Bármilyen életkorban előfordulhat, megelőzni nem lehet, mert nem ismerjük a kiváltó okait, néha évtizedekig nem okoz problémát, néha viszont egyik napról másikra ijesztő tüneteket produkál. Az agydaganatok jellemzőiről, kezelési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Lövey Józsefet, az Országos Onkológiai Intézet főorvosát, akit idén az "Év onkológusának" választottak a betegek.
Mit tudni az agydaganatok kiváltó okáról? Tévhit, vagy van igazság abban, hogy a mobiltelefonok használata agyrákot okoz?
Vizsgálatok folynak ezzel kapcsolatban, de semmilyen bizonyíték nincs még arra sem, hogy akár az elektromágneses sugárzás, akár a rádióhullám úgy befolyásolhatja a sejtek működését, hogy daganatot okozna. A mobiltelefon térereje annyira elenyésző, hogy még ha ki is derül bármilyen összefüggés az agydaganatok és a telefonhasználat között, halálozás szempontjából ez ezred-tízezred részét jelenthetné annak, amit a kihangosító nélküli mobilozás okoz az autósoknál.
Hallottam olyan elképzelést is, hogy aki "sokat használja az agyát", szintén nagyobb veszélyben van...
Valóban feltűnően sok az értelmiségi, matematikus, orvos, tudós, művész, stb. az agydaganatos betegeink között, de nincs bizonyítékunk rá, hogy lenne ilyen összefüggés.
Mivel a kiváltó okot nem ismerjük, sajnos megelőzésről sem beszélhetünk.
Jellemző, hogy milyen korban alakul ki a betegség?
Nem lehet azt mondani, hogy speciálisan egy-egy korosztályt érintenének az agydaganatok. Vannak gyermekkori típusai, de az élet folyamán bármikor kialakulhat a betegség. Egyfajta emelkedés időskorban - 65-70 éves kor fölött - megfigyelhető, ebben a korcsoportban két-háromszoros az előfordulás. Ennek oka - ahogy a többi ráktípusnál -, hogy a szervezet "pontatlanabbul" kezd működni, könnyebben csúszik hiba a sejtosztódás folyamatába, ami daganat kialakulásához vezet.
A férfiak és nők aránya nagyjából azonos a betegek között, talán valamivel több a férfi beteg.
Milyen tüneteket okoznak az agydaganatok, mennyi ideig lappanghatnak?
A lappangási idő attól függ, milyen gyorsan növekszik a daganat. Egészen szélsőséges példák vannak. Az agyhártyából kiinduló daganatok közül a kemény agyhártyából kiinduló "meningeoma" 30-40 évig növekedhet szépen, lassan, anélkül, hogy problémát okozna. Tüneteket ez is kiválthat, de sok esetben csak megfigyelésre van szükség, és az is elképzelhető, hogy valaki úgy hal meg 90 éves korában, hogy volt egy kétcentis ilyen daganata, ami soha nem okozott gondot.
A "klasszikus" agydanagatok az úgynevezett gliomák, ezek közül is a leggyakoribb a gliobastoma. Magyarországon évente 600-700 új ilyen betegünk van, ebből mintegy 400 glioblasztóma - ez a leggyakoribb típusa az agydaganatoknak.
Ezek közül a növekedőképesség alapján meghatározunk 1-es, 2-es, 3-as és 4-es grádusú, vagyis fokozatú daganatokat.
Az 1-es és 2-es fokozatú daganatokat "low-grade", vagyis alacsony grádusú daganatoknak is nevezzük; ezek nagyon hosszú ideig tudnak lappangani, lassan növekednek. Gyakran csak bizonytalan tünetek alapján kezdik el vizsgálni a betegeket. Ugyanakkor viszonylag gyakran okoznak epilepsziás rosszullétet, meglepő módon gyakrabban, mint a magasabb grádusú daganatok. Felhívhatja a figyelmet a betegségre egy enyhébb személyiségváltozás, memóriazavar, mozgászavar, de gyakran ezek a tünetek nem annyira szembetűnők.
A magas - 3-as, 4-es - grádusú daganatok viselkedése egész más: a glioblastoma például akár 2-3 nap alatt a kétszeresére nő. Nagyon heves tüneteket okozhatnak: eszméletvesztést, hirtelen beszédzavart, mozgászavart, eszméletvesztést, és itt is előfordulhatnak epilepsziás rosszullétek.
Fájdalom is jelentkezik?
Fájdalmat indirekt módon okoz az agydaganat, a nyomás-fokozódás miatt. A koponya egy zárt tér, ami nem tud tágulni - ahogy növekszik a tumor, elveszi a teret a normál agyszövettől és nyomja a környezetét. Emellett a szervezetben beindul egy védekező reakció: a daganat körül egy vizenyős, gyulladásos udvar, úgynevezett ödéma alakul ki. Előfordul, hogy maga a daganat egészen kicsi, egy-két centiméteres, de az agy fele ödémés, és ez okozza a panaszokat.
Környezet veszi észre inkább a tüneteket, vagy a beteg saját maga?
A személyiségváltozás jellegű tüneteket inkább a környezet szokta észrevenni, a normál működéssel - mozgással, beszéddel - kapcsolatosakat pedig inkább a betegek saját maguk.
Milyen eszközök alkalmasak az agydaganatok diagnosztizálására?
Az agydaganatok diagnosztikájában az MRI (mágneses rezonancia) vizsgálat játsza a legfőbb szerepet. Az egyszerű, kontrasztanyagos MRI vizsgálaton kívül vannak speciális eljárások is: ilyen például az MR spektroszkópia, mely bizonyos anyagok arányát képes kimutatni, és ez alapján dönthető el, hogy daganatról, vagy egyéb elváltozásról van-e szó.
A PET vizsgálatok bizonyos speciális típusai nagyon fontos és hasznos kiegészítő információkat adhatnak.
Sürgős esetekben a régen rutinként alkalmazott CT vizsgálat is elégséges lehet a műtét előkészítésére.
A képalkotó vizsgálatok alapján lehet következtetni a daganat típusára, és akár rosszindulatúságára, vagyis grádusára. Fontos azonban, hogy a daganat típusát csak szövettani vizsgálattal lehet pontosan meghatározni.
Milyen kezelési módokat alkalmaznak a különböző esetekben?
Alapvetően három kezeléi módszer jöhet szóba: a műtét, a sugárkezelés a kemoterápia. A daganat típusa határozza meg, hogy az adott betegnél ezeket milyen kombinációban alkalmazzuk.
A 3-as, 4-es grádusú daganatnál az operáció jelenti az elsődleges kezelést. Vannak olyan esetek, amikor ugyan rosszindulatú daganatra utaló eltérést látunk a képalkotó vizsgálatokon, de valamiért nem lehet műteni a beteget (például olyan helyen van a daganat). Ilyenkor szövettani mintát veszünk, és ez alapján döntünk a kezelésről. Műtét után is a szövettantól függ a további kezelés.
Ha a képalkotó vizsgálatok, vagy a szövettan 1-es, 2-es daganatra utalnak, alaposan mérlegelni kell, hogy mennyire legyen aggresszív a kezelés. Az operáció esetében gondolni kell arra, hogy hosszú éveket nyer a beteg, de számos agyi működési zavar jöhet létre. Ha például valaki a műtéttel több, mint tíz évet fog még élni, de lebénul a fél oldala, vagy az életminősége más módon romlik jelentősen, akkor meg kell fontolni, hogy mennyire legyen kiterjesztett a műtét.
1-es grádusú daganattal elég ritkán találkozunk - ezeket gyakran csak követjük, nem is "nyúlunk hozzá".
A szövettani vizsgálatok után derül ki, hogy milyen utókezelésre - sugárterápiára, illetve kemoterápiára - van szükség.
A primer agydaganat és az agyi áttét között milyen különbségek vannak?
Óriási különbség van. A primer agydaganat az agyból indul ki, és egy-két kivételtől eltekintve szinte soha nem kerül tovább a szervezetbe, nem ad távoli áttétet. Az agyi áttétek ezzel szemben a szervezetben lévő valamilyen daganatból kerünek be az agyba, és kezelésük talán még nagyobb problémát jelent, mint a primer agydaganaté. Egyrészt rövid időn belül komoly működészavarokhoz vezethetnek, és lehet, hogy több - akár száz - daganat is kialakul az agyban. Ráadásul az elszórt daganatok kezelése igen nehéz: az egész agyat nagy dózissal nem lehet besugarazni, a gyógyszeres kezelés pedig azért nehézkes, mert a véragygát a legtöbb vegyszert - így a gyógyszereket - nem engedi be az agyba. Vannak, amelyek azért be tudnak jutni, de összességében a központi idegrendszerben nem túl jó a gyógyszerek hatékonysága.
Melyik ráktípusokra jellemző, hogy agyi áttétet adnak?
Az agyi áttétek 70 százaléka a tüdőből indul ki. Ezen kívül az emlőrákoknál, a festéksejtes bőrdaganatnál, a vastagbélráknál, végbélráknál, gyomordaganatnál, hasnyálmirigy daganatoknál jellemző az agyi áttét. Az összes daganat mintegy húsz százalékában alakul ki agyi áttét.
Léteznek célzott terápiás szerek az agydaganatok ellen?
Vizsgálják mind az érképződésgátlókat, mind a növekedési faktor receptor gátlókat, de még nehéz róluk mit mondani; klinikai vizsgálatokban tesztelik őket és egyelőre normál úton nem elérhetők.
Van egy nagyon hatékony, új kemoterápiás szerünk, amit glioblastoma esetében ma már rutinszerűen alkalmazunk sugárterápiával együtt, illetve kiújulás esetén önmagában. Így az egyik legrosszabbul gyógyítható betegségnél is van már némi reménysugár; a szinte semmihez képest jelentősen növelte a túlélési esélyeket a gyógyszer. Nagyon nem mindegy, hogy milyen állapotú, milyen korú, milyen kezeléseken átesett betegeknek adjuk, de bizonyos csoportokban a nulláról 28 százalékra növelte az öt éves túlélést, ami hatalmas áttörést jelent.
Sajnos nagyon kevéssé ismerjük az agydaganatok biológiáját, épp emiatt elég mechanisztikus a szemléletünk a gyógyításban. A grádus szerinti beosztás helyett lassanként kezdünk áttérni arra, hogy biológiai markerek alapján határozzuk meg a betegséget. Például glioblastománál a betegek egy részében aktív egy bizonyos enzim, ami kijavítja a daganatban lévő károsodásokat - így a kemoterápiával és a sugárkezeléssel elért roncsolást is -, míg más betegekben ugyanez a génszakasz "le van csöndesítve", így sokkal hatékonyabb a kemoterápia és a sugárkezelés. Ez alapján tehát két egészen eltérő viselkedésű daganattípust tudunk megkülönböztetni.
Az ilyen ismert markereket vizsgálják valahol az országban?
Jelen pillanatban nem, mert még maguk a vizsgálatok is vizsgálati fázisban vannak... Technikailag Magyarországon több laboratórium lenne képes rá, hogy megcsinálja ezeket a vizsgálatokat, de az orvosi döntést jelen pillanatban ez nem befolyásolja.
A jövő az, hogy minél jobban megvizsgáljuk a daganatokat molekuláris szempontból is - nem csak a "fényképüket", hanem a "lelküket" is meg akarjuk ismerni.
Hol kezelnek, hol operálnak Magyarországon agydaganatot?
A műtéteket idegsebészeteken végzik, ilyenből viszonylag sok van az országban. Mint minden sebészeti beavatkozásnál, az agyműtétnél is az a lényeg, hogy gyakorlott szakember végezze. Ezenkívül nagyon fontos, hogy - mint minden daganat ellátásában - az agydaganat ellátásában sokfajta szakember vesz részt: szükség van a patológus, a sebész, a sugárterapeuta, a klinikai onkológus munkájára, aztán a rehabilitáció során gyógytornászra, pszichológusra.
A gyógyulási esélyek legnagyobbrészt attól függnek, hogy a beteg idejében jó helyre kerül-e, ahol minden szakember és feltétel elérhető.
A kiegészítő, alternatív módszereknek lehet szerepe a kezelésben?
Egyikről sem tudunk igazán mit mondani, hiszen ezeket nem próbálják ki úgy, ahogy az a gyógyszereknél szokás. Klinikai vizsgálatok helyett anekdoktikus közlések vannak. Sajnos időnként azt látjuk, hogy még ártalmasak is - az étrendkiegészítőknél egyedül azt kötelező vizsgálni, hogy mérgezőek-e, de azt nem, hogy lehetnek-e bizonyos esetekben ártalmasak...
Másrészről viszont egy megfelelően kiválasztott alternatív módszer elősegítheti a beteg gyógyulását azáltal, hogy hozzájárul a lelki küzdőképességéhez, úgy érezheti, aktívan tesz a saját gyógyulásáért, nem csak "tűri" a kezeléseket.
Jelen pillanatban olyan alternatív módszer, aminek a hatékonysága egyértelműen bizonyított lenne, nincs, de igyekszünk tanácsot adni a betegeknek. Próbálunk olyan légkört kialakítani, hogy a beteg merjen kérdezni, merje elmondani, hogy milyen alternatív szereket szed, vagy milyen alternatív módszereket használ - rávezetjük, hogy ezek közül mi az, ami ártalmas lehet. Például egy nagyon szélsőséges, életmódváltoztatással járó diéta bevezetése olyankor, amikor az illető fizikai egészsége is rossz, és a lelki egészsége erős megterhelés alatt van, olyan kárt tud okozni, ami helyrehozhatatlan. Ami nem árt, azt kiegészítő kezelésként természetesen végezheti a beteg.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
