Dr. Bödör Csaba, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársaDr. Bödör Csaba, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa a Limfóma-Mielóma Klub keretein belül augusztusban tartott előadást a genetika szerepéről az onkohematológiai betegségek diagnosztikájában. A kutató korábban a neves Nature Genetics folyóiratban publikálta a limfóma follikuláris típusainak genetikai hátterével kapcsolatos eredményeit, amelyek a betegség kezelési lehetőségeinek bővítését is jelentősen elősegíthetik a közeljövőben.
Hasznos honlapok:
A Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány honlapja
A Mielóma Támogató Csoport Facebook oldala
A Limfóma Támogató Csoport Facebook oldala
Háttéranyagok:
Milyen típusai vannak a limfómáknak?
A Hodgkin-kór és a non-Hodgkin limfómák fő különbségei
A limfómák célzott kezelési lehetőségei
Kérdések és válaszok az onkohematológiai limfóma tanácsadással kapcsolatban
"Az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben immár 12 éve működik az onkohematológiai centrum, amely többek között a limfómák és a leukémiák diagnosztikájával foglalkozik: évente mintegy 5000 hazai beteg mintáit vizsgáljuk. A centrumban folyó munka részben a lehető legpontosabb diagnózis felállítására irányul, másrészt az onkohematológiai betegségek előrehaladását - progresszióját - segítünk nyomon követni. A harmadik és talán legfontosabb feladatunk, hogy segítsük a kezelőorvosokat a terápiás hatások felmérésében, vagyis annak eldöntésében, hogy az adott betegnél aktuálisan választott kezelés az idő előrehaladtával mennyire bizonyul hatékonynak. A szövettani mintavételből származó ráksejtek genetikai vizsgálatával ideális esetben pontosan azonosíthatóak a terápiás célpontok, vagyis azok a fehérjék, amelyek hibás működése következtében egyre inkább előrehalad az adott típusú limfóma vagy leukémia" - foglalta össze a centrumban folyó munka lényegét a külföldön is elismert magyar szakember.
Bödör részletesen ismertette a szövettani vizsgálatok célját és menetét, beszélt a sejtek fehérjéinek és a kromoszómáknak a vizsgálatáról (ez utóbbit nevezik citogenetikai vizsgálatoknak), majd ismertette egy jelenlegi már általánosan alkalmazott, modern kromoszómaelemző módszer, az úgynevezett FISH vizsgálat lényegét is.
Az előadásból megismerkedhetünk továbbá a krónikus mieloid leukémia, vagyis a CML kialakulásának kromoszomális és molekuláris okaival, és megtudhatjuk, hogy miként zajlik a célzott terápiája ennek a legtöbb esetben ma már igen jól kezelhető daganattípusnak. Kiderül az is, hogy miért nem sikerült eddig egyetlen másik hematológiai vagy szolid tumornál sem a CML-éhez hasonló, mindmáig kiemelkedőnek számító sikert elérni a különféle célzott daganatterápiák alkalmazása során.
Legalább húszféle gyógyszer/gyógyszerjelölt csak a diffúz nagy B-sejtes limfóma kezelésére
Az előadás végén megismerkedhetünk egy olyan ábrával is, amely nem rég jelent meg egy színvonalas hematológiai szakfolyóiratban, és amely még az orvosok többségét is zavarba hozza. A diffúz nagy B-sejtes limfóma kialakulásának molekuláris hátteréről van szó, és erre szinte bármit mondhatunk, csak azt nem, hogy egyszerű lenne.
Az onkológusoknak rengeteg olyan, egymással is bonyolult kapcsolatban álló molekulával kell ugyanis számolniuk, amelyek meghibásodása - az őket előállító gének különféle mutációi következtében - külön-külön vagy akár egyszerre is bekövetkezhet. Az ábra azonban mindezek ellenére mégis reménykeltő, hiszen azt a több mint húszféle gyógyszermolekulát is láthatjuk, amelyek vagy már gyógyszerként is elérhetőek, vagy még a klinikai tesztelési szakaszban vannak, és képesek - vagy képesnek tűnnek - arra, hogy meggátolják a hibásan működő molekulák (jellemzően fehérjék) diszfunkcionális aktivitásait.
A szakember eddigi egyik legjelentősebb kutatási eredményéről itt olvasható egy részletes és a laikus olvasók számára is tökéletesen érthető beszámoló: Dr. Bödör Csaba eredményei közelebb vihetnek a follikuláris limfóma gyógyításához
* * *
* * *
További, az onkohematológai betegségekkel kapcsolatos videós anyagaink:
A klinikai vizsgálat, mint lehetőség - Telekes András előadása
Mi alapján dönt egy orvos a betege kezeléséről? - Mikala Gábor előadása
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
