Az asszisztált reprodukciós eljárások - köztük az in vitro fertilizáció, vagyis a külső, testen kívüli megtermékenyítés, rövid nevén IVF - nem növelik a petefészekrák kialakulásának kockázatát egy új tanulmány szerint, amely a Journal of the National Cancer Institute (JNCI) című orvosi folyóiratban jelent meg.
Csaknem négy évtizede foglalkoztatja a kutatókat, hogy ezek a beavatkozások növelik-e vagy sem a petefészektumorok kockázatát. Egyesek szerint ennek fennállhat a lehetősége a nemi hormonok szintjének jelentős megemelkedése, valamint a petefészekszöveten ejtett számos szúrás miatt.
Korábban több tanulmány is vizsgálta az asszisztált reprodukciós eljárások és a petefészekrák kockázata közötti kapcsolatot, ám ellentmondásos eredmények születtek.
A kutatók ezúttal Hollandiára fókuszálták tanulmányukat, és összevetették az asszisztált reprodukciós eljárásokra vonatkozó adatbázist a nemzeti rákregiszterrel. A tanulmány több mint 30 ezer olyan meddő nő adatait elemezte, aki petefészek-stimuláción esett át 1983 és 2001 között, valamint csaknem 10 ezer olyan meddő nőét, aki nem kapott ilyen kezelést.
A szakemberek azt vizsgálták, hogy a petefészek stimuláción átesett meddő nőknél magasabb volt-e a petefészekrák kockázata az átlagnépességhez, illetve az ilyen beavatkozásban nem részesült meddő nőkhöz képest. Huszonnégy év alatt 158 invazív és 100 határeseti petefészekdaganat alakult ki a tanulmányban vizsgált nőknél.
Az asszisztált reprodukciós beavatkozáson átesett meddő nőknél nem volt magasabb a petefészekrák kockázata, mint a kezelésben nem részesült meddő nőknél, még több mint húsz év elteltével sem. Az átlagnépességhez viszonyítva viszont magasabb volt a kockázat, ám ennek elsődleges oka a jelek szerint az volt, hogy a beavatkozáson átesett meddő nők nagyobb arányban maradtak végül gyermek nélkül.
A tanulmány szerint a gyermektelenség a petefészekrák erős kockázati tényezője. Az asszisztált reprodukciós eljáráson átesett nőknél csökkent a petefészekrák kockázata a nagyobb számú sikeres beavatkozással. A petefészek-stimuláción átesett nők körében csaknem kétszer magasabb volt a kockázata a határeseti petefészekdaganat kialakulásának az átlagnépességhez és a kezelésben nem részesült meddő nőkhöz képest egyaránt. Az ilyen tumorok kockázata azonban nem növekedett a kezelések számával párhuzamosan vagy hosszú távon, ami azt sugallja, hogy a megnövekedett kockázat hátterében a páciens valamilyen alapbetegsége és nem maga a kezelés állhat.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
