Adatok a tüdőrákról

A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákféleség, egyben a rákos halálozás legfőbb oka. A járványok terjedését ellenőrző amerikai intézet, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) legutóbbi, 2006-os statisztikái szerint a tüdőrák az USA-ban több halálesetért volt felelős, mint az emlő-, a prosztata- és a vastagbélrák együttvéve.

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2001-ben 5741 férfi és 2161 nő halt meg tüdődaganat következtében Magyarországon, ami az összes rákos halálozás 23,7%-ának felelt meg. Ez a férfi populációban akkor 30,5%-ot, a nőiben pedig 14,9%-ot jelentett. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2008-as adatai szerint a hazai légcső-, tüdő- és hörgőrák-halálozás összesen 8330 személyt (5597 férfi és 2733 nő) érintett. Látható, hogy a 2001 óta eltelt hét évben szinte semmit sem változtak a számok: a tüdőrák még mindig a leggyakoribb daganatos halálok, a dohányzás ellen indított egyre intenzívebb küzdelem ellenére. A leggyakoribb ráktípus 2008-ban is a tüdőrák maradt.

További elszomorító adat, hogy Európában az utóbbi években Magyarország állt az élen a tüdőrák miatti halálozást tekintve. Egy új európai elemzés az 1990-1994 és a 2000-2004 közötti időszak halálozási adatait vizsgálta, és arra jutott, hogy hat éve a magyar férfiaknál következett be a legtöbb haláleset tüdőrák miatt. Ez 100 000 főre vetítve átlagosan 255,2 halálesetet jelentett 2004-ben, a nőknél pedig átlagosan 131,5 halálesetet (a magyar nők ezzel a második helyre kerültek Európában).

A magas halálozási ráta oka az alacsony gyógyulási arány

A betegség leggyakrabban az 50-70 éves kor között fordul elő, a csúcs pedig a 60 éves kor környékére tehető. A tüdőrákos betegek nem egészen 5%-a 40 év alatti, 30 éves kor alatt pedig az esetek kevesebb mint 1%-a fordul elő. A magas halálozási ráta az alacsony gyógyulási arányra vezethető vissza, ami pedig a szűrés és a korai felismerés hiányával hozható összefüggésbe. Jelenleg nincs nemzetközileg elfogadott szűrési gyakorlat a világon.

Mindezek fényében érdemes külön kiemelni, hogy a tüdőrák a leginkább megelőzhető daganatféleség. Amerikai adatok szerint a tüdőtumorok 85-87%-a az aktív, 3-5%-a a passzív dohányzással hozható összefüggésbe, mintegy 4%-a pedig a radongáz hatásával magyarázható. (A radon egy színtelen, szagtalan gáz, amely olyan helyeken szabadul fel, ahol jelentősebb mennyiségű urán van a talajban. A radongáz mennyiségét egy egyszerű műszerrel lehet mérni, és rendszeres szellőztetéssel szabadulhatunk meg tőle. Bővebben lásd itt és itt).

Az iménti adatok alapján teljesen egyértelmű, hogy az elsődleges megelőzés a dohányzás csökkentése, míg a másodlagos megelőzés a káros kémiai anyagok elleni védekezés, a kemoprevenció lenne.

Célzott kezelések: jelentős előrelépés, de nem teljes siker

Egyelőre az új, célzott daganatterápiás gyógyszerek bevezetése sem oldotta meg teljesen a terápia kérdéseit, bár ezen a területen jelentős előrelépések történtek az utóbbi néhány évben. Ma már az előrehaladott tüdőrákban is jelentősen javítható a túlélés, ezek gyógyíthatósága azonban még mindig messze elmarad például a hasonló fázisú emlőtumorokéhoz képest.

A tüdődaganatok esetében az úgynevezett nem kissejtes tüdőrákoknál - ezek áttétes vagy helyileg előrehaladott formáiban - alkalmazhatóak a célzott szerek. Ez a daganattípus teszi ki a tüdőrákok nagyobb részét. A kezelési módszer nagy előnye, hogy a szájon át, tabletta formájában szedhető hatóanyaggal biztosítható az otthoni ellátás, vagyis nincs szükség a csak kórházban alkalmazható hosszú infúziós terápiára.

Egy másik lehetőség az úgynevezett érképződésgátló gyógyszerek alkalmazása. A kezelés ebben az esetben azon alapul, hogy meggátolhatóak azok a molekulák, amelyeket a tumorok a gyors növekedéshez szükséges vérellátó ereik képzéséhez termelnek. Az Európai Unióban 2007 augusztusában törzskönyvezték ezeket a gyógyszereket, szintén az előrehaladott és nem kissejtes tüdőrákbetegek kezelésére.

Az érképződésgátlókat úgynevezett elsővonalbeli kezelésként alkalmazzák, vagyis az elsőként választott, hagyományos kemoterápiás szerek mellett. A nemzetközi klinikai vizsgálatok alapján a kombinált kezelésben részesülő, előrehaladott tüdőrákos betegek túlélési ideje az egy évet is meghaladta - mindez komoly eredménynek számít ezen a területen. (A tüdőrák célzott kezeléséről bővebben korábbi cikkünkben olvashat: Célzott kezelések: már az előrehaladott tüdőrákban is jelentősen javítható a túlélés).

Az eddig elmondottak alapján megállapítható, hogy a tüdődaganatok jelenleg az egyik legfontosabb egészségügyi problémát jelentik, mind a kutatás, mind a megelőzés szempontjából.