelátviteli zavarok hátterében sokszor komplex jelátviteli hálózatok hibája áll, ami terápiásan többféle támadáspontot - angol szóval "multiple target" - igényel.

A jövő betegei számára az egyénre szabott jelátviteli terápia - molekuláris diagnosztikával együtt - nagyon ígéretes terápiás lehetőségeket biztosít. Látnunk kell azonban azt is, hogy itt nem lehet általánosan ható csodagyógyszerekre számítani: a jelátviteli terápia molekuláris diagnosztikára épülő, egyénre szabott terápia kell legyen.

Külön gond még a rezisztencia kialakulása és a gyógyszerek hatására bekövetkező jelátviteliút-váltás (angol kifejezéssel "pathway switch"). Ezek a gondok újabb problémákat és terápiás nehézségeket vetnek fel, amelyek a tumorőssejtek elpusztításával lennének megoldhatóak. Ez ma a tumorgyógyszer-kutatás nagy kihívása.

A hibásan kommunikáló ("hazug") sejteket - legalább is a tumorok esetében - el kell tudnunk pusztítani. Ezért fontos, ha csak lehet, a tumor minél korábbi műtéti eltávolítása is!

Ismerjük-e eléggé ahhoz a jelátviteli útvonalakat, hogy biztonsággal beavatkozhassunk a betegségek gyógyítása érdekében, és biztosan ne veszélyeztessünk más, esetleg életfontosságú folyamatokat? Másként kérdezve: mennyire valósítható meg a jelátviteli útvonalakon keresztül a célzott terápia?

A jelátviteli terápia minden esetben célzott terápia, ahol - ahogy az előbbiekben kifejtettem - azonosítjuk a hibás jeleket és specifikusan (célzottan) gátoljuk ezeket.

A jelátviteli utak és hálózatok feltérképezése és analízise valóban igen nagy feladat - és bár nagyon sokat tudunk már róluk - itt is érvényesül a tudás gömbje. Minél többet tudunk, annál nagyobb felületen érintkezünk az ismeretlennel.

A jelátviteli utak gátlása valóban felveti a mellékhatások lehetőségét, de a terápiás hatás optimalizálása, illetve a dozírozás és a specifikus hordozó rendszerek csökkenthetik ezeket. A tumorok jelátviteli terápiájának különös lehetősége, hogy a tumoroknak sokkal nagyobb a jelfüggősége (az onkogenikus jelek túlélési faktorként működnek), mint a normál sejteknek, ami terápiás szempontból nagy jelentőségű.

Milyen nyitott kérdések megválaszolása várható a jövőben?

A nyitott kérdések közül ki kell emelni a szerzett vagy indukált rezisztencia kérdését, ehhez kapcsolódóan pedig a tumorőssejtek azonosításának és elpusztításának a lehetőségét.

Mi kifejlesztettünk néhány "stemkill" - vagyis bizonyos tumorőssejteket szelektíven elpusztító - anyagot, amihez most egy EU-s program keretében specifikus markereket keresünk az egyénre szabott terápiához. Betegekből származó tumorsejteket osztrák partnerünk túlélő kultúrába visz, és ezeken teszteljük a célzott hatóanyagokat. Ez a megközelítés még nagyon sok munkát és persze szerencsét is igényel, de igazi áttörést jelenthet, ha sikerül. Ha ugyanis a tumorőssejteket elpusztítjuk, nem alakulhat ki rezisztencia és nem jön vissza a tumor.

Ugyancsak nyitott kérdés még a jelátviteli hálózatok csomópontjainak azonosítása és a csomópontfehérjék specifikus fehérje-fehérje kölcsönhatásaink szelektív gátlása. Egy további fontos nyitott kérdés - amit manapság behatóan vizsgálnak és vizsgálunk mi is - a környező kötőszövet és a tumorszövet kommunikációjának kérdése. Ez - többek között a krónikus gyulladások és az anyagcserezavarok miatt - jelentősen hozzájárul a tumorok kialakulásának és fenntartásának mechanizmusához, és újabb jelátviteli terápiás megközelítéseket igényel.

Még természetesen igen nagyszámú nyitott kérdés van, mert a sejten belüli és sejtek közötti kommunikáció nagyon komplex rendszer. De szerintem elképesztően izgalmas terület bontakozik most itt ki, és én irigylem a mai fiatal kutatókat, akik ezen a területen dolgozhatnak és beleláthatnak a kristálygömbbe.

Forrás:

A teljes interjú az Elitmed.hu oldalán olvasható

További információk Kéri Györgyről:

A professzor önéletrajza 

Dr. Kéri György akadémai kutatócsoportja 

A célzott daganatterápiákról - Kéri György rákkutató válaszolt