A Napi Gazdaság csütörtöki cikke szerint a bezárás fenyegeti az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetet, Strausz János, az intézet igazgatója azonban határozottan cáfolta ezt a felvetést. Abban mindenki egyetért, hogy a tüdőrák hazai gyakorisága, a betegség agresszivitása, valamint a korlátozott operálhatóság miatt tapasztalt, rutinos, sokszakmás csapatra és széles körű eszközökre, konzultációs lehetőségekre van szükség a tüdőrákbetegek minél hatékonyabb kezeléséhez.
Tüdőrák hírek:
A tüdőrák tünetei - mik a legáltalánosabb panaszok?
A tüdőrák kezelése
Stabilizálható-e a tüdőrák a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel?
A tüdőrák diagnosztikája
A tüdőrák korai diagnózisa
A tüdőrák kockázati tényezői
Megvalósítható a füstmentes világ? - Beszámoló a 9. E-cigaretta Csúcstalálkozóról
A dohányzás nem csak tüdőrákot okozhat
Dohányzásról, szenvedélybetegségekről az addiktológus szemével - interjú dr. Petke Zsolttal
Interjú dr. Szondy Klára tüdőgyógyász és klinikai onkológus szakorvossal
Megalakult a Nemzetközi Ártalomcsökkentési Társaság
CT-vizsgálattal a tüdődaganatok 70 százaléka korai stádiumban kimutatható
Javíthatóvá váltak a tüdőrák túlélési esélyei
Egészséges sejtek veszik át a károsodott sejtek helyét a tüdőben a dohányzásról való leszokást követően
Háttéranyagok:
Évek óta zajlik a szakmai vita, hogy a tüdődaganatok ellátását tüdőgyógyászati osztályon vagy onkológiai osztályon kell e végezni. E vita napjainkban új fejezetéhez érkezett. 2012-ben az Országos Onkológiai Intézetben - egy 6,5 milliárdos uniós fejlesztésnek köszönhetően - 80 új daganat-sebészeti ágy kerül a hazai rendszerbe. A mellkassebészek egy része át is igazolt ide, ám nem szabad elfelejteni, hogy a tüdődaganatok nagy csoportjából sajnos csak kevés betegnél jön szóba az egyedüli műtét. A hazai esetek nagy része ráadásul nem is operálható - írja a Napi Gazdaság cikke.
A cikk megemlíti, hogy bár az Onkológiai Intézet új sebészeti ágyakat és kapacitásokat kapott, az uniós projekt során sem a sugárterápiás, sem a diagnosztikai kapacitását nem fejlesztette ezzel párhuzamosan. A Napi Gazdaság szerint emiatt - ha leépítenék a Korányiban zajló betegellátást - akár már fél-egy év alatt újabb fejlesztési igények jelentkeznének az Onkológiai Intézetben.
Az ország fele két helyre járhat sugárterápiára
"A három budapesti térség közel 4,5 millió lakosának sugárterápiás ellátására csak két intézmény, az uniós forrásból jelenleg sugárterápiát fejlesztő Uzsoki kórház és az Országos Onkológiai Intézet felszerelése áll rendelkezésre, hiszen a Semmelweis Egyetem - hétköznapi megfontolásokkal alig magyarázható módon - nem rendelkezik sugárterápiás eszközökkel. Azaz a központi térségekben messze nem arányos az ellátandó lakosság száma és a rendelkezésre álló eszközök mennyisége" - írja a cikk.
A probléma ugyanakkor Magyarország egészére is jellemző. "Az Európai Sugárterápiás társaság néhány éve megfogalmazott ajánlása szerint Magyarországon az éves betegszám alapján 80 lineáris gyorsítóra volna szükség, miközben a valóságban 30 alatti a lineáris gyorsítók száma. Ráadásul egyes vidéki központokban a teljes elavultság miatt akár holnap cserélni lehetne a sugárterápiás felszereltséget. E mennyiségi hiány ellenére a tervezett uniós onkológiai-sugárterápiás fejlesztéseknek csak nagyon csekély hányada valósult meg - az eredetileg tervezett 40 milliárdból csak háromszor 7 milliárdot különítettek el - és a megvalósulások a legtöbb helyen el is akadtak" - olvasható a Napi gazdaság cikkében.
"Szó sincs a Korányi bezárásáról"
Azt a Napi Gazdaság által megkérdezett szakemberek is hangsúlyozták, hogy tüdőgyógyászati csúcsintézményre szükség van, hiszen a tüdőrákos esetek gyakoriak, a betegség sokszor agresszív, az operálhatóság pedig korlátozott. "Napjaink tüdőgyógyászatának egyik meghatározó területe önmagában is tapasztalt, rutinos sokszakmás csapatot és széles körű eszközöket, konzultációs lehetőségeket követel" - írja a cikk.
Strausz János intézetigazgató - a Napi Gazdaság cikkére reagálva - az Inforádiónak elmondta, hogy szó sincs a Korányi Intézet esetleges bezárásáról. "A Korányi évente több mint tízezer beteget lát el, és az új intézményi struktúrában is ugyanazok maradnak majd a feladatai, mint amik eddig voltak. Bővítések is lezajlottak, a régi osztályokat egyrészt bezártuk, másrészt CT-t vettünk, sebészeti műtőt újítottunk fel és új osztályokat alakítottunk ki, a rehabilitációtól a hospice-ig. Modernizáltuk a kórház hotelrészét is, amennyire az erőnkből telt" - nyilatkozta Strausz.
A tüdőgyógyászati-onkológiai centrummá válásról Strausz a rádiónak elmondta, hogy természetesen már felmerült ez a lehetőség, hiszen az intézet beteganyagának 60%-át tüdődaganatos betegek teszik ki. Emiatt volt fontos például a képalkotó berendezések modernizálása. Az intézetben jelenleg 17 klinikai onkológus szakember dolgozik. "Egyetlen dolog hiányzik, a sugárforrás, de sajnos Budapesten ebből a szempontból nagyon szűk a keresztmetszet" - mondta az intézetigazgató. (A teljes nyilatkozat itt hallgatható meg, mp3)
Az Inforádió dr. Losonczy Györgyöt, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagját is megkérdezte, aki szintén megerősítette az intézmény fenntartásának fontosságát. "A Korányi Intézet a magyar tüdőgyógyászaton belül a legnagyobb betegellátó hely. A tüdőbetegségek ma Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálokot jelentik - a tüdőrákot talán nem is szükséges külön megemlítenem. Az intézmény bezárása az egész szakmára nézve súlyos csapás lenne, amit hibás döntésnek tartanék. A Korányiban egy országos módszertani központot érdemes a leginkább létrehozni, ami részben már most is működik" - mondta Losonczy. (A teljes nyilatkozat letöltése, mp3)
* * *
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
