Hatékonynak bizonyult egy rákvakcina limfómás betegeknél

Daganatok.hu 2010. december 9.
Megosztás:

Vélhetően megtalálták az okát, hogy miért nem sikerült mostanáig olyan oltást készíteni, amely jelentősen növelné a limfómás betegek túlélési idejét. Kiderült, hogy a vakcina csak egy bizonyos fehérjetípus jelenléte esetén hatékony, ekkor azonban akár két évvel is képes meghosszabbítani a rákbetegek életét.

A limfóma a nyirokrendszer fehérvérsejtjeit, a limfocitákat érintő daganatos betegség. Ennek egyik megjelenési típusa a follikuláris limfóma: az elnevezés arra utal, hogy ebben az esetben megmarad a nyirokcsomók hagyományos, tüszős szerkezete (a betegség különféle fajtáiról itt olvashat bővebben). A limfóma ezen típusánál most először sikerült olyan eredményeket elérni, amelyet a Pennsylvania Egyetem munkatársai mérföldkőnek tekintenek a vérképzőszervi daganatok kezelésében.

Az új tanulmányban egy már korábban elvégzett klinikai vizsgálat adatait értékelték, észrevettek ugyanis egy olyan eltérést, amely első alkalommal nem volt nyilvánvaló. A szigorú feltételeknek megfelelő klinikai próbában egy személyre szabott rákellenes oltást teszteltek, összesen 117 betegen. Az oltást a daganatos betegségeknél nem megelőző jelleggel adják, hanem már a rák kialakulását követően, azért, hogy mesterségesen fokozzák az immunrendszer aktivitását. (A rákellenes oltások hatásmechanizmusáról és a vakcinák elkészítésének lépéseiről itt olvashat bővebben.)

A vizsgálat már a harmadik fázisban tartott, ami azt jelenti, hogy több központban, véletlenszerűen és kontrolláltan kiválasztott betegcsoporton végezték a vakcina hatékonyságának elemzését. Az egyik csoport (76 beteg) valódi oltást kapott, míg a másik csoport (41 beteg) olyat, amelyben nem volt tumorellenes fehérje. Ebben az esetben nem a betegek saját immunsejtjeit használták a vakcina elkészítéséhez, hanem egy olyan segédanyagot, amely serkenteni az immunsejtek működését.

Az első kiértékelésekor azt az eredményt kapták, hogy az oltással kezelt betegek tünetmentes túlélési ideje 14 hónappal hosszabbodik a placebócsoport tagjaihoz viszonyítva. Amikor viszont aszerint is kettéosztották a betegeket, hogy tumorsejtjeik milyen típusú fehérjét hordoznak, kiderült, hogy az oltás ennél sokkal hatékonyabb. Azon betegeknél, akiknél az IgM nevű fehérje volt jelen a tumorsejtek felszínén, az oltás két teljes évvel növelte a túlélési időt a kontrollcsoporthoz képest - írja a Penn Egyetem sajtóanyaga.
 
A különbséget az okozta, hogy a másik betegcsoportnál a tumorsejtek nem az IgM, hanem az IgG elnevezésű fehérjét hordozták. Az oltásban mindkét fehérjetípus jelen volt, a második betegcsoport azonban szinte semmilyen javulást nem mutatott ugyanarra az oltásra (a túlélési idő náluk csak 3 hónappal növekedett a kontrollcsoporthoz képest.)

"Az egészséges sejteken egyik fehérjetípus sincs jelen, a betegeknél pedig vagy az egyiket, vagy a másikat találjuk a daganatsejtek felszínén. Azt azonban még senki nem vizsgálta, hogy befolyásolja-e mindez a rákvakcina hatékonyságát. Most kiderült, hogy nem is kis mértékben: amíg az összes betegnél összevontan elemeztük a túlélési idő javulását, addig átlagosan csak 14 hónapos hosszabbodást tapasztaltunk. Ha viszont mindezt a fehérjetípus szerint vizsgáljuk, hatalmas különbség mutatkozik: az IgM-et hordozó betegeknél két évvel nő a tünetmentes túlélési idő, míg az IgG-t hordozó betegeknél szinte semmivel" - mondta Stephen J. Schuster, a tanulmány vezető szerzője.

A következő lépés az lesz, hogy a mostani eredményeket egy olyan klinikai vizsgálattal is megerősítsék, ahol nem utólag, hanem már a legelején kettéosztják a betegeket aszerint, hogy tumorsejtjeik melyik fehérjetípust hordozzák. "Ha ez a vizsgálat is sikerrel jár, akkor úgy tűnik, tényleg megtaláltuk az okát, hogy az eddigi oltások miért nem voltak kellően hatékonyak a limfóma ellen" - mondta Schuster.

Az eredményeket az Amerikai Hematológus Társaság idei éves konferenciáján mutatták be.

Forrás: [origo) tudomány

* * *

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról: