Egy új, már a harmadik fázisban tartó klinikai vizsgálat szerint lehetséges, hogy a nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek egy része rögtön célzott kezelést is kaphatna. A vizsgálat ugyanis azt mutatta, hogy a célzott terápia hatékonyabb az egyéb kezelésben még nem részesült betegeknél, mint a szokásosan, első vonalban adott kemoterápia.
Tüdőrák hírek:
A tüdőrák tünetei - mik a legáltalánosabb panaszok?
A tüdőrák kezelése
Stabilizálható-e a tüdőrák a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel?
A tüdőrák diagnosztikája
A tüdőrák korai diagnózisa
A tüdőrák kockázati tényezői
Megvalósítható a füstmentes világ? - Beszámoló a 9. E-cigaretta Csúcstalálkozóról
A dohányzás nem csak tüdőrákot okozhat
Dohányzásról, szenvedélybetegségekről az addiktológus szemével - interjú dr. Petke Zsolttal
Interjú dr. Szondy Klára tüdőgyógyász és klinikai onkológus szakorvossal
Megalakult a Nemzetközi Ártalomcsökkentési Társaság
CT-vizsgálattal a tüdődaganatok 70 százaléka korai stádiumban kimutatható
Javíthatóvá váltak a tüdőrák túlélési esélyei
Egészséges sejtek veszik át a károsodott sejtek helyét a tüdőben a dohányzásról való leszokást követően
Háttéranyagok:
A nem-kissejtes tüdőrákok egyes típusainál - az összes tüdőrákos eset nagyjából 5 százalékában - az EML4/ALK mutáció van jelen. Ez a mutáció egy kromoszóma-átrendeződés következében jön létre: a 2-es kromoszómán elhelyezkedő EML4 gén összeolvad a szintén ezen a kromoszómán található ALK génnel, ami egy rendellenes fehérje termelődését eredményezi.
A mellrák és vastagbélrák egyes típusaiban ugyancsak előforduló mutáció ma már célzottan is kezelhető. Az egyik, erre alkalmas gyógyszertípus az USA-ban törzskönyvezett formában érhető el a tüdőrák ALK-pozitív formájának kezelésére, az EU országaiban pedig már szintén hozzáférhető.
Ez a készítmény egy ALK (anaplasztikus limfóma kináz) gátló, amely kifejezetten a hibás formában termelődő EML4/ALK fehérjét gátolja.
Hatékonyabb és kevésbé megterhelő, mint a kemoterápia
A New England Journal of Medicine-ben megjelent új eredmények szerint előnyösebb lehet, ha az ALK mutációját hordozó betegeknél nem kemoterápiát, hanem rögtön a fent említett gyógyszerrel végzett célzott kezelést alkalmaznak. A megszokott gyakorlat eddig az volt, hogy akiknél a kemoterápiát követően rosszabbodott a tumor állapota, azoknál váltottak csak célzott kezelésre.
A harmadik fázisú vizsgálatba olyan betegeket vontak be, akiknek még nem adtak kemoterápiát. Az összesen 343 beteg egy része célzott kezelést, egy részük pedig a hagyományos kemoterápiát kapta. Kiderült, hogy az első betegcsoport - akiknél tehát rögtön az ALK-gátló kezelés került alkalmazásra - sokkal jobban reagál a kezelésre, mind a tünetek, mind a daganat növekedésének késleltetését tekintve. A teljes túlélést itt még nem mérték, de a progressziómentes túlélés sokkal jobbnak bizonyult a célzott kezelést kapó csoportban (10,9 hónap, szemben a kemoterápiás csoport 7 hónapjával).
Fontos, hogy a mellékhatások tekintetében is jobbnak bizonyult a célzott kezelés, így valószínű, hogy a kezelési protokoll hamarosan módosulni fog a tüdőrák ezen típusában. A további vizsgálatokban a teljes túlélésre vonatkozó adatokat is ki kell még értékelni.
A közeljövőben számos ilyen vizsgálati eredményről olvashatunk majd, hiszen az újfajta, célzottan ható kezelések bevezetésekor minden esetben meg kell vizsgálni azt is, hogy a kezelés hatékonyabb-e, mint a hagyományosan, első vonalban alkalmazott kemoterápia. Ha igen, akkor módosításra kerülhetnek az addigi kezelési protokollok, és a megfelelő mutációt hordozó betegeknél első vonalban is adható lehet a célzott kezelés.
* * *
Források:
First-Line Crizotinib versus Chemotherapy in ALK-Positive Lung Cancer (NEJM)
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
