Forradalmi újdonság a méhnyakrákszűrésben

Daganatok.hu 2022. június 1.
Megosztás:

A Debreceni Egyetem, a Delta Services, valamint a Sightspot Network közös fejlesztésének köszönhetően gyorsabban, megbízhatóbban lehet diagnosztizálni a méhnyakrákot, így a betegség kezelése is időben elkezdhető. A mélytanulási technológiára épülő képdiagnosztikai rendszer azonosítja a rákos sejteket.

A méhnyakrákszűrést forradalmasíthatja a konzorcium közös fejlesztése - hangzott el a diagnosztikai rendszert bemutató pénteki tájékoztatón, a Debreceni Egyetem Informatikai Karán. A kar tudományos munkájában központi szerepet tölt be a mesterséges intelligencia kutatása, a diagnosztikai rendszer kifejlesztése pedig tökéletesen illeszkedik ehhez. A szűrővizsgálatok eredményeire jelenleg 2-4 hetet kell várni. A magyar fejlesztésnek köszönhetően azonban a minták szűrésénél használt, a mesterséges intelligencia által megtámogatott új szoftverek segítik az eredmények gyorsabb kiértékelését.

Hajdu András, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánja hangsúlyozta, hogy a prototípus elkészült és már a gyakorlatban is használható.

"A cél az, hogy az új diagnosztikai rendszert bevezessék a klinikai gyakorlatba. Ehhez azonban még egy nemzetközi tesztelésre, kiértékelése van szükség. A mesterséges intelligencia révén költséghatékonyan és gyorsan lehet eredményeket elérni. A korai felismerésnek köszönhetően pedig lényegesen több életmentő beavatkozást végezhetnek az orvosok. A projektben nagy hangsúlyt kapott a manuális munka, a felügyelt gépi tanítás. A felépített adatbázist nemcsak a citológiai, hanem más szakterületeken is lehet majd hasznosítani" - tette hozzá a kari vezető. Vidra László, a Delta Systems Kft. ügyvezetője kiemelte: a módszer jelentősen tehermentesítheti az egészségügyet, ugyanis emberi munka igénybevétele nélkül képes felismerni a digitalizált keneteken az elváltozásokat mutató sejteket. "A digitalizáció kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából, a projekt pedig a szakemberhiányon is jelentős mértékben javíthat. Kiemelten fontos területen katalizátor szerepet tölthetünk be, hiszen a digitalizáció fejlesztése a nemzetgazdaság részéről is elsődleges célkitűzés. Ehhez kapcsolódóan a mesterséges intelligencia segítségével a deep learning technológiát alkalmaztuk. Az egyetem és a szakma, a piacra jutást segítő rendszerintegrátor együttműködése példaértékű, ami azt is jelzi, hogy előremutató ökoszisztéma van kialakulóban" - emelte ki az ügyvezető.

Kovács Ilona, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Patológiai Osztályának vezetője, cytopatológiai szakorvos megjegyezte, hogy olyan szoftvert fejlesztettek, amely képes arra, hogy a kóros sejtek kiválasztásához minőségellenőrzést is nyújtson.

"Egy orvosi munkacsoport dolgozott a digitalizációs folyamatban, a képek értékelésében és a minták kiválasztásában a rendszer betanítási fázisában. Az informatikai munkacsoporttól kapott adatok alapján, a tízezer felvett kenetből a gépi tanuláshoz és teszteléshez összesen több mint 264 ezer sejtképet dolgozott fel. Ha stratégiaváltás történik a méhnyakrákszűrésben, akkor a fejlesztés beválthatja a hozzá fűzött reményeket" - hangsúlyozta az osztályvezető főorvos.

Harangi Balázs, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának docense elmondta, az eddigi tapasztalatok szerint sejtszinten jelenleg kilencvenhárom százalékos pontossággal működik a rendszer.

"Elengedhetetlen volt a citológusok munkája a kenetek összegyűjtésében és a digitalizációban. A fő feladatunk az volt, hogy kinyerjük az összegyűjtött kenetekből a sejteket, ehhez hagyományos és fejlett gépi képfeldolgozó eljárásokat használtunk. Százezerszer kétszázezer pixel felbontású képek készültek egyenként hét gigabájt méretben. Szeretnénk lefuttatni egy olyan tesztelést, ami bizonyítja, hogy a rendszer működik és magabiztosan alkalmazható a gyakorlati megvalósításban" - közölte A fejlesztés a Széchenyi 2020 program keretében megjelent, "K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések" című pályázati kiírás révén valósult meg.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.