"Kiegészítő módszerek a daganatos betegek életminőségének javításában a kutatások és a tapasztalatok fényében" - ezzel a címmel rendezett egész napos előadássorozatot "A rák ellen, az emberért, a holnapért!" Alapítvány. A szimpóziumra olyan neves előadókat is meghívtak, mint prof. dr. Tímár József patológus, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és prof. dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, akik mindketten a Magyar Tudományos Akadémia doktorai. Rajtuk kívül - több más szakember mellett - előadott még Beata Bishop pszichoterapeuta, az Egészségforrás Alapítvány egyik alapítója, aki könyvet is írt saját gyógyulásáról, Ideje a gyógyításnak címmel. Az alábbiakban a konferencia első felében elhangzottakat nézhetik meg videón.
A szimpózium első előadójaként - dr. Svastics Egon onkológus sebész köszöntője - után Vokó Zoltán, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa beszélt az egészségvédelem népegészségügyi programon belül megvalósítható lehetőségeiről. Vokó összefoglalta az elmúlt 25 év tapasztalatait, majd felvázolta, hogy melyek azok az aktivitások, amelyek elősegíthetnék a magyar népesség egészségjavulását. A helyzet egyelőre nem túl biztató, hiszen - mint az a kivetített ábrán is jól látható - a magyarok a legtöbb európai országhoz viszonyítva sokkal rosszabbul állnak a várható élettartamot tekintve, amelyet az országok fejenkénti nemzeti össztermékének (GDP) függvényében ábrázolt a grafikon. Ezt a felmérést az OECD készítette 2009-ben, tehát korántsem elavult, hanem egy viszonylag friss felmérésről van szó. Vokó részletesen ismertette a kormány közeljövőben tervezett beavatkozásait, majd átadta a szót dr. Farkas Ilona orvosnak, a Rák Ellen Alapítvány egyik alapítójának és jelenlegi szakmai tanácsadójának.
Farkas - aki sokáig az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott statisztikusként - pályája egy pontján igencsak megdöbbent azon, hogy milyen tendenciák zajlanak Magyarországon. 1980-ban hazánk lett a világ legmagasabb halálozású országa, és ezt a nem túl előkelő helyezést - bár azóta javult a helyzet - még mindig nem sikerült egy már elfogadhatónak nevezhető szintre szorítani. Farkas ismertette azokat az okokat, amelyek ide vezettek, majd elmesélte a Rák Ellen Alapítvány létrehozásának körülményeit és a szervezet fő motivációját. Ez az alapítvány volt Magyarország első rákellenes civil szervezete, amelynek munkatársai töretlen lelkesedéssel - és az utóbbi néhány hónapban újult erővel - igyekeznek azon, hogy átadják a lakosságnak az egészséges életmód gyakorlati megvalósításához szükséges üzeneteket.
A következő előadást egy nemzetközileg is elismert hazai szakember, prof. dr. Tímár József patológus, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és az MTA doktora tartotta. A laikusokban leggyakrabban felmerülő egyik kérdés, hogy örökölhető-e a rák. A válasz igen. Elkerülhető-e mindez? Az semmiképpen, hogy dédszüleinktől, nagyszüleinktől vagy szüleinktől ne örököljünk olyan géneket, amelyek hajlamossá tehetnek minket bizonyos fajta ráktípusokra. Az ellen azonban mi magunk is sokat tehetünk, hogy a kérdéses daganatfajta minél kisebb eséllyel jelenjen meg nálunk. A rákhajlam realizálódása - vagyis a konkrét tumor megjelenésének valószínűsége - ugyanis mindenkinél nagyban függ az életmódtól és a táplálkozástól, valamint a lelki tényezőktől is. (A rák örökölhetőségéről Tímár egy korábbi előadásából tájékozódhatnak részletesebben: Örökölhető-e, fertőz-e a rák? - a betegség genetikai háttere - videó).
Miután a professzor ismertette a rákgének öröklődési mechanizmusait és az örökletes ráktípusok ismertebb és ritkább fajtáit, részletesen beszélt arról is, hogy fertőző-e a rák. Erre a kérdésre egyértelműen nemleges a válasz, de meg kell említeni azt is, hogy a különféle fertőző ágensek - baktériumok, vírusok - viszont aktívan közreműködhetnek a daganatok kialakulásában. A fertőző betegségek - mint amilyen például a humán papillómavírus (HPV) által okozott fertőzés - megelőzhetőek, így ezen keresztül a rák is elkerülhető. A HPV esetében ez például úgy érhető el, hogy a tizenéves lányok beadatják maguknak a HPV meghatározott vírustörzsei ellen kifejlesztett védőoltást. Ez ma már sok helyen ingyenesen áll a rendelkezésükre. Az előadás további részleteiért kattintson a videóra!
Tímár professzor után prof. dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanárának előadását hallgathatták meg a résztvevők "Kemoprevenció - a daganatok megelőzésének lehetőségei" címmel. A szakember elsőként a rák megelőzésének főbb lehetőségeit ismertette: ezzel a területtel foglalkozik az úgynevezett proaktív medicina, amely az aktív medicinával szemben nem a meglévő betegség gyógyítását vagy kezelését, hanem annak megelőzését tűzi ki fő célul.
Érdemes tudni, hogy a környezeti tényezők - természeti és mesterséges környezet, életmód, táplálkozás - körülbelül 35%-ban befolyásolják az egészségi állapotunk alakulását, míg a társadalmi, szociális és pszichés tényezők hatása - mint amilyen például a túlzott stressz - csak 20%-os. A genetikai - vagy inkább genomikai - tényezők 30, az egészségügyi ellátórendszerek fejlettségi szintje pedig mindössze mindössze 15%-ban befolyásolják, hogy milyen lesz az egészségünk. Vagyis, nem érdemes a hazai egészségügyi ellátás fejletlenségét hibáztatnunk azért, hogy az utóbbi években ennyire gyakorivá váltak a daganatos megbetegedések. Ha ugyanis csak a daganatok kialakulásának valószínűségeit tekintjük, akkor a következőt mondhatjuk: a rossz táplálkozás 35%-ban, a dohányzás 30%-ban, a fertőzések 10%-ban, a szexuális magatartás 7%-ban, a foglalkozás 4%-ban, az alkohol és a geofizikai tényezők 3%-ban, a környezetszennyezés 2%-ban, a gyógyszerek pedig 1%-ban tehetőek felelőssé a rák kialakulásáért. (Forrás: A daganatok kialakulásának környezeti okai %-ban, Doll és Peto után).
A professzor mind a négy felsorolt területet részletesen ismertette, majd elmagyarázta, hogy mik a fők különbségek az elsődleges (primer) és a másodlagos (szekunder) rákprevenció között. Ezt követően főként az elsődleges megelőzésre alkalmas módszerek következtek, amelyekről videónkban hallhat bővebb információkat.
Ember István után Kovács Zsuzsa klinikai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem munkatársa következett, aki egy Albert Einstein idézettel kezdte előadását: "Nem minden számít ami megszámolható, és nem minden megszámolható, ami számít." A szakember arra utalt mindezzel, hogy lelki folyamatainkat - az élettani folyamatokkal szemben - gyakran igen nehéz számszerűsített formában kifejezni, holott ezek gyakran ugyanannyira fontosak - vagy néha még fontosabbak - a rák szempontjából, mint a kézzel fogható és számokkal is leírható élettani folyamatok. Kovács Zsuzsa egy a közelmúltban végzett pszichoonkológiai kutatás eredményeiről számolt be a hallgatóságnak, amelyben - hogy a tudományos világ is elfogadja - szignifikáns statisztikai eredményekkel is alátámasztották a lelki tényezők daganatkialakulásban betöltött szerepét.
A vizsgálatot az Országos Onkológiai Intézetben végezték az elmúlt 3 évben, 261 olyan emlőrákos hölggyel, akik már átestek a kemo- vagy sugárterápiás kezelésen, de áttétekkel még nem rendelkeztek. A kutatásból egyértelműen kiderült, hogy hölgyek számára szervezett rehabilitációs programmal valóban érzékelhető javulást lehet elérni a betegek állapotában. A rehabilitációs program több részből tevődött össze, egyik eleme egy ötnapos, bentlakásos életmódtábor volt, ahol a szakemberek elméleti és gyakorlati ismereteket is átadtak a résztvevő hölgyeknek. Videónkból megtudhatja, hogy kinél és mennyire bizonyult hatékonynak az "életmódváltó" program!
A konferencia következő tematikus blokkjában - amely a "Jó gyakorlatok" címet viselte - Kovács Dóra, a Rák Ellen Alapítvány munkatársa ismertette részletesen azokat a gyakorlatokat, amelyekkel az alapítvány imént már említett életmódtáborában próbálták elősegíteni a résztvevő hölgyek életmódváltását. Kovács Dóra azt követően lett az alapítvány munkatársa, hogy 1991-ben áttétes melanomával diagnosztizálták, így előadásában valóban hitelesen képviselhette a betegoldalt. Kovács - a betegek döntő többségéhez hasonlóan - elsőként a hagyományos egészségügyi ellátórendszerben próbált orvosságot találni a betegségére, és csak később, a rák kiújulása után fordult azon módszerek felé, amelyekkel nemcsak a testben, hanem a lélekben zajló folyamatokat is megpróbálják a lehető legjobb irányba terelni. Hallgassa meg, hogy mik egy mára gyógyult beteg tapasztalatai a rák egész embert figyelembe vevő - holisztikus - gyógyításával kapcsolatban!
Szabados Márta gyógytornász, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa előbb a hallgatóságot is bevonta néhány frissítő, lazító gyakorlatba, majd a mozgás pozitív élettani hatásairól mesélt. Szabados 26 éve dolgozik az onkológiai intézetben, így előadásában sem azt mondta el, amit könyvekből olvasott, hanem amit a mindennapokban is rendszeresen tapasztal a betegei körében. Videónkból az is kiderül, hogy mennyiben befolyásolja a betegek mozgáshoz való viszonya a rákellenes kezelés várható kimenetelét.
Végül - a konferencia első felének zárásaként - dr. Rohánszky Magda onkopszichológus beszélt arról, hogy "milyen erős a felröppenő Tűzmadár". A Tűzmadár nem más, mint a Szent László Kórház betegtámogató alapítványának neve, amelynek tevékenységéről korábbi videós összefoglalóinkban már beszámoltunk: Tűzmadár Ház: mintaprogram a rákbetegek hatékonyabb gyógyulásáért, Prof. Dr. Bodoky György és Dr. Rohánszky Magda a Tűzmadár Ház tevékenységéről - kérdések és válaszok videón. Nézze meg, miben segítenek az ottani szakemberek a daganatos betegeknek, és mik az alapítvány tevékenységének legújabb eredményei!
A konferencia második felének előadásairól készített videós összefoglalónkat cikkünk folytatásában közöljük. Az eseményről készített fotógaléria itt érhető el, az előadásokon levetített fóliák pedig innen tölthetőek le, powerpoint formátumban.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
