A különféle ráktípusok áttétképzésében fontos szerepet játszanak a vérkeringésbe bejutó, majd folyamatosan keringő, "elkóborolt" ráksejtek. Ezekből jellemzően csak igen kevés található a véráramban, az áttétképzéshez viszont ennyi is elegendő lehet. A kóbor ráksejtek azonosítása igen fontos lenne, tekintve, hogy a daganatokkal összefüggő halálesetek mintegy 90 százalékát nem az elsődleges tumorok, hanem az áttétek okozzák. A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói az áttétképző, kóbor ráksejtek vérmintából történő kimutatásában tettek egy nagy lépést.
Rákkutatással kapcsolatos anyagaink:
Magyar rákkutatót is meghívtak a giga technológiai világkiállításra Szaúd-Arábiába
A daganatsejtek DNS-ének feldarabolása is hatékony lehet a rákkezelésben
Gyógyszer nélkül is lehetne pusztítani a rákot
Hogyan lehetne elkapni azokat a ráksejteket, amelyek már a véráramba kerültek, de még nem okoztak áttétet? Erre jelenleg nem létezik kellően pontos módszer, így a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatása lehet az első, amelyik a kellő érzékenységgel oldaná meg ezt a problémát. A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben közölt tanulmány egy olyan optikai mikroszkópot mutat be, amelyhez a világ eddigi leggyorsabb kameráját csatlakoztatták. A sejtek elemzésére jelenleg is olyan mikroszkópokat használnak, amelyek digitális kamerával vannak felszerelve, ezek azonban túl lassúak a vérben keringő ráksejtek érzékeléséhez.
A kutatócsoport egy olyan vérmintát használt az elemzéshez, amelybe kis mennyiségű, laboratóriumban növesztett emlőráksejtet helyeztek. A kamerás mikroszkóppal végzett vérvizsgálat során másodpercenként 100 000 sejtet sikerült elemezni, ami körülbelül 100-szorosa a jelenleg használt, hagyományos, képkészítésen alapuló vérelemző készülékek teljesítményének. Az UCLA mikroszkójával rekordalacsony hamis pozitív rátát sikerült produkálni: egy millió vérsejt esetén mindössze egyszer jelzett hamisan emlőráksejtet az eszköz - írja az UCLA sajtóanyaga.
Az optikai mikroszkóphoz a világ leggyorsabb kameráját csatlakoztatták (kép: UCLA)
"Ahhoz, hogy a kóbor sejteket elkapja, a kamerának képesnek kell lennie arra, hogy folyamatos üzemmódban képek millióit készítse és dolgozza fel, mindezt igen nagy mintavételezési sebességgel" - magyarázta Bahram Jalali kutatásvezető, aki szerint a hagyományos (CCD és CMOS) kamerák ehhez nem elég gyorsak és nem elég érzékenyek. Időbe telik ugyanis, mire a pixelsorokból kiolvassák az adatokat, nagy sebességnél pedig csökken a fényérzékenységük - írja a vizsgálatról a Medical Online.
"A kezdeti eredmények azt mutatják, hogy az új technológia alkalmas lehet a vérben keringő, kisszámú tumorsejt azonosítására egy nagy mennyiségű vérmintában. Ezzel megbízható pontossággal, korán ki lehetne mutatni a daganat jelenlétét a szervezetben, egyben mérni lehetne a gyógyszeres vagy a sugárterápia hatékonyságát is. Jelenleg teszteket folytatunk a módszer klinikai alkalmazhatóságának meghatározására" - írja az UCLA beszámolója.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
