Listeria monocytogenes baktériumok (Forrás: HACCPEUROPA)A hasnyálmirigyrák áttéteinek kezelésére dolgozott ki új módszert az Albert Einstein College of Medicine kutatócsoportja. Az egyelőre csak egérmodellen tesztelt eljárás lényege, hogy radioaktív réniumizotópokat hordozó, élő - de legyengített -baktériumokat juttatnak a szervezetbe, amelyek az egészséges sejteket nem károsítják, az áttéteket képző tumorsejteket azonban nagy hatékonysággal képesek elpusztítani.
Rákkutatással kapcsolatos anyagaink:
Magyar rákkutatót is meghívtak a giga technológiai világkiállításra Szaúd-Arábiába
A daganatsejtek DNS-ének feldarabolása is hatékony lehet a rákkezelésben
Gyógyszer nélkül is lehetne pusztítani a rákot
A hasnyálmirigyrákok esetében nagy szükség lenne egy újfajta rákellenes terápia klinikai gyakorlatban történő bevezetésére, a jelenlegi kezelések ugyanis meglehetősen kis hatékonysággal alkalmazhatóak csak.
Ha sikerül időben felismerni a daganatot - ez az esetek döntő többségében sajnos nem sikerül - akkor sebészeti beavatkozással még jó eredmények érhetőek el, amikor viszont már áttéteket is képzett a daganat, a túlélés esélye minimálisra csökken.
Az 5-éves túlélés valószínűsége hasnyálmirigyrák esetén jelenleg mindössze 4 százalékos, a kezelések többsége pedig a betegek életminőségének minél jobb szinten tartására korlátozódik.
Legyengített Listeria baktériumok radioaktív izotópokkal felfegyverezve
Néhány éve már sikerült megfigyelni, hogy az egyébként ételmérgezéseket kiváltó Listeria monocytogenes baktériumok legyengített változatai képesek megfertőzni a ráksejteket, az egészséges sejteket azonban érintetlenül hagyják.
2009-ben aztán arra is rájöttek, hogy mi a jelenség oka: a tumorok mikrokörnyezete - vagyis a daganatsejteket körülvevő sejtek - képes elnyomni a szervezet immunrendszerét, ami lehetővé teszi a baktériumoknak, hogy életben maradjanak a ráksejtek belsejében. Védekező rendszerünk ezzel szemben azonnal elpusztítja a legyengített baktériumokat minden olyan szövetben, amely még egészséges.
Bal oldalon a kontroll egerek áttéteinek mérete, jobbra pedig a radioaktív baktériumokkal kezelt állatoké (Forrás: Albert Einstein College of Medicine)
A fenti eredményeket követte a radioimmunterápiák kifejlesztésével foglalkozó Ekaterina Dadachova ötlete. A radioaktív izotópokat - különféle antitestekhez kapcsoltan - amúgy is elterjedten alkalmazzák egyes daganatterápiákban, miért ne lehetne hát összekapcsolni a két módszert, és ezúttal élő, de legyengített baktériumokhoz kötni a radioizotópokat?
Az antitestekhez kapcsolt radioizotópoknál azáltal végezhető el a tumorsejtek szelektív pusztítása, hogy miután az antitestek a ráksejtek felszínén található antigénekhez kapcsolódtak (az antitestek és az antigének egyaránt fehérjék), a radioizotópok által kibocsátott sugárzás megöli a ráksejteket.
Az áttétek 90 százaléka eltűnt az egerek szervezetéből
Dadachova és a kutatást vezető Claudia Gravekamp réniumot kapcsoltak a legyengített Listeria baktériumokhoz, majd bejuttatták őket az áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő kísérleti egerek szervezetébe. Azért épp a réniumot választották, mert az átmenetifém 188-as izotópjának bomlása során béta részecskéket bocsát ki, amelyek nagy hatékonysággal pusztítják a ráksejteket.
A másik ok, hogy a rénium ezen izotópjának mindössze 17 órás a felezési ideje, a sugárzó anyag ezért viszonylag hamar kiürül a szervezetből, minimalizálva az egészséges szövetek károsodásának esélyeit - írja a kutatásról kiadott sajtóanyag.
Az eredmények igen biztatóak, az elsődleges hasnyálmirigytumor áttéteinek 90 százaléka ugyanis eltűnt az állatok szervezetéből. A radioaktív baktériumok ugyanakkor főként csak az áttétes sejtekben halmozódtak fel, az elsődleges daganatban már jóval kevésbé. Ennek a különbségnek az oka egyelőre nem tisztázott, Gravekamp azonban azt nyilatkozta, hogy az elsődleges tumor eltávolítására továbbra is a sebészeti beavatkozást, a sugárkezelést, illetve a kemoterápiát tartaná a legalkalmasabbnak:
Az elsődleges hasnyálmirigy-daganat jelenleg is kezelhető valahogy, az áttétekkel szemben azonban gyakorlatilag semmilyen fegyver nincs jelenleg a kezünkben - ezért fontos előrelépés, hogy még ha egyelőre csak egerekben is, de sikerült biztató eredményeket elérni
A kutatócsoport a közeljövőben szabadalmaztatni szeretné az eljárást, és már jelenleg is pénzügyi támogatókat keres a módszer továbbfejlesztéséhez és a megfelelő klinikai vizsgálatok lefolytatásához.
Kapcsolódó anyagok:
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
